Mátraverebély temploma – Szentkút Nemzeti Kegyhely
Mátraverebély a Nógrád megyei település a Zagyva völgyében a Mátra és a Cserhát között fekszik. Neve a határában található Szentkút Nemzeti Kegyhelynek köszönhetően vált országosan ismertté. Nézzük, milyen is Mátraverebély temploma.
Kiss P Dóra ajánlotta figyelmünkbe a kegyhelyet.
„SZENTKÚT – Nemzeti Mária – kegyhely Mátraverebély település határában, katolikus búcsújáróhely a Váci egyházmegyében, amely a 2015-ben megújult szabadtéri misézőhellyel, zarándokházzal és a Szent László-forrás vadregényes parkjával várja a magyar és külföldi zarándokokat.”
Mátraverebély temploma
Mátraverebély Árpád-kori település, nevét az 1300-as években említették először Vereb néven. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. A 14. században már mezővárosként említették.
1398-ban Verebi Péter erdélyi alvajda közben járására Zsigmond királytól országos vásártartási jogot kapott. Legnagyobb vásárát az augusztus 15-i Nagyboldogasszony napja alkalmából tartották.
A török időkben elnéptelenedett a falu. 1733-ban a ciszterci rend, majd 1756-ban az Almásy grófok birtokába jutott.
Már a 13. század végétől jelentős búcsújáró hely a ma is a községhez tartozó Szentkúti kegyhely, amelynek búcsúja is Nagyboldogasszony napra esik.
A fő búcsú mellett jelentős a szeptember 8-i, Kisasszony-napi búcsú. Ilyenkor hívők tízezrei érkeznek Mátraverebélyre. A vidék palóc falvaiból általában színpompás népviseletben érkeznek a lányok, asszonyok.
A kegyhely kialakulásának legendája szerint a kunokat elüldöző Szent László királyt és katonáit bekerítette itt a keskeny völgyben az ellenség. A magyarok, mivel nem volt vizük, engedélyt kértek az uralkodótól, hogy pogány áldozatot mutassanak be. A szent király erre haragjában egy sziklába dobta a lándzsáját. Amikor kihúzták onnan, friss vizű forrás fakadt a helyén.
Egy másik legenda szerint a király egyenesen az Ágasvár csúcsáról ugrott idáig. Erre emlékeztet a Szent László ugratása elnevezésű hasadék.
A csodatévő forrás fölé 1290 táján építették az első fakápolnát. Majd 1757-ben Almásy János anyagi támogatásával kéttornyú barokk templomot emeltek. 1970-ben Basilica minor rangra emelte a pápa.
A falu római katolikus temploma Magyarország egyik legszebb kora gótikus épülete. A templombelső érdekessége egy 17. századi népies reneszánsz szószék.
A kegytemplom fölé magasodó Meszes-tetőn tucatnyi, puha mészkőbe vájt remetebarlang és két kápolna érdemel említést.
Nagyon köszönjük az ajánlást és a fotókat Kiss P Dórának!
https://www.youtube.com/watch?v=EtKOe0REJdc