Riói karnevál, a leghíresebb farsangi felvonulás
Bár a karneválok hazája Olaszország és azon belül is Velence, minden idők leghíresebb karneválját Brazília tudhatja magáénak. A Rio de Janeiroban rendezett Riói karneválon a látványos jelmezek mellett a szamba tánc is főszerepet kap. Az egy hétig tartó mulatságon mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a több mint másfél kilométeres Sambadronon.
Rio de Janeiro látnivalói
Rio de Janeiro (jelentése: január folyója) Brazília második legnagyobb városa. A 19. századig a brazil császárok koronázóvárosa volt, majd 1960-ig a dél-amerikai ország fővárosa.
A szambáróls és bossa nováról híres város természeti látnivalókban igen gazdag, Az UNESCO örökségének része. Őserdők, azúrkék tenger, hosszan elterülő homokos tengerpart, pálmafák teszik a turisták által kedvelt úti céllá, ugyanakkor modern felhőkarcolókat is találunk itt. A föld harmadik legnagyobb lakott területen belüli erdejével büszkélkedhet, ez a Tijuca-erdő.
A Cukorsüveg-hegy tetejéről a világ egyik legszebb panorámája tárul elénk, innen a Megváltó Krisztus szobra is látható, ami a Tijuca Erdei Nemzeti parkban emelkedő Corcovado-hegyen áll és a világ hét új csodájának egyike.
Leghíresebb tengerpartja a Copacabana, Ipanema ésa Leblon. Brazíliában a strandok a családi és baráti együttlétek helyszínei, sportolni, enni, iin, beszélgetni, heverészni lehet a csodálatos környzetben.
Minden év februárjában egy hétre Rio de Janeiro a világ fővárosává válik. Már azzal is kitűnik a világ más tájain rendezett karneválok sorából, hogy itt a zene és tánc játsza a főszerepet. A színpompás, fergeteges riói karnevál utcai felvonulása egyben verseny is a legjobb szambaiskolák között.
Riói karnevál
A történetírók szerint az első Riói karnevált 1723-ban tartották a portugál bevándorlók. A portugálok Entrudo nevű ünnepe kimerült abban, hogy az akkori hagyományoknak megfelelően álruhát, vagy legalábbis álarcot öltöttek, s aztán megöntözték egymást vízzel, és sárral, liszttel, tojással és hasonlókkal dobálták meg egymást a résztvevők.
Az első jelmezbált 1840-ben szervezték. Később lovak vontatta kocsikon vonultak fel a zenekarok és lélegzetelállító jelmezekben pózoltak a karneválon a gazdagabbak.
1852-ben jelent meg a Zé Pereira brazil ütőhangszeres együttes, végigvonultak a város utcáin, ezzel kezdődött a karnevál. 1872-tól a felvonulás megnyílt az átlagemberek számára is, már a munkások is beöltözhettek, és részt vehettek a felvonuláson.
Később táncversenyeket is rendeztek. A szamba mint ritmus és tánc 1917-től hódított teret, így varázsolva hamisítatlan brazil ünneppé a rendezvényt. A szambaiskolák versenyét, ami a mai karneválok legfőbb látványossága 1928 óta tartják meg. A program azóta változatlan.
A ma is használt útvonalat 1984-től használják, ekkor hozták létre a Passarela do Sambát, a két oldali tribünökkel, lakóházakkal határolt sétányt, amelyen a szambaiskolák vonulnak végig.
Szambaiskolák versenye
A riói karnevál legnagyobb látványossága a szambaiskolák versenye. Mindegyik iskola egy téma köré éípti fel az előadását, melyet olykor négyezer táncos ad elő. Azonban nemcsak a szambaiskolák növendékei táncolhatnak, hanem bárki táncra perdülhet, aki kedvet érez hozzá és magával ragadja a ritmus.
A szambaversenyre benevezett táncosok a karnevál előtt több hónappal kezdik a felkészülést. A felvonulás Rio egyik belvárosi utcájában, a Sambadronon zajlik, és a legjobb helyekért borsos árat kell fizetni. A karneválra mintegy háromszázezer turista érkezik rendszeresen, akik a drága jegyeket is csak hatalmas „harcok” árán tudják megszerezni.
A karnevál hatalmas üzlet: jó pénzt kasszíroznak a közvetítés jogaiért a rádió- és televízióadóktól Brazíliában és a nagyvilágban is, ugyancsak bevételt hoznak a lemezkiadások, képeslapok, fényképalbumok.
Az előkészületek egy évig tartanak, amint véget ér a karnevál, máris megkezdődik a következő évi felvonulás szervezése. A renezvény a győztesek parádéjával zárul.
