Budapesti ELTE Füvészkert, az első botanikus kert Magyarországon
A több mint 250 éve alapított budapesti Füvészkert (ELTE Füvészkert) Budapest VIII. kerületében, az egykori Festetics-kertben, az Illés utca 25. alatt található. Magyarország első botanikus kertje hatalmas és ritkaságokkal teli növénygyűjteményén túl népszerűségét annak is köszönheti, hogy a Füvészkert Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének egyik fő helyszíne. A botanikus kert öreg pálmaháza nyújtott búvóhelyet Nemecsek Ernő és barátai számára. A botanikus kert szinonimájaként használt füvészkert megnevezés fennmaradása is Molnár Ferencnek köszönhető. A fővárosi Füvészkertben összességében megtalálható mintegy nyolcezerfajta növényből a hazai flóra védett növényei 150 fajt számlálnak.
Mi a füvészkert?
A Füvészkert szó említésekor sokan rögtön a budapesti füvészkertre, a volt grundra gondolnak, ahol Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye is játszódik. Pedig nem ez az egyetlen füvészkert hazánkban. A füvészkert ugyanis a latin eredetű botanikus kert magyar elnevezése.
Botanikus kertjeink közül a fővárosi mellett a szegedi gyűjteményes kertet szoktuk még füvészkertnek hívni, de bármelyik botanikus kertet megilletne ez a név.
A füvészkertekben található szabadtéri és üvegházi növény gyűjtemények az ismeretterjesztésen túl oktatási és tudományos célt is szolgálnak. A növényeket földrajzi elterjedés, genetikai rokonság, életmód szerint csoportosítva mutatják be. Minden növény eredete és rendszertani hovatartozása jól dokumentált, a látogatók számára is táblával jelölt. A botanikus kertek a veszélyeztetett fajok megőrzésével és mesterséges szaporításával hozzájárulnak a biológiai sokszínűség megőrzéséhez, a természetvédelmi és környezetvédelmi kultúra elterjesztéséhez.
A füvészkert név nem szinonímája az arborétumnak. Arborétumnak általában azokat a gyűjteményes kerteket nevezik, ahol változatos beültetésben főleg fákat és cserjéket mutatnak be. A botanikus kerttől leginkább az különbözteti meg, hogy az arborétumokban oktatási és kutatási tevékenység nem folyik.
Budapesti Füvészkert (ELTE Füvészkert) története
A budapesti füvészkert nemcsak a legismertebb és egyik legszebb botanikus kert Magyarországon, növényállományát tekintve az egyik legjelentősebb is.
Füvészkert alapítása
A budapesti Füvészkert, vagy ahogy még ismert ELTE Füvészkert 2006-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges oktatási egységeként működik. Jelenlegi helyén 1847-től található.
Elődjét 1771-ben Nagyszombatban alapította Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora az orvos- és gyógyszerészképzés segítésére és a hazai flóra kutatására.
Füvészkert Budára költözése
A kert növényállományát 1777-ben az egyetemmel együtt Budára költöztették. Az egyetem a Budai Várnegyedben kapott helyet, a növényeket pedig Winterl a saját telkére mentette. Majd egy év múlva a növények a Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen kaptak helyet.
Mikor 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a Ferencesek korábbi kolostorkertjét a mai Kossuth Lajos és Reáltanoda utca közötti területet jelölték ki az egyetemi botanikus kert részére. Winterl Jakab 1807-es halála után Kitaibel Pál vette át a kert vezetését, amit egy év múlva Grassalkovich Antal herceg Ország úti (ma: Bajcsy-Zsilinszky út / Károly krt. / Múzeum krt) birtokára költöztettek át. Az új kert több éves kemény munka árán 1815-re Carl von Linné rendszere szerint készült el.
1817-től az Erfurtból származó Haberle Károly professzort bízták meg az igazgatói feladatok ellátásával, aki európai hírűvé fejlesztette az akkor már közel 10 000 növényfajt bemutató kertet. Haberle 1832-es halálával véget ért a kert aranykora. A kert állaga vészesen leromlott, amit csak tetézett az 1838-as pesti árvíz.
Füvészkert a mai helyén, a volt Festetics kertben
József nádor kezdeményezésére 1847-ben 80 000 forintért megvásárolták Festetics Antal 10,1 hektáros ingatlanát és ezzel mai helyére került a gyűjtemény. A Pollack Mihály tervei szerint átépített és bővített egykori vadászkastély lett a kert központi épülete az irodákkal.
1864–65-ben építették fel az európai viszonylatban is jelentős méretű és ma is álló pálmaházat. A 19. század utolsó évtizedeiben a kert újabb virágkorát élte, a 12 000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírűvé vált. 1893-ban az amazonasi óriás-tündérrózsa számára külön épületet építettek, a Viktória-házat.
Az angolparkot formázó kertben volt egy természetes forrással táplált tó is, a közepében szigettel és műromokkal. Ez a kertnek tájképileg is olyan látványt adott, mely méltán aratott nagy sikert az odalátogatók körében. A 20. század elején a kert kétharmadát elvették a klinikák bővítéséhez, majd a tavat is feltöltötték.
A két világháború között új üvegházakat építettek a rovaremésztő növényeknek, a páfrányoknak és a kaktuszoknak. Ekkor készült el a Magyar-középhegység növényeit bemutató nagy sziklakert. A második világháborús bombázások gyakorlatilag teljesen elpusztították a növényzetet és az építményeket.
II. világháború után
A háború utáni helyreállítás évekig tartott, 1960-ban azonban már országos értékű természetvédelmi területté nyilvánították. 1965-66 között felújították a háború idején romba dőlt pálmaházat, és egy új kutatólaboratóriumot is létrehoztak. Az üvegházakat 1984-ben cserélték le korszerűbb bemutató házra, majd egy évvel később építettek még egy üvegházat.
1992-ben a Füvészkert volt a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének egyik alapító tagja. 1998-ban belépett a kert a Botanic Gardens Conservation International-be, a botanikus kertek egyik nemzetközi szervezetébe.
A kert kezdetben a latin Hortus Botanicus, magyarul Botanikus kert nevet viselte. A „füvészkert” szó a botanikus kert nyelvújítás korából származó szinonimája, megmaradását és elterjedését Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének köszönheti.
1950 óta ELTE Botanikus Kert néven működött, majd 2008-tól a kert hivatalos elnevezése ismét Füvészkert. Hivatalos angol nyelvű megfogalmazásokban a Botanical Garden használatos.
ELTE Füvészkert növénygyűjteménye
A füvészkert jelenlegi alapterülete 3,1 hektár, az üvegházak területe meghaladja a 2000 m²-t. Minden évszakban szolgál valami érdekességgel.
A kert talán legfőbb nevezetessége az országban első és sokáig egyetlen amazonasi óriás-tündérrózsa gyűjtemény a Viktória-házban.
Viktória-ház medencéjében bújik meg 2019 óta a hős Pál utcai fiú, Nemecsek Ernő szobra.
Érdeklődésre tarthatnak számot a kert legöregebb fái, mint például a 150 évnél is idősebb páfrányfenyők, vagy az orchidea- és a több száz fajt bemutató kaktuszgyűjteménye. A kertben összességében megtalálható mintegy nyolcezerfajta növényből a hazai flóra védett növényei 150 fajt számlálnak.
Füvészkert látogatása, nyitvatartása
A fővárosi füvészkert belépőjeggyel látogatható, akár éves bérletet is válthatunk igen kedvezményesen. A botanikus kert megtekintéséhez előzetes bejelentéssel idegenvezetés és szakvezetés is kérhető. A volt vadászkastély épületében termet is bérelhetünk, de akár esküvőhöz vagy egyéb szabadtéri rendezvényhez is kibérelhetjük a kertet.
A látogatókat rendszeresen megtartott programok is várják, például tavasszal a díszcseresznyék virágzásakor a Sakura-ünnep. Augusztusban a Viktória-virágzás idején az amazonasi, vagy a paraguayi óriás-tündérrózsa éjszakai megfigyelésére nyílik lehetőség. Ősszel a Ginkgo napokon a kínai kultúra kerül előtérbe. De voltam már itt fűszernapon és paradicsomnapon is.
Fontosnak tartják a jövő nemzedékének informálását, természettudatos nevelését, ennek jegyében rendszeresek a gyermek programok, kreatív foglalkozások is.
Ugyancsak megrendezik évenként a kaktusz gyűjtők kiállítását is, amelyről én magam is sokszor tudósítottam már.
A füvészkert fontos szolgáltatása a magcsere, ami a gyűjtemény gyarapításának fontos eszköze.
Nyitvatartási és egyéb információkat a kert hivatalos oldalán találsz.
