A világ leghíresebb városi szobrai – mesélő városi jelképek

Tudod mi a közös a riói Megváltó Krisztus szoborban, a koppenhágai Kis hableányban és a brüsszeli pisilő kisfiúban? A válasz roppant egyszerű: többek között ezek a világ leghíresebb városi szobrai. Hosszú évek óta némán és mozdulatlanul állnak, mégis évi több millió látogatót vonzanak. Felállításuk után hamar a város jelképeivé váltak, de történetükkel az egész nemzetről mesélnek.

Nelson-Emlékmű London

A világ leghíresebb városi szobrai

Ez ismét egy szubjektív válogatás lesz részemről. Nem a világ leghíresebb szobrait vettem számba, csak olyanokat, amelyek egy város szimbólumai. Így nem kerülhettek a listába például a Húsvét-sziget Moai kőszobrai vagy a leshani óriás Buddha szobor. Csak olyan szobrokat válogattam, amelyek egy település emblematikus szimbólumai.

Biztos ezek közé is lehetne még párat beválogatni, nekem most ezek tűntek a legismertebbnek. Rangsorolni már tényleg nem akartam közöttük, így a városok abc sorrendjében mutatom a legismertebb városi szobrokat.

Itt vannak hát a világ leghíresebb városi szobrai!

Barcelona, Spanyolország: Kolombusz-emlékmű

A híres sétáló utca, a Rambla végén, a tengerparti sétány elején áll a közel 50 méter magas Kolumbusz-emlékmű, a világ 64 Kolumbusz szobra közül a legnagyobb. A genovai születésű felfedező tengerre mutató bronzszobra 1888 óta áll egy 40 méter magas korinthoszi oszlop tetején. A 7,2 m magas bronzszobor Rafael Atché alkotása, Kolumbuszt ábrázolja, amint jobb kezével az Újvilág felé mutat, baljában pedig egy tekercset tart.

Az oszlopot Kolumbusz első amerikai útja tiszteletére emelték. Az emlékmű emlékeztet arra, hogy Kolumbusz Kristóf Barcelonában jelentett patrónusainak, I. Izabella királynőnek és V. Ferdinánd királynak az új kontinensre, Amerikába tett első útja után.

Az emlékműre lift szállítja a látogatókat, ahonnan csodás kilátásban gyönyörködhetnek.

Kolumbusz-emlékmű Barcelonában

Brüsszel, Belgium: Manneken-Pis

A brüsszeliek kultikus szobrára, a pisilő kisfiúra sokszorosan igaz: nem a méret a lényeg. Manneken-Pis eredetéről számos legenda szól. Lehetséges, hogy a gyermek egy csata során pisilt az égő kanócra, így megakadályozott egy robbanást. Más források szerint a háború idején a kis herceget kosárban akasztották egy magas fa ágaira, ahonnan lepisilte az ellenséget.

Annyi biztos, hogy a szobor karrierje kezdetén, a 17. század első felében szökőkútként működött. Készítőjének Jerome Duquesnoy-t tartják. A mű túlélte a város 1695-ös bombázását, hamarosan különleges funkciót kapott: öltöztetni kezdték.

Először II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Spanyol Németelföld kormányzója adott rá ruhát egy brüsszeli céh ünnepéségére. A tradició máig tartja magát. A szobornak hivatalos öltöztetője van, ruhatára több mint 900 szettet számlál.

A ruhaválasztás és öltöztetés menete szigorúan szabályozott, összeállításainak semmiképp nem lehet hirdetési, kereskedelmi vagy politikai célzata. A jétékos belgák humorérzékéről tanúskodik, hogy volt már Miki egér, Elvis Presley, a magyar uniós elnökség idejé pedig huszárruhába öltözött.

Manneken Pis Brüsszelben

Firenze, Olaszország: Dávid

Firenze emblematikus Dávidjának csak másolatát tekinhetjük meg a Palazzo Vecchio előtt. Az eredetit Michelangelo Buonarroti 1501 és 1504 között készítette Firenzében. Még csak a márványtömb volt a birtokában, de Michelangelo már ekkor maga előtt látta Dávidot. A Gigásznak nevezett kődarab egyébként egy másik mester korábban félbehagyott munkájából maradt, és hevert érintetlenül.

Miután meggyőzte Firenze elöljáróit, hogy őt, az akkor még csak huszonhat esztendős pályakezdőt bízzák meg a feladattal. Michelangelo három év alatt formázta meg a a Góliát legyőzésére készülő Dávidot. Az öt métert meghaladó szobrot a katedrális tetejére szánták, de a súlya miatt végül a Palazzo Vecchio mellett helyezték le, arccal Róma felé. Mindez szimbolizálta Firenze függetlenségre törekvését és szembenállását a pápaság székhelyével.

A korábbi Donatello- és Verocchio-féle Dávid-szobrokkal ellentétben ez már humanista szellemben készült. Idővel a férfiak a reneszánsz, a toszkán főváros, sőt a művészetekről híres Olaszország jelképévé vált.

1873-ig állt az eredeti helyén, ekkor főleg az időjárás viszontagságai miatt áthelyezték jelenlegi helyére, a Galleria dell’Accademia erre a célra készült termébe. Az eredetit továbbra is tekinthetjük meg, míg a téren egy másolatot csodálhatunk.

Dávid szobor Firenzében

Koppenhága, Dánia: A kis hableány

Lille Havfrue, azaz a Kis hableány történetét Hans Chistian Andersen, a dán mesemondó írta meg 1837-ben. A mese sok alkotót megihletett, így mielőtt tajtékká változott, a sellő bronzszoborként lett hallhatatlan a dán partokon.

Miután 1909-ben megnézte a meséből készült balettet, Carl Jacobsen sörfőzde-tulajdonos megbízást adott egy hableány szobor elkészítésére. A Koppenhágának szánt gáláns ajándékot Edvard Eriksen szobrász valósította meg. Modellnek a főszerepet táncoló balerinát, Ellen Price-t kérte fel. Ő azonban nem volt hajlandó ruha nélkül modellt ülni, így a figurát végül feleségéről, Eline-ről mintázta.

A törékeny, életnagyságnál alig nagyobb sellőlány 1913-ra készült el. Bár a hableányt Andersen egyfarkúnak írta le, a sziklára rögzített szobor kettős lábszerű uszonyokat kapott.

Sok viszályt élt meg, többször kellett restaurálni, miután ellopták a fejét, letörték a karját, színesre festették a testét, a tengerbe lökték…

A dánok legtöbbet fotózott lánya jelenleg eredeti helyén, a koppenhágai Langelinie promenádon üldögél. Évente több mint egymillió.

Kis hableány szobra Koppenhágában

London, Egyesült Királyság: Nelson-Emlékoszlop

A londoni Trafalgar téren áll 1843 óta Horatio Nelson admirális szobra. Amikor 1838-ban a tér központi elemének megtervezésére pályázatot írtak ki, az angolok vágya csupán annyi volt: emléket állítani az admirálisnak, aki az 1805-ös trafalgari csatában legyőzte a franciákat.

A beérkezett 124 pályamű közül William Railton angol építész tervét választották. Pedig nem mindenki volt biztos benne, hogy közel 50 magas koronthoszi oszlop tetején valóban érvényesül majd a Nelson-szobor.

Az emlékmű építését 1841-ben kezdték, a szobor 1843-ban foglalta el helyét a gránitoszlop tetején. Nelson az életnagyság háromszorosa, 5,5 méter magas. Alakját nem Railton, hanem a versenyben második helyet elért Edwaed Hodges Baily tervezte meg, az első helyezettől az emlékmű koncepciója származik.

Utólag készültek el az állatfestő és szobrász Edwin Landseer kőoroszlánjai és az oldalsó panelek, amelyek domborműveken mutatják be az admirális életének fő mozzanatait.

Nelson-Emlékmű London

New York, USA: Szabadság-szobor

Az óriási rézszobrot a franciák ajándékozták az amerikaiaknak a függetlenség, a köztársaság kikiáltásának százéves évfordulójára. A szabadság és a demokrácia szimbólumaként a francia-amerikai barátság megerősítése volt vele a cél. A bevárndorlóknak pedig a reményt és a szebb jövő lehetőségét jelentette.

A Liberty Islanden álló szobor ötlete Edouard Laboulaye történész fejében fordult meg először. A művet Frédéric Auguste Bartholdi készítette el. A tervezésben Gustave Eiffel is részt vett, akinek a nevéhez a párizsi Eiffel-torony megépítése is fűződik. Neki köszönhető az emlékmű stabil szerkezete és az, hogy a szobor koronája kilátóként működik.

A szobor mintájául Delacroix A Szabadság vezeti a népet című festményének szevedélyes, erős nő alakja szolgált.

Habár a szobor ajándék volt, a felállítás költségeire az amerikaiak is igyekeztek pénzt gyűjteni. A kampányban vezető szerepet játszott Joseph Pulitzer újságíró is. 1885 nyarán a szobor darabokban, hajón érkezett az Egyesült Államokba. Tizenhat hónap alatt rakták össze, 1886. október 28-án maga Grover Cleveland elnök adta át.

A nőalak kezében törvénytáblát és fáklyát tart, szétszakított láncai az elnyert szabadságot jelképezik. Mára az UNESCO világörökség része lett.

A szobor belsejében múzeum található. Egy csigalépcsőn juthatunk el a koronába, ahol egy kilátóból lehet letekinteni a Hudson folyóra és a Manhattan városára.

Szabadság-szobor New York

Rio de Janeiro, Brazília: Megváltó Krisztus

A Megváltó Krisztus szobra (portugálul: Cristo Redentor – a „Megváltó szobra”) Jézust ábrázoló, kitárt karjaival keresztet formáló műalkotás, a brazíliai Rio de Janeiróban. A szobor szobra a 700 méter magas Púpon, azaz a tropikus Tijuca Erdei Nemzeti Parkban emelkedő a Corcovado-hegyen áll. A brazil nagyváros szinte minden pontjáról látható, kivéve, amikor felhőkbe burkolódzik.

2007-ben beválasztották a világ hét új csodája közé.

A világ egyik legismertebb szobra, jelképe az egykori brazil fővárosnak és az egész országnak is. Rio de Janeiróról lakói úgy vélik, Isten a világ teremtése utáni nyolcadik napo alkotta meg.

Először az 1850-es években merült fel, a városnak méltő vallási emléket emeljenek. Végül csak Brazília Portugáliától való függetlenségének századik évfordulójára, 1931-re épült meg a szobor. A szobor magassága 38 m. Ennek ellenére mégis könnyedén ment az összeállítása, ami tovább erősítette a brazilok hitét.

Évente közel kétmillió turista zarándokol el ide. Kis kápolnájában gyakran tartanak keresztelőt, esküvőt. A belül üreges szobor mellkasába lépcsők, karjaiba folyosók vezetnek, de a terület csak restaurátorok számára nyitott.

Megváltó Krisztus szobra

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük