Draskovich-kastély, amit a Sellyei Arborétum vesz körül

A Baranya vármegyei Sellye kastélya, a műemléki védelem alatt álló barokk stílusú Draskovich-kastély eredetileg a Batthyány-család tulajdona volt. A hozzátartozó parkkal együtt az 1800-as évek elején nászajándékként került a Draskovich család birtokába. Ősfás parkja, a Sellyei Arborétum a Dél-Dunántúl legszebb és legfajtagazdagabb parkja. Leghíresebb lakója egy famatuzsálem, amely nem csak botanikai érték, hanem Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjének „főhőse” is.

Draskovich-kastély, Sellye

Draskovich-kastély rövid története

Műemléki védelem alatt álló, a barokk stílusú kastély elődjét a Batthyány család építette az 1700-as években. Az északi szárny a legrégebbi, a keleti, nyugati és déli szárnyak 1745-50 között épültek, ekkor nyerte el mai formáját..

A kastély és hozzátarozó uradalom az 1841-ben nászajándékként került a Draskovich család birtokába, mikor Draskovics Károly császári és királyi kamarás feleségül vette Batthyány-Strattmann Erzsébetet.

Draskovich-kastély a Sellyei Arborétumban

A hely utolsó ura gróf Draskovich Iván, a páratlan szépségű ormánsági gímszarvasok, a Draskovich-bikák névadója volt, aki nemcsak a vadgazdálkodást, de a parkot is szívügyének tekintette.

A második világháború utáni államosítással a kastély és a park sorsa bizonytalanná vált. A botanikai értékkeket viszont azzal sikerült az utókor számára megmenteni, hogy 1965-ben műemléki védelem alá helyezték. Működött benne többek között bíróság és diákotthon is. Nem rég pedig az önkormányzat vásárolta meg.

Draskovich-kastély parkja

A kastélyt körülölelő parkot Draskovich Iván alakította ki a 1800-as évek második felében.

A 7,65 hektáros, az egyebek mellett mintegy 350 fafajtát bemutató park ma a Sellyei Arborétum. Legrégebbi lomb hullató és örökzöld fajai a 19. század második feléből maradtak meg. A világ minden tájáról érkeztek ide növényfajok, például Kaukázusból, Kínából, Japánból, Kanadából, Görögországból, Spanyolországból.

A tulajdonosok folyamatosan fejlesztették a kertet. A 6-7 m magas mamutfenyőt 1927 februárjában hozatta a gróf szlatinai birtokáról.

Az arborétum számtalan ritkaságot őriz, például aranytuja, ezüst-fenyő, páfrányfenyő, japánakác, vérbükk, a vér-tölgy, az andalúziai jegenyefenyő.

A parkban ma lombhullatókból 240, örökzöldekből115 faj és fajta van jelen.

A Draskovich-kastély parkja különösen szép tavasszal, a krókuszok virágzása idején.

krókuszok a Sellyei Arborétumba

Az Ormánság sztárja: a hatalmas ginkgo biloba

Az Enyedi Ildikó által rendezett Csendes barátnak köszönhetően igazi filmsztárrá vált a park hatalmas ginkgo biliba, azaz páfrányfenyő fája. A történet három különböző korszakban három magányos ember találkozását meséli el egy botanikus közepén álló gyönyörű fával, amely több mint egy évszázadon át tanúja a körülötte zajló eseményeknek. Ez a fa a Sellyei arborétum ginkgo bilobája, azaz páfrányfenyője.

A páfrányfenyő rokonai már 270 milló évvel ezelőtt is a földön éltek. Bár sokszor a kihalás veszélye fenyegette őket, az emberiségnek hála mégis fennmaradtak. Ma ez a növény a kitartás, a túlélés és – Johann Wolfgang Goethének köszönhetően – a barátság szmbóluma. A német költö ugyanis verset írt a ginkgo leveléről, amelyben két külön rész egybeforr. A verset két lepréselt levél társaságában elküldte Marianne von Willemer költőnőnek.

A sellyei főhös mellett a flmben bemutatott fát, illetve annak különböző korú egyedeit egy alcsúti és egy marburgi rokon személyesíti meg. A történet a németországi Marburgban játszódik, egy vibráló egyetemi környezetben és annak botanikus kertjében.

A sellyei óriásfa közel 200 éve élhet a Draskovich-kastély parkjában. Az ország egyik legidősebb és legnagyobb páfrányfenyője a kerti pihenőtól nem messze magasodik.

Nagyon köszönöm a fotókat Farkas Gágó Andreának!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük