Riga, Észak-Európa szecessziós fővárosa látnivalói

Riga, Lettország fővárosa büszkélkedhet Európa legtöbb szecessziós épületével, több mint hétszázzal, így kihagyhatatlan úti cél az építészet szerelmesei számára. A 19–20. század fordulóján épült szecessziós (Art Nouveau, Jugendstil) épületegyüttesek Béccsel, Prágával vagy Budapesttel is állják a versenyt, ezért is kapta az Észak-Európa szecessziós fővárosa nevet. Riga történelmi belvárosa, a Vecrīga macskaköves utcáival, templomaival igazi ékszerdoboz, 1997-től a UNESCO világörökségi védelme alatt áll.

Riga, a lett főváros

Riga Lettorzság gazdasági és kulturális központjaként nyolc évszázada foglal el jelentős helyet Európában.

Riga a Baltikum legnagyobb városa, fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja a régiónak. A Daugava folyó torkolatánál, a Balti-tenger partján fekszik.

Rigát először 1198-ban említi egy krónika. A történészek szerint a betelepülés már a 10-11. században megkezdődött, a város megalapításának időpontjaként azonban 1201-es évet tartják számon.

1221-től függeten városállam.1282-ben Lübeckkel és Visbyvel csatlakozott a Hanza városokhoz. A 15. századra tipikus Hanza-várossá fejlődik. A biztos városfalakon belül központi piacterét szűk, kanyargós és sűrűn beépített utcák veszik körül.

Riga az észak-európai és a balti Hanza-szövetség egyik legfontosabb központja volt, gazdagságát a Közép- és Kelet-Európával folytatott kereskedelem alapozta meg a 13.-15. században. A város magjának szerkezete és megjelenése még ma is őrzi a középkori virágzás emlékét, bár a legkorábbi épületeket tűzvész és háború pusztította el.

A 16. században a város belesodródott az Oroszország, Lengyelország és Svédország közti vetélkedésbe. Végül 1710-ben orosz csapatok foglalták el, és egészen 1918-is, az első Lett Köztársaság kikiáltásáig a cári Oroszország része maradt.

Riga a 19. században újabb gazdasági fellendülésnek indult, ekkor alakult ki a középkori várost gyűrűként körbeölelő két negyed. Az első fából épült nagyszabású neoklasszikus épületekből, míg a későbbi túlnyomó részt szecessziós házakból áll. Ez a három városrész alkotja Riga történelmi belvárosát.

Néhány középkori ház eredeti állapotában megmaradt.

A sugárutakat a 19. és 20. század fordulójának fontos középületei – mint például Nemzeti Színház és a Lett Művészet Múzeuma – övezik. A sugárutas szerkezet kialakítása az európai eklekticizmus virágkorában zajlott le. A korszak művészeti elvei Rigát sem hagyták érintetlenül.

Az új városnegyedek figyelemre méltó újszerű színét a századfordulós német Jugendstil jelentette, ami finn közvetítéssel érte el Rigát. A számos alkotás közül Mihail Eisenstein Alberta és Elizabeth utcai épületeti a legkiemelkedőbbek.

A második világháborúval előbb német, majd orosz megszállás következett. Lettország hivatalosan 1991. augusztus 21-én kiáltotta ki függetlenségét a Szovjetuniótól.

Az 1990-es évek elején Vecrīga utcáit elzárták a forgalom elől, és csak a környék lakói, illetve a helyi áruszállító járművek közlekedhettek az óvárosban, külön engedéllyel.

1997-ben a területet „Riga történelmi központja” néven felvették az UNESCO világörökségi listájára.

Riga látnivalói, nevezetességei

Riga történelmi bevárosa nemcsak középkori és későbbi városképét őrizte meg viszonylag épségben, de a német Jugensstil és szecesszió sítlusában alkotott épületeinek egyedülálló koncentrációja, valamint 19. századi faépületei miatt is kimagasló értéket képvisel. Jelentős hatást gyakrolt a balti kulturális régió építészetére is. Mindezeknek köszönhetően Rigai óvárosa, a Vecrīga 1997-ben került fel a UNESCO világörökség listájára.

Az UNESCO örökség része többek közt a a Dóm a püspöki kriptákkal (itt nyugszik például az 1198-ban elhunyt Bertold püspök), a Szent Péter-templom, a Szent János templom, a Dannenstern-ház, a Három Fivér nevű épületegyüttes, az Alberta utcai szecessziós épületek és a Svéd kapu, Riga egyetlen megmaradt városkapuja.

Városháza és Városház tér

Városháza elődje a 14. században épült, többször is megsemmisült. A ma is álló városházát 2003-ban készítették el, amely az eredeti városháza stílusát ötvözi modern elemekkel.

A városház téren van a Feketefejűek háza, a nőtlen kereskedők céhének székháza, a város szimbóluma.

Feketefejűek háza

A kereskedők élete nem volt veszélytelen, magukat védve szövetségbe tömörültek és védőszentet is választottak maguknak, a fekete arccal ábrácolt Szent Móricot. Így a rigai kereskedőket fekete fejűeknek nevezték, központjuk pedig a város mai főterén található.

A ház 1334-ben épült, amelyet a rigai Feketefejűek Testvérisége használt. Az idők során folyamatosan bővítették, így nyerte el reneszánsz stílusú kinézetét. A második világháború során az épület többsége megsemmisült, az 1990-es évek közepén építették csak újra.

Szent Péter-templom

A Városház térről nyíló Szent Péter-templom Riga, egyben Lettország legmagasabb temploma a maga 123 méterével, 1209-ben említik először. 1523-ig katolikus templom volt, a reformáció óta azonban evangélikus.

Fából épült, több mint 120 méter magas tornya a maga korában Európa legmagasabb ilyen jellegű építménye volt. A toronyhoz egy legenda fűződik. A többszöri átépítések során a toronyból üveget dobtak le, az odalenn széttörő üvegtaábla cserepeinek száma jelezte, hogy hány századon át fog még állni az épület. A második rekonstrukció során egy agad szalmára esett az üveg, ami így csak kétfelé tört. A legutóbbi felújításnál viszont számtalan részre hasadt, jelképezve, hogy örökké állni fog.

Három Fivér háza

A város legrégebbi építménye a Hanza-korszakból fennamradt Három Fivér Háza. A bámulatosan felújított épületegyüttes legrégebbi része a 15. századból származik, három különböző épületből áll. A legenda szerint testvérek emelték, de ez már azárt sem lehetséges, mrt eltérő korban épültek, a legrégebbi 15. századi, a legfiatalabb a 17. század végéről származik.

Reutem ház és Dannenstern ház

A 17. századi házak belső díszítése és külső homlokzata különösen izgalmas.

Református templom

A templom késő reneszánsz stílusban épült.

Peitav zsinagóga

Riga egyetlen használatban lévő zsinagógája. A Wilhelm Neumann által tervezett szecessziós épületet 1903 és 1905 között építették

Dóm – Szűzanynak szentelt templom

Jelentős értéket képvisel a dóm és a hozzá tartozó kolstor, amelynek udvarát kerengő veszi körül. Az épületcsoport építése 1211-ben kezdődött, és a Dóm barokk stílusú trornyánakelkészültével fejeződött be.

A rigai dómot (A szűzanyának szentelt templom) az első püspök, a várost is alapító Albert von Buxthoeven parancsára építették. Jelenleg a lett lutheránus egyház püspöki szék temploma. Rendkívüli értéke az 1601-ben készített orgonája, ami 7000 síppal a világ egyik legnagyobb mechanikus templomi orgonája.

Szent Jakab-székésegyház

1225-ben lett felszentelve, története során két pápa is meglátogatta. A gótikus székesegyházat eredetileg templomnak építették. Az apszis nélküli kórusa ciszterci stílusban épült.

Szabadság emlékmű

A Szabadság emlékművet 1935 novemberében leplezték le. A női szobor a feje felett egy három csillagból álló ívet tart. A három arany csillag Lettország három tájegységét Kurzemét, Vidzemét és Latgalét szimbolizálja.

Rigai Állami Könyvtár

Állatkert

Rigai Központi Vásárcsarnok

Az 1930-ban épült vásárcsarnok a maga korában rendkívül korszerűnek számított.

Rigai Operaház és a Nimfa szobra

Az 1863-ban emelt Német Színház épülete ma anemzeti opera társulatának ad otthont.

Piac

A piacot az 1920-as években épült repülőhangárból alakították ki. Ez Európa egyik legnagyobb fedett piaca, friss zöldségeket, gyümölcsöket és halat vásárolhatunk, de nagyon finom pékáruk közül is válogathatunk. Az ételek mellett ruházati cikkek és szuverínek is kaphatóak.

Svéd kapu

Riga egyetlen megmaradt városkapuja a Svéd kapu.

Riga múzeumai

Rigai szabadtéri néprajzi múzeum (Latvijas Etnogrāfiskais brīvdabas muzejs)

A Rigai szabadtéri néprajzi múzeum a világ legegységesebb szabadtéri múzeuma, amely több mint 100 eredeti állapotában konzervált lakóépületet, templomot, szélmalmokat és gazdasági épületeket mutat be.

Rigai Autó- és Motor Múzeum

Igazi csodajárgányokat láthatunk az 1989-ben megnyílt múzeumban, melynek homlokzata egy Rolls Roys hűtőrácsára emlékeztet. A gyűjtemény száznál több autóval rendelkezik, melyeket három szinten teinthetünk meg. A szovjet korszakból Sztálin és Leonyid Brezsnyev járműveit is láthatjuk.

Rigai Art Nouveau Múzeum

A szecessziót bemutató múzeumot korhűen rendezték be, és még be is lehet öltözni, amit meg is röökítenek, ha kérjük.

Lett Háborús Múzeum

A múzeumnak az egykori lőpor torony ad helyet. Lettország háborús és harcászati történelmét, továbbá bemutatja a katonák által használt fegyvereket, egyenruhákat és eszközöket, betekintést adva a katonák életébe a történelem során.

Nemzeti Történeti Múzeum

1869-ben jött létre és 1920-tól a rigai várban működött. Miután 2013-ban a rigai vár leégett, a múzeum átköltözött a Szabadság körútra egy háromemeletes épületbe, amelyet Heinrich Scheel tervezett. Lettország történelmét mutatja be régészeti, etnográfiai, numizmatikai, történelmi és művészeti szemszögekből.

Lettország megszállásának múzeuma

1993-ban jött létre, hogy bemutassa a második világháború alatti szovjet és német, majd megint a szovjet megszállást 1944-től az éneklő forradalomig.

Arzenál – Szépművészeti Múzeum

Az 1980-as évek második felében nyílt meg és konceptuális művészeti kiállításoknak, nemzetközi projekteknek és lett, illetve külföldi művészek egyéni kiállításainak is otthont adott.

Történeti és Tengerészeti Múzeum

Riga egyik leglátogatottabb múzeuma, amely a város történetét és a tengerészet több területét, illetve a kettő kapcsolatát mutatja be

Porcelán Múzeum

Sportmúzeum

Engem már kétszer elbűvölt Riga. Először még 1984-ben, amikor még a Szovjetunió része volt és két hetes építőtábor után nézhettük meg. Majd 2002-ben, amikor már ismét Lettország fővárosa volt.