Hollókő látnivalói: a hagyományőrző világörökségi falu

Hollókő, az alig 300 lelkes Nógrád vármegyei palóc falu volt a világ első faluja, amit az UNESCO világörökségi helyszínné választott. Az eredeti állapotában megmaradt falurész a zsindelytetős katolikus templommal és a kontyolt parasztházakkal kiemelkedő példája a máig megőrzött falusi kultúrának a falusi építszet 20. századi „ipari átalakulása” előtti korszakból. A napjainkban is lakott településen a középkori falukép találkozik az élő népművészettel. Hollókő látnivalói, nevezetességei és csodálatos természeti környezete miatt is igen kedvelt kiránduló hely.

Hollókő

Hollókő rövid történelme

A Hollókő fölé magasó várat a tatárjárás után, a 13. században emelték. 1442-ben a cseh husziták vezére, Griska a várban folytatott tárgyalásokat a magyarokkal. A falu és a vár a 16. században törökkézre került.

Az 1703-ban kezdődött, II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban a Hollókő várát is lerombolták.

Hollókő 17. századi magja szinte változatlanul maradt fenn. Jellegzetességei a lejtőre épült, csapott orrú kontytetős, faragott fatornácos házak.

1987-ben, a Budai várnegyeddel egyidőben, az első magyarországi helyszínként került fel az UNESCO világörökségi listára, ami azóta nyolcra bővült.

A palócok és a palóc kultúra

A hagyományőrző faluban a palóc kultúra legérdekesebb jellegzetessége a művészi kidolgozású népviselet. A palócok a magyar felvidék legfontosabb etnikai csoporja. Sajátos tájnyelvüket, népviseketüket és jellegzetes konyhájukat a török népcsoporthoz tartozó kunok leszármazottaiként, a 12. és 13. században a mongolok elől menekülve hozták magukkal a Kaszpi-tenger mellől a Dunakanyartól észak-keletre elterülő gyönyörű hegyvidékre.

A Hollókő és a környező falvak lakói által még ma is hordott népviselet nem csupán a színpompája miatt lenyűgöző. A férjes asszonyok a főkötőjüket egy hátra a nyakba vetett selyemkendővel takarják el, a selyemkendőt pedig papírral kimerevítik.

Az évak során a főkötő kétoldalt lassan láthatóvá vált, mivel a kendőt egyre feljebb kötötték össze, amely ezáltal a homlokon egyre mélyebbre csúszott. Kezdetban az asszonyok szalagokat és fodrokat varrtak a főkötő kibukkanó, díszítetlen részeire. Az első világháború után azonban elterjedt az a szokás, hogy még gyöngyöket is erősítettek a vászonszalagokból készített fodrok közé. Mára ez a dísze, hímzett alapra, gyöngyökből kirakott minta a palóc népvselet különösen szép elemévé vált.

Jellegzetes a sok egymás felett viselt szoknya is. A legalső szoknya egy szűkre szabott kendervászon darab, amely felett régente akár 15, ma már csak három-négy alsószoknyát viselnek az asszonyok.

A fiatal lányok felső szoknyája többnyire piros mintás. Ehhez kétfajta kötényt lehet viselni: ünnepnapokon szles fekete, hétköznap keskeny, fényes fekete pamutból készült kötényt, melyen alul tarka hímzés van.

Hollókő látnivalói

Hollókő idilli utcaképe, amely szinte ugyanolyan, mint évszázadokkal korábban, a táj és a parasti építészet összefonódásának és harmóniájának festői példája.

Az eredeti állapotában megmaradt, 55 védett lakó épületből és egy templomból álló ófalu 1987-ben került fel az UNESCO kulturális és természeti világörökség listájára. A hagyományos palóc építészeti jellegzetességek valamennyi házban megtalálhatók. A házak egy részében ma is élnek, a többi pedig kiállítóhelyként szolgál.

A gótikus templomocska körül csoportosulnak a még mindig lakott, fésűfogas parasztudvarú házak, az élő falumúzeum parasztgazdaságai. A fogadóban éjszakázni is lehet. Némely hétvégén az odautazó turisták próbára tehetik magukat fafaragsban, gyönygfűzéseben vagy kosárfonásban. A táncházban olyan tánclépéseket és olyan népdalokat tanulhatunk, amelyeket itt nemzedékek óta táncolnak és énekelnek.

A házak a palóc építkezés legszebb hagyományait őrzik. Az utcára merőlegesen futó, úgynevezett „szalagtelkeken” kőalapzatra épített vályogházak fala fehérre van meszelve. Jellegzetes a két kicsi ablak és az agyagzsindellyel fedett tető, az ereszcsatorna, és az udvari oldalról induló tornávcok. A fából készült homlokzatra keresztet, szívet vagy évszámokat véstek. Az ereszeken fokhagyma- és paprikafüzérek, kukoricacsövek csüngnek száradni. A fatornácok hangulatosságát vidám színű virágok emelik.

Az útbaigazító holló-szobor a faluba vezető út elején.

Hollókőn sok múzeum található, mind hiteles képet mutat az itt élők egykori életéről.

Szent Márton-templom

A falu központjában áll Hollókő egyik jelképe, az egyszerű fatornyos Szent Márton-templom. A római katolikus templom felszentelése Szent Márton püspök tiszteletére történt meg 1889-ben. Az egyszerű, téglalap alaprajzú, vályogból és terméskőből épült templom fából ácsolt tornya szögek felhasználása nélkül készült.

Palóc Babamúzeum

Közel 200 nagyméretű porcelán baba pompázik palócföld színes népviseleteiben.

Falumúzeum

A templommal szemben álló egykori lakóház 1964 óta múzeum. Állandó kiállítása egy közepes gazda-sági állású, gyermekével és öregszülővel együtt élő fiatal házaspár lakását jeleníti meg.

Guzsalyas

A palóc portán a hollókői népviselet készítésével, történetével ismerkedhetnek meg a látogatók.

Oskolamester háza

Belépve egy század elő oskola hangulata fogad.

Kézműves Nyomdaműhely

A műhely az 1900-as évek nyomdaműhelyébe vezeti be a látogatókat, ahol megismerhető egy 19. századi nyomdász élete, munkája, kipróbálhatók az eszközei.

Postamúzeum

A „Palócföld postája” című kiállítás két teremben mutatja be a több megyére terjedő néprajzi csoport a palócság postahálózatának fejlődését, és a palócokkal összefüggő postai emlékeket.

Szatyingos

Szövés bemutató, népviseletbe öltöztetés, kézműves foglalkozások és egyéb érdekességek várnak a házban.

Hollókő legófalu

Pár éve az egyik házban már a Hollókő legóból épített kicsinyített mását is megcsodálhatjuk.

A vallásos ünnepekkor számos programmal készülnek a helyiek, hogy minél több fiatallal megismertessék a jellegzetes, régi népszokásokat. Különösen ismert a húsvéti hétfői locsolkodás hagyományának felelevenítése.

Hollókő

Reggel a templom harangja ébreszti a falu lakóit, bár addigra már kisültek az első kenyerek.

Hollókő

Ma a falu már minden lakosának tud munka lehetőséget biztosítani, sőt közel ötvenen a szomszédos településekről járnak át ide dolgozni.

A házak egy részét szálláshellyé alakították. Faragott palóc bútorok, színes szőttesek, cserépkályha emlékeztetnek a múltra. A vendégházakat azonban központi fűtéssel, forróvízes kazánnal szerelték fel, de főzőlap, mikró és hűtő is a vendégek rendelkezésére áll.

Hollókő

A házak másik részében régi mesterségekkel ismerkedhetünk meg. Van amelyikben kerámia készül, a másikban bőrdíszműves dolgozik. Jó néhány portán pedig a látogatók megköstolhatják a hamisítatlan palóc ízeket, a palóclevest, a sztrapacskát vagy a laskát.

Hollókő

Vár-alja tanösvény

A Vár-alja tanösvény a Vár-forrásból eredő patak völgyében vezet és a környék vízhez kötődő természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be.

Hollókő

Kertek-alja Tanösvény

A Kertek-alja tanösvény a Hollókői-patak völgyében, az ide lefutó kertek végében halad végig.

Biológiai tanösvény

Hollókő ófalu

Hollókői vár

A hollókői vár a Cserhát hegyei között, egy kiugró sziklaperemen magasodik, ahonnan fantasztikus kilátás tárul elénk a hegyekre és völgyben meghúzódó falura. Első említése az 1310-as években egy oklevélben történt.

A legenda szerint a szomszédos Pusztavárhegy ura, Kacsics András egyszer elrabolt egy szép leányt, és ide, az épülő vár egy termébe záratta. A lányrabló nagy szerencsétlenségére a lány dajkája boszorkány volt, aki ahhoz, hogy a lányt kiszabadítsa, szövetkezett az ördöggel. Az ördög parancsára az ördögfiak holló képében esténként újra és újra elhordták az épülő vár köveit, mindaddig, míg a várúr a leányt szabadon nem engedte. Innen ered a vár és a falu neve.

A vár a 6. században török kézre került. A monda szerint Csák Máté és a törökök egykor a sziklába vájt ciszternába rejtették el a környékről összehordott, elrabolt aranyat.

A fantasztikus kilátáson túl panoptikum, 11-16. századból származó fegyvereket kiállító fegyverterem és meghitt hangulatú várkápolna várja a látogatókat.

A várban rendszeresek a programok is.

Hollókő

Hollókői Falusétajegy

Aki semmilyen látnivalót nem szeretne elmulasztani Hollókőn, az a Falusétajegy megvásárlásával 10 felejthetetlen helyszínt látogathat meg. Megcsodálhatja a középkori várat, kávét vagy más frissítőt fogyaszthat a Várkávézóban és felkeresheti az Ófalu múzeumuainak legjavát. Helyben készült finomságokat kóstolhat a Kalácsos Pékségben és a Gazduram Sajtboltjában, valamint süteményt az új szállodában. 

A falusétajegy a következő szolgáltatásokat tartalmazza:

  • Belépő a Falumúzeumba
  • Guzsalyas ház belépő
  • Sajtkóstoló a Gazduram Sajtboltjába
  • Kézműves játékok a Palóc Játszóházban
  • Egy frissító a Küszöb Információs Irodában (gyümölcslé vagy víz)
  • Bőrműves műhelylátogatás, bőr ajándéktárgy
  • Kelemen Ferenc fafaragó kiállítása és interaktív mesehallgatás az Oskolában
  • Szatyingos, szövő bemutató és szövőkeret kipróbálás
  • Egy kóstoló a Kalácsos pékségben

Falusétahegy a hétvégéken vásárolható az információs irodában.

Számos gyermekprogram, műhelylátogatás, táncház és izgalmas események sora várja a látogatókat Hollókőn a húsvéti ünnepektől a szüreti mulatságokig.

Hollókői hagyományőrző húsvéti programok

Hollókő évente négy napos Húsvéti Fesztivállal ünnepel és várja azokat, aki az „élő múzeumban” kívánnak megismerkedni a magyar húsvéti népszokásokkal és hagyományokkal. Gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, koncertek, családi és gyermekprogramok és természetesen az elmaradhatatlan locsolkodás feledhetetlen élményeket ígér a vendégeknek.

hollókői húsvét

Hollókő megközelítése

Budapest felől leggyorsabban az M3-as autópályán lehet megközelíteni, melyről a hatvani leágazásnál kell lehajtani. Az autópályáról letérve a 21-es úton, Pásztó felé kell kanyarodni, majd a Szécsény felé vezető útra kanyarodni. Menetidő kb.: 1,5-2 óra

Hasznos információk a Hollókőre érkezőknek

Parkolni a táblával jelzett, a község végében kialakított nagy parkolóban lehet. A parkolási díj személyautó/motorkerékpár esetében 400.-Ft/óra, autóbusz esetében 1500.-Ft/óra. Napidíj (3 órát meghaladó várakozási időn túl) személyautó/motorkerékpár esetében 1200.- Ft, autóbusz esetében 4.500.- Ft. A parkolójegy megvásárlásával támogatni tudják a világörökségi település megfelelő állapotban történő megőrzését.

A Küszöb Információs Iroda a hét minden napján nyitva áll az érdeklődők részére a nagy parkolóban, az Ófalu bejáratától kb. 100 méterre.

Látnivalók Hollókő közelében

Hollókőt az országos kéktúra útvonala is érinti. A környéken járva Mátraverebély Mária-kegyhelye és templom feletti hegyoldal kemény kőszikláiba vájt remetelakásait, a szécsényi Forgách-kastélyt és a Tar községben Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére emelt buddhista szentélyt és emlékpavilont  érdemes felkeresni.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük