Szegedi Füvészkert látnivalói – lótuszok és pillangók
Szegedi Füvészkert hazánk egyik gyöngyszeme. Az Egyetemhez tartozó botanikus kertet 1922-ben Győrffy István professzor alapította. A 17 hektáros kertben közel 5000 növényfajt és fajtát mutatnak be. A Szegedi Füvészkert látnivalói miatt méltán az egyik leglátogatottabb botanikus kertünk.
Az utóbbi években szinte minden nyáron megfordulok Szegeden, ahol a szabadtéri előadások egyikét nézem be. Ez általában júliusra vagy augusztusra esik, így szinte mindig beiktatom a füvészkert meglátogatását is, mert a csodálatos lótusz virágzást kár lenne kihagyni.
Szegedi Füvészkert látnivalói
Sokan azt gondolják, hogy csak Budapesten van Füvészkert. Pedig az ország több pontján is van, hisz a füvészkert pont ugyanaz, mint a botanikus kert. A latin eredetű botanikus kert magyar elnevezése a füvészkert.
A Szegedi Tudomány Egyetem Füvészkertjét 1922-ben Győrffy István professzor alapította. A 17 hektáros kertben közel 5000 növényfajt és fajtát mutatnak be.
A természetvédelmi területen a gyerekek és felnőttek játékosan, élményszerűen ismerkedhetnek meg hazai és távoli tájak sokszínű növényvilágával.
Üvegházak
Az üvegházakban közel 1200 trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi növényfaj található. Üde, színes látványt nyújtanak a fánlakó színes orchideák, broméliák. A több mint 100 fajt illetve fajtát tartalmazó páfrány gyűjtemény az egyik leggazdagabb az országban. A közel 300 kaktusz faj közül kiemelendő a fatermetű medvetalp és oszlopkaktuszok, amik rendszeresen virágoznak és termést is érlelnek. A pozsgás növények 400 faja között legnagyobbra megnövők az agávék, de emellett az aloék, liliomfélék és kutyatejfélék is megkapó látványt nyújtanak.
Lótuszok és Lótuszos tó
Kétség kívül júliusban és augusztusban a Lótuszos tó vonzza ide a legtöbb látogatót. A Füvészkert fennállásának első tíz évében alakították ki a nagy tó medrét. A kert a látogatók számára csak a tó és környékének betelepítése után, 1932-ben nyílt meg.
Az indiai lótusz mellett tavirózsát, vízijácintot, rucaörömöt, vízisalátát, füzéres süllőhínárt, bodros békaszőlőt láthatunk a tóban. A Közép-Európában egyedi méretű lótusz állomány maga a csoda.
A tóparton sudár mocsárciprusok díszlenek. A földből kiálló légző gyökereikről sokan a szurikátákra asszociálnak. Az USA délnyugati területén honos lombhullató növény számára az un. „légzőgyökér-babák” biztosítják a gyökérlégzést.
Élőkövületek
A Füvészkert nagy büszkeségei az élőkövületek. Az élőkövületeknek a földtörténeti múltban széles körben elterjedt, fajgazdag csoportok ma élő kisszámú leszármazottait nevezzük. Ezen, főleg nyitvatermő növények mindegyike a kipusztulás szélén áll, így fokozott figyelmet és védelmet érdemel. Az árnyas parkban négy ősi nyitvatermővel a szecsuáni ősfenyővel, hegyi mamutfenyővel, páfrányfenyővel és a Wollemi fenyővel ismerkedhetnek meg látogatók.
Gyógy- és haszonnövények, rózsakert
Mint ahogy egyetlen gyűjteményből, innen sem hiányozhat gyógy-, és haszonnövények gyűjteménye, valamint a rózsa, a virágok királynője. A rózsagyűjtemény már az 1930-as években is meg volt a kert központi részén. A sok évszázados nemesítési munka eredményeként létrejött fajtákból 125-t szemlélhetünk meg itt. A rózsák május közepétől június végéig mutatják legszebb formájukat.
Trópusi lepkék
A Fővárosi Állatkert és Hajdúszoboszlói Lepkeház után a nyári időszakban most már Szegeden is szemtanúi lehetünk a trópusi lepkék mindennapjainak. A fóliasátor alá varázsolt esőerdőben a növény ritkaságok mellett megcsodálhatjuk, ahogy a bábszekrényben lévő bábokból előbújnak a színes szépségek és megtöltik a teret élettel. A citrusfélék és a golgotavirágok illatos, különleges virágait különösen szívesen látogatják. Pompás látvány, ahogy növényről-növényre repkednek vagy éppen a lepkeetetőknél lakmároznak.
További hasonló olvasnivalók
- Rétimajor, ahol a föld és az ég összeér
- Tulipáncsodák a Vácrátóti Botanikus kertben
- Csillagos égbolt park lett a Bükki Nemzeti Park
