Szécsény, a fejedelmi város – fő látnivalók

Közvetlenül a magyar-szlovák határ mentén, Nógrád megye északi szélén, az Ipoly folyó völgyében fekszik Szécsény városa. A középkori műemlékekben gazdag, csendes kisváros és környéke a természetkedvelő turisták körében is vonzó úti cél. Szécsény látnivalói és nevezetességei is megérdenek egy kiruccanást, de a környéken is csodálatos túrákat tehetünk.

Szécsény

Szécsény rövid története

A Nógrád megyei Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. Szécsény nevét 1219-ben említették először az oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozó helyként.

1229-ben IV. Béla király az anyjának, Gertrúdnak meggyilkolásában részt vett Kacsics nemzetségbeli Simon bán itteni birtokait elvették. 1333-ban Szécsényi Tamás vajda és testvére Péter, voltak Szécsény birtokosai. 1334-ben Károly Róbert király Szécsényt ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda város polgárai kaptak.

1439 után várat építtetettek, amelyről 1461-ben emlékeznek meg először az oklevelek. 1453-ban már a vármegye is itt tartotta közgyűléseit. A török hódítások hatására 1546-ben palánkkal és sáncárokkal is megerősítették Szécsény várát.

Az Ali pasa vezette törökök 1552. szeptember 6-án foglalták el Szécsényt. III. Ferdinánd 1647-ben Koháry I. Istvánt nevezte ki Szécsény kapitányává. Koháry a várat 1663. november 9-én kénytelen volt felgyújtani, s a romokat az ellenségnek átengedni.

1705-ben II. Rákóczi Ferenc itt tartotta a szécsényi országgyűlést, ahol fejedelemmé választották és kimondták Erdély unióját az anyaországgal.

A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg. A Gros-féle várkastélyt, a régi vár helyén, a 18. században építették. Eredetileg a gróf Forgách család tulajdona volt.

Szécsény 1886-ban elvesztette városi rangját, nagyközség lett. Száz év múlva, 1986-ban ismét várossá nyilvánították.

Szécsény és a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark

Szécsény a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. A világ első határon átnyúló UNESCO Globális Geoparkja összesen 1 619 négyzetkilométeren terül el. Összesen 64 magyarországi és 28 szlovákiai települést foglal magában. A geopark felöleli a Cserhát, a Medves, a Karancs és a Cseres hegység hegyvonulatait, valamint magába foglalja a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetet is.

A geopark területén található többek közt

A szlovák oldalon a váráról híres Fiľakovo (Fülek) is a geoparkhoz tartozik.

A geopark egy lehetőség, amely a turizmuson, a kézművességen, a helyi kultúra és történelem bemutatásán keresztül számos, a közösségfejlesztést, identitásformálást és a munkahelyteremtést is szolgáló fejlesztési lehetőségeket kínál az alacsony gazdasági jövedelmű területeken.

kőfejtő Sámsonházán

A térség egykor Magyarország végvárrendszerének része volt. A várak nagy része a török időkben elpusztult, viszont romajaikban is bámulatosan szépek, érdemes egy-egy túra erejéig felkeresni őket. Csak hogy néhányat említsek: Hollókő vára, Somoskői vár, Salgó vára.

Szécsény látnivalói, nevezetességei

Szécsényt Ludányhalászi felől megközelítve páratlan látványt kínál: az Ipoly folyó teraszának szélére épített Forgách-kastély, a mellette álló ferences rendház és a római katolikus templom festői együttese emelkedik a széles lapály fölé. 

Forgách-kastély és parkja

A középkori várkastély 1456-ban már állt. A mai barokk kastélyt a Forgách-család 1753-63 táján építtette meg. Utolsó tulajdonosa, Lipthay Béla jelképes összegért adta el a magyar államnak.

A végvár köveiből épített barokk Forgách-kastély ad helyet a Kubinyi Ferenc Múzeum Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit bemutató kiállításának.

Szécsényi vár maradványai

Az egykori gótikus vár építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezett oklevél már megemlékezik róla. Egykor a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A 16. században a vár kapitánya, Disznóssy Ferenc felgyújtatta. A vár falainak maradványát a Forgách-kastély építéséhez használták fel. Csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum) maradt meg.

Ferences kolostor

A kastélytól nyugatra emelkedő ferences kolostor gótikus alapokon áll. A kolostor 1694-1734 között épült boltozatos kerengővel és zárt díszudvarral. A török idők pusztításai után barokk stílusban építették újjá. A négyzetes alaprajzú, háromszintes, kerengős épület érdekessége a Rákóczi-emlékszoba.

A legenda szerint a szécsényi országgyűlés idején a vezérlő fejedelem lakott benne. Falán a Mekka felé tájolt, festett mihráb, azaz mohamedán imafülke nyomai jelzik, hogy a török hódoltság idején a bég szállása volt.

1989-ben a ferencesek újra birtokukba vették az épületet.

Az egykori vár alatti Borjúpást-rét ma természetvédelmi terület, arról nevezetes, hogy  az 1705-ben itt megtartott országgyűlésen választották vezérlőfejedelemmé Rákóczi Ferencet. 

Római katolikus templom

A kolostorral egybeépült a város római katolikus plébánia temploma, az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. A gótikus falak a hódoltság idején megrongálódtak, de az épület a későbbi felújítások után is megőrizte eredeti stílusát. A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették hozzá. A szentély közelében itt is található egy mohamedán imafülke, ezt bevésték a falba.

Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei fedezhetők fel. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A templomból juthatunk fel a kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt. 

Szécsény

Tűztorony

A tűztornyot a pestis járvány elmúltának emlékére épült fa harangláb helyére építették 1893-ban. 1929-ben egy harmadik emeletet építettek rá és ekkor kapta jelenlegi bádogfedelű sisakját is. Valószínűleg a talaj egy agyagrétegének megcsúszása miatt ferde, észak felé dőlt. A mai napig érzékelhető a mozgás, évente néhány milliméterrel tovább dől. 2004-ben a Tűztorony történeti és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.

Szécsény városközpont

A város felújított történelmi központja és környezete hangulatos utcáival, virágos sétáló utcájával és tereivel kellemes kikapcsolódást nyújt az idelátogatók számára. A Forgách-kastély alján található a Várkert a sétálni, és kikapcsolódni vágyó turisták, fiatalok kedvence.

Aktív kikapcsolódás Szécsényben

A város határában kialakított élményparkban kajakokkal, kenukkal, csónakokkal járhatjuk be az árterek világát. Kiváló horgászati lehetőségeket és több tanösvényt is találunk.

További szécsényi látnivalók:

  • Nosztalgia Múzeum
  • Benczúr-kastély
  • Szécsényi vár délkeleti bástya
  • Szécsényi várkert
  • Tűztorony (a 18. század elejéről)
  • Szécsényi országgyűlés helyszíne (Borjúpást)

Szécsény és a szécsényi Forgách-kastély és a ferences kolostor történelmi jelentőségét mutatja, hogy történelmi emlékhelyeink közé is bekerültek.


Látnivalók Szécsény környékén

Tipp: Ha már Szécsényben járunk, ne hagyjuk ki Hollókő megtekintését. Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. Nem vált szabadtéri múzeummá, mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.
Szécsény felől érkezve el sem lehet tévedni. A 22-es úton az óriási terméskövön álló Holló-szobornál kell a faluba letérni, ami egyébként zsákfalu. Ha már ott járunk, ne hagyjuk ki a Lego-falut és a Hollókői várat sem.

Nagyon köszönjük a fotókat Buják Máriának!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük