Mátraverebély temploma – Szentkút Nemzeti Kegyhely

Mátraverebély a Nógrád megyei település a Zagyva völgyében a Mátra és a Cserhát között fekszik. Neve a határában található Szentkút Nemzeti Kegyhelynek köszönhetően vált országosan ismertté. Nézzük, milyen is Mátraverebély temploma.

Mátraverebély – Szentkút Nemzeti Kegyhely

„SZENTKÚT – Nemzeti Mária – kegyhely Mátraverebély település határában, katolikus búcsújáróhely a Váci egyházmegyében, amely a 2015-ben megújult szabadtéri misézőhellyel, zarándokházzal és a Szent László-forrás vadregényes parkjával várja a magyar és külföldi zarándokokat.” – ezekkel a szavakkal ajánlotta figyelmünkbe Kiss P Dóra a kegyhelyet.

Mátraverebély Árpád-kori település, nevét az 1300-as években említették először Vereb néven. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. A 14. században már mezővárosként említették.

1398-ban Verebi Péter erdélyi alvajda közben járására Zsigmond királytól országos vásártartási jogot kapott. Legnagyobb vásárát az augusztus 15-i Nagyboldogasszony napja alkalmából tartották.

A török időkben elnéptelenedett a falu. 1733-ban a ciszterci rend, majd 1756-ban az Almásy grófok birtokába jutott.

Már a 13. század végétől jelentős búcsújáró hely a ma is a községhez tartozó Szentkúti kegyhely, amelynek búcsúja is Nagyboldogasszony napra esik.

A fő búcsú mellett jelentős a szeptember 8-i, Kisasszony-napi búcsú. Ilyenkor hívők tízezrei érkeznek Mátraverebélyre. A vidék palóc falvaiból általában színpompás népviseletben érkeznek a lányok, asszonyok.

Mátraverebély legendái és csodái

A búcsújáróhely középkori eredete Szent László királyunk kunok elleni harcaihoz kötődik. Első írásos említése 1290-ből való, „Ad fontem Veréb”-nek nevezik a helyet.

A legenda szerint a kunokat elüldöző Szent László királyt és katonáit bekerítette itt a keskeny völgyben az ellenség. A magyarok, mivel nem volt vizük, engedélyt kértek az uralkodótól, hogy pogány áldozatot mutassanak be. A szent király erre haragjában egy sziklába dobta a lándzsáját. Amikor kihúzták onnan, friss vizű forrás fakadt a helyén.

Egy másik legenda szerint az ellenség elől menekülő király egyenesen az Ágasvár csúcsáról ugrott idáig. Erre emlékeztet a Szent László ugratása elnevezésű hasadék. Azon a helyen pedig, ahol a ló patája földet ért, víz fakadt, ez a Szentkút forrás.

Egy másik hagyomány szerint az 1100-as években a Szent Szűz jelent meg a helyen a gyermek Jézussal a karján, egy hársfa lombkoronáján. A szűz egy néma pásztorgyermeknek mutatta meg a forrást, aki miután ivott avízből, elkezdett beszélni.

A csodatévő forrás fölé 1290 táján építették az első fakápolnát. A környékbeli Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából 1763-ra a mai kéttornyú barokk kegytemplomot és mellé egy kolostort, ferences rendi szerzeteseknek.

1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és elfogadta a valódiságukat.

1970-ben Basilica minor (kis bazilika) rangra emelte a pápa. 2006-ban nemzeti kegyhellyé nyilvánították. 2016-ban megújult a templom és környezete, a kegyoltár és a Szűzanya szobra. A szobor hársfából készült, a 17. század végén. Szűz Máriát ábrázolja, jobb oldalán a kis Jézussal, bal kezében jogarra, fejüket korona ékesíti. Öltöztethető szobornak készült, ezért a jobb karja kivehető. Talapzatának alső felületén latin felirat található: Statua mir. vera, ami azt jelenti: „Ez valóban csodatévő szobor.”

A falu római katolikus temploma Magyarország egyik legszebb kora gótikus épülete. A templombelső érdekessége egy 17. századi népies reneszánsz szószék.

A kegytemplom fölé magasodó Meszes-tetőn tucatnyi, puha mészkőbe vájt remetebarlang és két kápolna érdemel említést.

Nagyon köszönjük az ajánlást és a fotókat Kiss P Dórának!