Velencei karnevál, az egyik leghíresebb téltemető mulatság
A Velencei karnevál az egyik legismertebb farsangi ünnepségsorozat a világon. Az évente közel félmillió turistát vonzó eseményt két napos parádéval nyitják meg. 130 gondolán vonulnak fel a jelmezesek, a napvégén pedig tűzijáték szórakoztatja a karneváli forgatag részt vevőit. A fesztivál két hétig tart, csúcspontja a farsang utolsó hétvégéjén, a farsang farkán van.
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, azaz a húsvét előtti 40 napos nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A világ több pontján karneváli felvonulással búcsúznak a farsangi időszaktól. A karnevál elnevezés a középkori latin carne levare, „a hús elhagyása” kifejezésből alakult ki.
Szinte a világ minden részén tartanak karnevált, amik közül a riói mellett az olaszországi Velence álarcos felvonulsa a leghíresebb.
Velencei karnevál története
A Velencei karnevált említő első írásos emlékek 1094-ből valók, amikor Vitale Falier volt a város dózséja. Velence nagy és félelmetes mediterrán tengeri hatalom volt, s győzelmeit sorozatosan meg is ünnepelte.
A 13. század végén nyilvánították hivatalos ünnepnek a húshagyókeddet. A maszkkészítés már a középkorban elismert mesterség volt. Európa több országába eljutottak az itt készült maszkok. Mátyás király is innen hozatta az álarcokat és ruhákat a mulatságokhoz.
Karnevál idején viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. Rendszerint a városközpontban, szabad ég alatt rendezték, Velencében a Szent Márk téren. Hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is.
A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket, gyakran az erkélyekről tojással dobálták meg a felvonulókat. A húshagyókeddi ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek. A menet élén virágkoszorúba öltöztetett ökrök haladtak. A Szent Márk térre érve az ökröket a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával lefejezték.
Velence a 18. században elnyerte a karneválok városa címet. Európa minden részéről érkeztek a mulatozásra és szórakozásra vágyó nemesek. A mulatozás a város terein és utcáin, a kaszinókban és színházakban zajlott. 1869-ben Ferenc József is részt vett inkognitóban a karneválon. Pár évvel később, ahogy Velence Olaszország része lett, a karneválok szervezése is alább hagyott.
Csupán kétszáz évvel később, 1979-ben, újították fel karneváli hagyományt. Azóta minden évben 2 hetes karneváli forgatagra számíthatnak a lagunavárosba érkezők.
A velencei maszkok összetéveszthetetlenek. Tipikus velencei maszk a pestisdoktor. Először az 1630. évi velencei pestis idején említi egy bizonyos Lancetta nevű patikus, hogy néhány orvos „különös viseletben” járja a pestises utcákat, hatalmas csőrszerű álarcot viselnek, a fejük búbjáig beöltöztek, kesztyűs kezükben hosszú pálcát hordtak.
A velencei karnevál a hamvazószerda előtti húshagyókedden ér véget. Ekkor a város aparaja-nagyja vízre száll, és az egész napot ott töltik. A hagyomány szerint a napfelkeltét is vizen kell megérni, mert aki a „redentore hajnalán” az Adria vizével vet keresztet, az egész évben egészséges lesz.
Velencei karnevál megnyitója – videó
Kattints és nézd meg, milyen látványos volt 2019-es karneváli megnyitó.
További olvasnivalók Velencéről és karneválokról
A február szerte a világon a farsangról, a féktelen mulatozásról, a bálokról szól. A karneváloknak a legtöbb országban több évszázados hagyománya van, mégis mindenütt egy kicsit másképp ünneplik. Megpróbáltam összeszedni, hogy melyek a leghíresebb karneválok a nagyvilágban.
Az olaszországi Velence, a lagunák és gondolák városa éjszaka legalább annyira izgalmas mint nappal. Este a múzeumok látogatásáról ugyan le kell mondnunk, cserébe viszont olyan színeit fedezhetjük fel a cölöpökre épült városnak, amelyek nappal rejtve maradnak. Az éjszakai Velence titkait olvasónk fedi fel.
A hónapokig tartó bizonytalanság után megnyílt a többszáz éves hagyománnyal rendelkező Velencei Karnevál 2022-ben is. A két hétig tartó mulatság visszafogodtabb ugyan, mint a szokásos, de jelmezbe öltözött tavaszváró mulatozókból az idén sincs hiány. Szekeres Veronika, Velencében élő idegenvezető csodálatos fotókkal mesél arról, milyen volt a 2022-es karnevál első napja.
Az olaszországi Velence annyi látnivalót rejt, hogy többször is el kell látogatni a különös hangulatú és művészeti értékekkel teli városba, hogy mindent felfedezzünk, be tudjunk fogadni. A lagunák és szűk sikátorok mélyén megbúvó San Martino-templom (Szent Márton-templom) többnyire kimarad az egynapos velencei látogatásokból. Szekeres Veronika, Velencében élő idegenvezető csodálatos fotókkal mutatja be a lagunák városának novemberi csodáját és kalauzol most el bennünket a templomba, ahol San Martino ruhájának egy darabját ereklyeként őrzik.
Valaha elítéltek, ma szerelmes párok sóhajtoznak az olaszországi Velence híres látnivalója, a mindössze 8 méteres Sóhajok hídja (Ponte dei Sospiri) közelében. A Rio del Palazzo felett átívelő híd a Dózse-palotát (Palazzo Ducale) és a börtönt (Prigione) köti össze. A Dózse-palota látogatásakor magunk is átsétálhatunk rajta. Gondolázás közben pedig napnyugtakor érdemes csókolózni alatta az örök szerelem reményében.
