Csodás videón az óceánok rejtett világa – videó

Nincs bakancslistám, mert úgy gondolom, aminek meg kell történni az életemben az meg is történik majd. Ha lenne, akkor valahol az élen szerepelne, hogy feltáruljon előttem az óceánok rejtett világa.  Szinte biztos vagyok benne, hogy a valóságban ez sosem fog megtörténni. Viszont találtam egy csodálatos videót az óceánok csak kevesek által felfedezhető vízalatti csodáról. Mutatom is.

búvárok fedezik fel az óceánok rejtett világát

Óceánok világa

Óceánnak a kontinensek között elterülő és beltengernek nem tekinthető nagy tengereket hívjuk. A tudomány jelenlegi állása szerint 5 óceán van a földön. Mi jó pár évtizeddel ezelőtt csak háromról tanultunk az iskolában és természetföldrajzi értelemben továbbra is csak hármat tartanak számon.

Az óceánok nagy kiterjedésű (több tízmillió km²), nagy mélységű (több ezer méter) és önálló áramlási rendszerrel rendelkező világtengerek.

A Föld kb. 510 millió km² felszínéből mintegy 361 millió km²-t fednek le, ami a Föld felületének 70,8%-a. Az óceánok mérete egészen eltérő. Az Atlanti-óceán legkeskenyebb része csupán 1 500 km, míg a Csendes-óceán legnagyobb szélessége 13 000 km.

Az óceánok és egyben a földfelszín legmélyebb pontjai az árkokban találhatók. Ezek több száz kilométer hosszúak, és akár 15 000 m-t is megközelíti a szintkülönbség bennük. Jelenleg 26 mélytengeri árok ismert, közülük a legmélyebb a Mariana-árok, 11 034 méteres mélységével.

A kontinensek a következő 5 óceánt választják el egymástól:

  • Csendes-óceán,
  • Atlanti-óceán,
  • Indiai-óceán,
  • Déli-óceán (bizonyos szervezetek, például a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) használja),
  • Északi-Jeges-tenger (gyakoribb nevén a Jeges-tenger).

Természetföldrajzi értelemben azonban csak a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceán minősül óceánnak.

A latin Oceanus (világtenger) szó és a mi óceán szavunk Ókeánosz nevéből származik, aki az ősvíz istene volt a neve a görög mitológiában. mely a világkorongot körülvevő folyam, világtenger jelentéssel bírt. A szó első magyar nyelvű előfordulása egy 1604-es írott szövegben található: „Sziget az Nemet Oceanuson”. A 18. század vége felé terjedt el, főleg Csokonai Vitéz Mihály verseiben és a reformkori  írók verseiben szerepel a szó.

A mesékben gyakran olvasható szófordulat az Óperenciás tengeren túl azonban sem nem óceánokra, sem nem tengerekre utal. A nagyon távoli, világvégi helyeket jelölték vele. Ilyen volt az Ausztria nyugati részén található Enns folyó. Az „Ober Enns” , vagyis az Enns folyón túl jelentésű német kifejezés magyarítása lehet az Óperenciás-tenger.

A tengerkutatás, tengertan tudományának az elnevezése is, az oceanográfia vagy oceanológia. Monaco-ban egy érdekes múzeuma is van ennek a tudományágnak.

Az ENSZ 1992-es Rio de Janeiróban megtartott globális környezetvédelmi csúcstalálkozón június 8-át jelölte ki a világtengerek védelmére az óceánok világnapjának.

Csodás videó az óceánok rejtett világáról

Szerencsére a mai kor technikái révén békatalpak és oxigénpalack nélkül is alámerülhetünk és betekinthetünk a vízalatti misztikus világba.

Kattints és csodáld meg a rejtett világ csodáit!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük