Püspökszentlászló, ahol csak egy oldalon sütnek palacsintát
Az alig húsz lelkes, közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó Püspökszentlászló gyönyörű természeti környezetben fekszik a Kelet-Mecsekben, a Zengő lábánál. Püspöki palotája és temploma is megér egy látogatást, ahol Mindszenty József is raboskodott. Nézzük, melyek Püspökszentlászló nevezetességei!
Püspökszentlászló neve mindent elárul. Pécsi püspökségi birtok volt, a hagyomány szerint Szent László király szívesen vadászgatott erre. Első említése 1235-ből származik, 1327-ben bencés perjelségként írták le.
A falu a török időkben teljesen elnéptelenedett, majd 1760 körül német családok telepedtek le. A település fölé magasodó meredek domb alatt csak az út egyik felére tudtak lakóházakat építeni. Ezért is járja az a mondás, hogy itt csak egyik oldalon sütik a palacsintát. Mivel csak az északi oldalon állnak házak, ezért csak azon az „oldalon” sütnek palacsintát.
A lakóházak ma is rendezettek, őrzik a hagyományos sváb építészeti jegyeket, amelyeket sok más baranyai faluban, például Fekeden is megcsodálhatunk.
Szépen felújított hagyományos házait többnyire hétvégi háznak, vagy a falusi turizmus céljaira használják.
Püspökszentlászló nevezetességei
1725-ben Szent László tiszteletére kápolnát emeltek. Erre emlékeztet az 1799-ben emelt templom falában elhelyezett homokkő tábla.
A nyári kastélyt 1797-ben Esterházy László Pál pécsi püspök építtette a falucska végén. A épületet valójában rejtett kolostornak szánta, mert ebben az időben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket. Bizonyíték erre a kastély középfolyosós, cellás beosztása.
Az egykori püspöki nyaralóban tartották az ávósok házi őrizetben Mindszenty Józsefet 1955. július 17–november 1. között.
Az 1906-os felújításkor összekötötték a kastélyt és a templomot. Zichy Gyula pécsi püspök vadasparkot is létesített dél-európai dámszarvasokkal, ezeket azonban az első világháború után a megszálló katonák elpusztították.
1946-ban a dombóvári orsolyita nővérek kapták meg a kastélyt, akik iskolát nyitottak. A felekezeti iskolák államosítása után Virág Ferenc püspök az egyházi szeretetszolgálatnak adta. 1955-től 1997-ig idős nővérek szociális otthona lett.
Az egyházi tulajdonban lévő műemléki épületegyüttes a 2015-ben nyerte vissza eredeti formáját. A felújítás során látogatóközpont és zarándokszállás épült. Megújult a kápolna, és a kastély turisták számára is látogatható.
A kastély melletti arborétumot Esterházy Pál László alapította. Utódja, Hettyey Sámuel (a közeli Hetyey-forrás névadója) fejlesztette tovább. Jelenleg 84-féle, a világ különböző pontjairól származó különleges fa- és cserjefaj található itt, némelyikük több száz éves. Kaukázusi fenyők törzse, lombozata alkotja a „fenyőtemplomot”, Hettyey püspök helyeztette el a Szent László-szobrot 1903-ban.
1995-ben nyílt meg Vácz Jenő jezsuita atya közreműködésével az Életrendezés Háza.
A falu legnagyobb ünnepe a Szent László-napi búcsú minden év június 27-én.
Nagyon köszönöm a fotókat Tárnok Ágnesnek!
További látnivalók a közelben
- Feked látnivalói: német építészeti gyöngyszemek a Mecsekalján
- Baranyai falu, ahol megállt az élet: Erdőfű
- Mohács nevezetességei – hazánk legdélebbi Duna-parti települése
