A Göcsej látnivalói és virágzó kincsei
A dimbes-dombos Göcsej látnivalói leginkább a természetimádókat csábítják felfedezésre. A Göcsej és Zala vármegye egész területe igen gazdag erdőkben, amelyek különleges állat- és növénypolulációnak biztosítanak életteret. Bármikor és bármivel indulunk útnak, a virágzó Göcsej mindig tartogat természeti látnivalókat, ahol garantáltan kikapcsolódunk és hatalmas élményben lesz részünk.
Göcsej, a göcsörtös, görbe táj
A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén. A 672 km² területű vidék a Zala, a Felső- és az Alsó-Válicka, illetve a Kerka völgyei által közrezárt alacsony dombság. Északon a Felső-Zala-völgy, keleten és délen az Egerszeg–Letenyei-dombság, nyugaton a Kerka-vidék határolja.
A Göcsej nem pusztán földrajzi fogalom, hanem nagy múltú néprajzi táj is. Hagyományos kultúrájának feltárása Plánder Ferenc és Gönczi Ferenc nevéhez kötődik.
A jóval népszerűbb Őrséghez hasonlóan itt is apró haranglábas falvak bújnak meg, mesébe illő pagoynerdők, sűrű rengetegek és virágos rétek váltják egymást.
Egy magyarázat szerint nevét a göbös utakról, a göcsörtös, görbe táj. Középső része a szegek vidéke, ahol a falvak nevében a -szeg végződés onnan ered, hogy a letepülők egykor házaikat a védett szegletekben, a dombhátakon, domboldalakon építették fel.
A szeg szórványtelepülés-típus öt-tíz ház laza szerkezetű együttesét jelenti, s egy-egy zárt település körül akár tíz ilyen szeg is csoportosulhatott. A lakó- és gazdasági épületek jellemzően egybeépültek, s együttesük közrezárta az udvart (kerített ház). Jó példa erre Pálfiszeg. Kustánszeg vagy Gomboszseg. Sokáig a Göcsej legnépesebb települése Deák Ferenc szülőfaluja, a Felső-Válicka menti Söjtör volt.
Zalai erdők felfedezése
A zalai erdők és egész Zala megye a természetimádók paradicsoma. A Zalaerdő Zrt. Magyarország délnyugati részén valamivel több mint 56 ezer hektár erdőt kezel. Az itt található erdőket fafaj-összetételüket és minőségüket tekintve hazánk legjobb erdeihez sorolják. Az értékes tölgy-, bükk- és fenyőállományok aránya meghaladja a 75 százalékot.
A Zala megyében található gazdag élővilágú, nagy kiterjedésű erdők felfedezésére több mód is kínálkozik. Az erdők és a dombok ölében megbújó apró falvakban csendes, nyugodt szálláshelyeket találunk.
A Zalai-dombság egész évben alkalmas lovaglásra és kocsizásra és a rengeteg lovasközpontnak köszönhetően élhetünk is ezzel a lehetőséggel.
A gyönyörű táj kerékpáros felfedezése még több és rugalmasabb lehetőséget kínál. Balatoni Bringakörút, a Dél-Zala Erdőtáj Kerékpárút és a Nyugat-zalai határmenti kerékpárút mellett a nagyobb települések közelében több rövidebb szakasz segíti a biztonságos közlekedést.
A zalai erdőkben a vadászatot kedvelőket gazdag vadállomány várja, a zalai erdőkben él a világ egyik legjobb gímszarvas populációja.
A gyalogos túrázók akár heteket is eltölthetnek itt, az egész megyét behálózó jelzett turistautak hossza meghaladja az 1.500 kilométert. Ezek közül legjelentősebb a Dél-Dunántúli Kék Túra útvonala.
Az erdei vasúthálózat 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdőket. Ezen a faanyagot szállítjá Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe. A 32 km-es Lenti-Csömödér-Kistolmács útvonalon közlekedő erdei kisvasút mentén több természeti szépséget fedezhetünk fel. A hagyományos szerelvények mellett az Ábel nevű gőzmozdony vontatta nosztalgiavonattal is felfedezhetjük az érintetlen zalai táj szépségét. Végállomásán, Lentiben tekinthető meg a Göcsej kincsei, az erdő és a fa című kiállítás.
Virágzó Göcsej kincsei
Tavasztól egészsen késő őszig virágab borulnak itt a mezők és a termőföldek is. Látványosan virágzik a bíborhere, majd a repce és persze a vadvirágok sem maradnak el tőlük.
Itt található a minden évszakban csodálatos Azáleás-völgy, a zalaegyerszegi Alsóerdő népszerű kirándulóhelye. Itt időjárástól függően április végétől május elejétől pompáznak az azáleák, vagyis a havasszépék, a rododendronok. Az azáleának számos színváltozata ismert, akadnak korai, valamivel később és egészen kései virágzású fajták is.
Eredetileg átjárhatatlan akácos állt a helyén, ám Fatlin Gyula erdőmérnök vezetésével a Jeli Arborétumból fás szárú rododendron-csemetéket telepítettek ide.
Május végén, június elején a zalai dombokat a mákvirágok öntöztetik lila pompába. A néphagyomány szerint, ha a mákot addig elvetik, amíg fel nem hangzik a békabrekegés, vagyis nem indul el a békanász, jó termés várható.
A virágok szerelemesei Göcsejben júniusban azt is megcsodálhatják, ahogy a pipacsok pirosra festik a tájat. Mindeközben a tájat a mézelő bodzaerdők illata lengi be.
Göcsej gasztronómiája
A vidék fontos terméke a méz, de van a helyieknek tökmagolaja, tökös-mákos rétese, bodzaszörpje, dióval töltött aszalt szilvája, szelídgesztenyéből készített lekvárja.
Igen kedvelt étel a pirított hagymás göcseji dödölle. Ami nélkül nem rendeznek itt lakodalmat, az a grillázsból készülő pörkölttorta.
Kandikó legendája
A Csonkahegyhát község melletti 304 méteres Kandikó a göcseji dombvidék legmagasabb pontja, ahonnan mesés kilátás nyílik a milejszegi mákföldekre.
Ahogy a helyi népdal mondja:
„Szép a Göcsej hepe-hupás földje,
drága annak minden kicsi györöngye.
Felmegyek a Kandikó tetejére,
ellátok a világ másik felére.
A legenda szerint valaha a zalai vidék réme Kandikó vandálvezér volt, aki szemet vetett a magyar vitéz, Csatár feleségére. Vadászatra hívta őt, ám a megbeszélt helyen Csatárt katonák várták, és a mélybe taszították. Amikor Kandikó lenézett, a hegy füstölni kezdett, tüzet hányt és a rablóvezér is lezuhant és meghalt.
Ma a hagyomány úgy tartja, ha Kandikó felett tiszta az ég, jó idő lesz, ha viszont gőzölög, akkor rossz idő várható.
Göcsej nezetességei, látnivalók a zalai erdők közelében
Vétyemi és a Tátikai ősbükkös
Igazi faóriásokkal különösen a Vétyemi és a Tátikai ősbükkösben találkozhatunk.
Budafai Arborétum
A 46 hektáros Budafai arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt körülbelül 3 km-re fekszik. A parkban 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát ültetett ek el. A leglátványosabbak a jegenye-, mamut- és mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló havasszépék.
Rezi és Tátika várának romjai
Zalaszántói buddhista Sztupa
A zalaszántói Buddhista Sztupa igazi lelki kikapcsolódást kínál.
Kovácsi-hegy bazaltfolyosó
Göcsej kincsei kiállítás
Lentiben a kisvasút állomás épülete ad otthont az erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti állandó kiállításnak.
Kistolmácsi-tó
A 11,2 hektáros Kistolmácsi-tó festői környezete Letenye és Bázakerettye között várja a kirándulókat.
Azáleás-völgy
A Zalaegerszeg melletti Azáleás-völgyet különösen májusban, a rododendronok virágzása idején érdemes felkeresni.
Csácsbozsoki Arborétum
Remetekert
Csömödéri Állami Erdei Vasút
A kisvasút 32 kilométeren, Lenti és Kistolmács között április végétől szeptember végéig szállítja a kirándulókat. Kerékpárok is szállíthatók a vonaton. Különjárat egyedi megrendelésre is igényelhető. A kisvasút vonalai érintik a Göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a Göcseji bükktájat. Lentiből kiindulva gyönyörködni lehet a zajdai erdőkben, elérhető a Vétyemi Ősbükkös, valamint a Budafai Arborétum a Makk-kaland Játszótérrel.
A Kerka-völgyben található Tormaföldén kora tavasszal csodálatos tőzikemezőben gyönyörködhetünk.
A Zalai-dombság erdejei, a zalai erdők kincsei Fersztl Isvánné olvasónkat is megihlették, nagyrészt Ő fotói színesítik ezt a bejegyzést. Nagyon köszönöm a fotókat!
