Püspökszentlászló, ahol csak egy oldalon sütnek palacsintát
Az alig húsz lelkes, közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó Püspökszentlászló gyönyörű természeti környezetben fekszik a Kelet-Mecsekben, a Zengő lábánál. Nevét a lovagkirályról, Szent Lászlóról kapta, aki a legenda szerint többször is vadászott a területen. Püspöki palotája, a köré kialakított arborétum és a római katolikus temploma is megér egy látogatást, ahol Mindszenty József is raboskodott. Nézzük, melyek Püspökszentlászló látnivalói!
Püspökszentlászló, a püspökségi birtok
Püspökszentlászló neve mindent elárul. Királyi, majd később pécsi püspökségi birtok volt, a hagyomány szerint Szent László király szívesen vadászgatott erre a jó vadászterületen. A legenda szerint egy vadászat alatt hirtelen nagy vihar tört ki a Zengő felett. A király kíséretével együtt egy remetebarlangban húzódott meg. A király hálából a szerencsés megmeneküléséért kis kápolnát emeltetett a hegyoldalban élő remeték számára. Ez lett a település alapja. A remete szerzetesek Szent László egyházának kezdték nevezni a területet.
Püspökszentlászló első írásos említése 1235-ből származik, 1327-ben bencés perjelségként írták le. II. Endre királyunk 1235-ben adományozta ezen királyi birtokot Bertalan pécsi püspöknek.
A falu a török időkben teljesen elnéptelenedett, majd 1760 körül német családok telepedtek le. A település fölé magasodó meredek domb alatt csak az út egyik felére tudtak lakóházakat építeni. Ezért is járja az a mondás, hogy itt csak egyik oldalon sütik a palacsintát. Mivel csak az északi oldalon állnak házak, ezért csak azon az „oldalon” sütnek palacsintát.
A lakóházak ma is rendezettek, őrzik a hagyományos sváb építészeti jegyeket, amelyeket sok más baranyai faluban, például Fekeden is megcsodálhatunk.
Szépen felújított hagyományos házait többnyire hétvégi háznak, vagy a falusi turizmus céljaira használják.
Püspökszentlászló látnivalói, nevezetességei
Római katolikus templom
1725-ben Szent László tiszteletére kápolnát emeltek. Erre emlékeztet az 1799-ben emelt templom falában elhelyezett homokkő tábla.
Kastély
A nyári kastélyt 1797-ben Esterházy László Pál pécsi püspök építtette a falucska végén. A épületet valójában rejtett kolostornak szánta, mert ebben az időben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket. Bizonyíték erre a kastély középfolyosós, cellás beosztása.
Az egykori püspöki nyaralóban tartották az ávósok házi őrizetben Mindszenty Józsefet 1955. július 17–november 1. között.
Az 1906-os felújításkor összekötötték a kastélyt és a templomot. Zichy Gyula pécsi püspök vadasparkot is létesített dél-európai dámszarvasokkal, ezeket azonban az első világháború után a megszálló katonák elpusztították.
1946-ban a dombóvári orsolyita nővérek kapták meg a kastélyt, akik iskolát nyitottak. A felekezeti iskolák államosítása után Virág Ferenc püspök az egyházi szeretetszolgálatnak adta. 1955-től 1997-ig idős nővérek szociális otthona lett.
Az egyházi tulajdonban lévő műemléki épületegyüttes a 2015-ben nyerte vissza eredeti formáját. A felújítás során látogatóközpont és zarándokszállás épült. Megújult a kápolna, és a kastély turisták számára is látogatható.
Arborétum
A kastély melletti arborétumot Esterházy Pál László alapította. Utódja, Hettyey Sámuel (a közeli Hetyey-forrás névadója) fejlesztette tovább. Jelenleg 84-féle, a világ különböző pontjairól származó különleges fa- és cserjefaj található itt, némelyikük több száz éves. Kaukázusi fenyők törzse, lombozata alkotja a „fenyőtemplomot”.
Az arborétum nagy büszkesége a bánáti bazsarózsa gyűjtemény, amelynek legfontosabb európai élőhelye a Zengő gerince. Becslések szerint Magyarországon él a világon fellelhető állomány 90 százaléka
Szent László szobra
Hettyey püspök helyeztette el a Szent László-szobrot 1903-ban.
Életrendezés háza
1995-ben nyílt meg Vácz Jenő jezsuita atya közreműködésével az Életrendezés Háza.
Üvegfújó kemence
Feltárt üvegfújó kemencék a közelben, a pusztabányai vadászháznál tekinthetők meg.
A falu legnagyobb ünnepe a Szent László-napi búcsú minden év június 27-én.
Püspökszentlászló megközelítése
Közlekedési eszközökkel Hosszúhetény felől közelíthető meg egy gyenge minőségű úton. Behajtani csak engedéllyel lehet. A falu határában találjuk a parkolót. Gyalogogtúrákkal a közeli településekről is megközelíthetjük: Kisújbánya, Magyaregregy, Óbánya, Pécsvárad, Zengővárkony, Zobákpuszta.
Nagyon köszönöm a fotókat Tárnok Ágnesnek!
További látnivalók a közelben
- Feked látnivalói: német építészeti gyöngyszemek a Mecsekalján
- Baranyai falu, ahol megállt az élet: Erdőfű
- Mohács nevezetességei – hazánk legdélebbi Duna-parti települése
