Leghíresebb karneválok a nagyvilágban

A február szerte a világon a farsangról, a féktelen mulatozásról, a bálokról szól. A karneváloknak a legtöbb országban több évszázados hagyománya van, mégis mindenütt egy kicsit másképp ünneplik. Megpróbáltam összeszedni, hogy melyek a leghíresebb karneválok a nagyvilágban.

Honnan ered a karnevál?

A latin „carne vale” szó eredetileg a húshagyókeddet jelölte jelentése: ég veled hús. A farsangi időszak végén húshagyókedd után kezdődött a keresztényeknél a húsvétig tartó negyven napos böjt.

Az ókori Görögországban a Dionüszosz ünnepek sorában igen népszerű volt a december-januárban ünnepelt kis Dionüszia, melyet vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísértek.

A középkorban is tovább éltek és igen népszerűek voltak az álarcos, állatjelmezes felvonulások. Később feledésbe merültek, a ma ismert legtöbb karnevált csak a 20. században élesztették újjá.

Leghíresebb karneválok a világon

A legtöbb karnevált az európai földrészen találjuk. Számomra teljesen meglepő volt, hogy Afrikában is rendeznek karnevált, de mint kiderült az is európaiaknak köszönhető.

Európa

Velencei karnevál – Olaszország

A Velencei az egyik legnagyobb és leghíresebb Európában. A Velencei karnevál első említése a 11. századból származik. A maszkkészítés a középkorban már külön mesterség volt. Velence Olaszországhoz csatolása után elmaradtak az ünnepségek. 1979-ben elevenítették fel újra a régi hagyományt és kezdek el két hetes ünnepségsorozatot tartani. Igen látványos momentum a Volo dell’Angelo, amikor egy álarcos hölgy menekül a San Marco harangtoronytól a színpadra. Az ünnepségek befejeztével a haragtorony fölé egy nagy zászlón Velence emblémáját, az oroszlánt emelik fel.

Bár a turisták többnyire a Szent Márk téren és a szűk utcákat róva élvezik a karneváli hangulatot, a rendezvények nagy része nem az utcákon zajlik. A nagyszabású megnyitót az Arsenale-ban, a város egykori hajógyárában tartják. A vacsorákat pedig főképp a Galerie delle Meraviglie-ben (Csodák galériája) rendeznek.

Viareggioi karnevál – Olaszország

Viareggioban 1873-ban rendeztek először karnevált. A tengerparti közel 2 km-es Viale Regina Margherita sétányon vasárnap rendezik a csupán 2-3 órás felvonulást. Összesen 12 maskarás csoport öltözik be. A karnevál jellegzetes alakjai a 3 méternél magasabb papírmasé szobrok. A rendezvény belépődíjas, de ennek ellenére 150.000 ember ellátogat el évente. A karneválnak 1921 óta hivatalos himnusza is.

Nizzai karnevál – Franciaország

A francia városok közül Nizza a leghíresebb a karneváljáról, bár a fővárosban is évente megrendezik a Carneval de Paris-t. Legkorábbi feljegyzése Charles d’Anjou gróf 1294-es utazási jelentésében olvasható. A két hetig tartó nizzai karnevál csodálatosan színes és virágos forgatagára évente több mint egymillió ember kíváncsi. Megválasztják a Kék bolygó királyát és a díszíseknél uralkodik a sárga szín, mert a mimóza már január végétől virágzik. A karneváli király tradicionális elégetésével és tűzijátékkal ér véget.

Kölni karnevál – Németország

A kölni karnevál a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepe, amelyet a helybéliek ötödik évszaknak neveznek. Már előző év novemberében elkezdődik, amikor megválasztják a karnevál három főszereplőjét: a herceget, a parasztot és a szűzet, aki valójában egy női maskarába bújtatott férfi. A karneváli hétvén szinte mindenki jelmezbe bújik, vagy legalább felvesz egy bohókás kalapot. Nagyobb cégek még saját karneváli bulit is szerveznek a dolgozóiknak.

A karnavál csúcspontja a Rózsák Hétfője, amikor a város több pontján beöltözött önkéntesek vonulnak végig és közben csokoládékat, cukorkákat szórnak a bámészkodók közé. Kedden az egész napos szórakozás után, éjfélkor egy életnagyságú szalmafigura elégetésével mondanak búcsút a vigaszságoknak és a télnek.

Cadiz karnevál – Spanyolország

Az andalúz városban való felvonuláért komolyan meg kell küzdeni. A Carneval de Cadiz előtt 20 napig egész Andalúzia a Falla Színházat figyeli, ahol kb. 100 zenei csoport versenyez, hogy részt vehessenek a cadizi karneválon.

Kanári szigeteki karnevál – Spanyolország

A legnagyobb karneválok Tenerife és Gran Canaria szigetén zajlanak. Megválasztják a karnevál királynőjét, aki a karnevál idejére átveszi az uralmat és elfoglalja helyét a feldíszített kocsiján. Az ünnepségek hagyományosan egy nagy, díszített kartonból és szövetből készített halszobor elégetésével zárul a tengernél. A férfiak és nők feketébe öltöznek  és hangosan kiabálnak és jajonganak a menetet kísérve.

Mohácsi busójárás – Magyarország

Ezen a ponton muszáj megemlíteni az UNESCO által „Az emberiség szellemi kulturális örökségének” reprezentatív listájára is felvett Mohácsi busójárást. A hagyományos busójelmezve öltözött helyi fiatalok a farsang farkát megelőző csütörtöktől húshagyókeddig ijesztgetik a járókelőket és persze a telet.

Dél-Amerika

Riói karnevál – Brazília

Brazília második legnagyobb városában 1723-ban rendeztek először karnevált portugál bevándorlók. Az első jelmezbált 1840-ben tartották, 1855-ben már lélegzetelállító jelmezekben vonultak fel a karneválon a gazdagabbak. 1917-től szól a szamba aláfestő zenéként, de csak 1928-ban tartották a szambaiskolák első versenyét. A Riói karnevál csupán öt napon át tart.

Oruro karnevál  – Bolívia

Az Oruro karnevál 10 napig tart, legnagyobb vonzereje a felvolnulás, az Entrada. Oruro városát szent helyen építették fel, így a bolíviai őslakosok minden évben visszatérnek, hogy ott szent rituálékat végezzenek. A spanyol telepesek a 17. században megtiltották a rituálékat, de keresztény rítusnak álcázva tovább gyakorolták.

Az oruroi ünnepségeket 2008-ban az UNESCO felvette „Az emberiség szellemi kulturális örökségének” reprezentatív listára.

Afrika

Windhoek karnevál – Namíbia

Bármíly meglepő, Afrikában is van karnevál és persze ez is európaiaknak köszönhető. Windhoek karnevál (WiKa) namíbia legnagyobb karneválja, ami nem más, mint mini Kölni karnevál Namíbiában. Afrika dél-nyugati részén, a német namíbiaik körében ünneplik. Windhoek Sportklub szervezi, amelyet 1951-ben alapítottak német migránsok. Március végétől és április közepéig tart. A rendkívüli időzítés oka, hogy februárban még túl meleg van a szabadtéri rendezvényekhez.