Margitszigeti japánkert: rejtett oázis a főváros szívében
A Margitsziget, Budapest egyik legszeretettebb zöld oázisa számos látnivalóval büszkélkedhet. Ezek között különleges helyet foglal el a margitszigeti japánkert, az egyik legjobb és legszebb hely a fővárosban a kikapcsolódáshoz. A 10.500 m2-es ázsiai stílusú kertben igazi testi-lelki élményben lehet részünk, miközben gyönyörködünk és lecsendesedünk. A gondosan megválasztott növényeknek köszönhetően bármely évszakban érdemes sétát tenni, vagy egy padra letelepedve elmerengeni az ingyenesen látogatható édenkertben.
Margitszigeti japánkert
Budapest szívében, a Duna ölelésében található Margitsziget nem csupán a sportolás és a kikapcsolódás népszerű helyszíne, hanem számos rejtett kincset is tartogat. Ezek közül is kiemelkedik a Japánkert, egy igazi békés sziget a szigeten belül, ami egy rövid időre elrepít minket a felkelő nap országába.
A Duna két ága által körülölelt Margitsziget már a 19. század második felében is igen kedvelt helyszín volt a kikapcsolódásra vágyó budapestiek körében. Három sziget egyesítésével kapta a Margitsziget nevet. Az egyik szigeten, amit Nyulak szigetének hívtak, állt a 13. században épített Boldogasszony-zárda, aminek legismertebb lakója, IV. Béla király lánya, a később szentté avatott Árpád-házi Szent Margit volt.
A domonkosrendi apácakolostort, amelynek romjai a mai napig láthatók, IV. Béla alapította hálából Szűz Mária tiszteletére. Az 1241-es tatárjárás után tett fogadalmat, hogy ha elkerüli a pusztulást, az épp úton lévő gyermekét felajánja az egyháznak. A kolostort Margit lánya lakhelyeként építtte fel a Nyulak szigetén. Ez a zárda és a hozzátartozó építmények voltak a középkorban a sziget legfontosabb intézményei. A Margitsziget nevet Margit emlékezetére kapta az egyesített sziget.
Az 1870-es években rohamos fejlődésnek indult a terület. Ekkor készült el a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Valamint ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is.
A margitszigeti japánkert eődjét eredetileg 1936-ban hozták létre a sziget északi részén, a Sziklakerttel együtt, József nádor parkosítási programjának részeként.A kert mai arculata Magyar György nevéhez fűződik, aki 1882-től volt a Margitsziget főkertésze. Az akkoriban kuriózumnak számító autentikus japánkertekre jellemző növényekkel, kőlámpásokkal igazi ázsiai hangulatot varázsolt a Margitszigetre.
Az 1970-es évekbeli átalakítás és a legutóbbi, 2013–14-es felújítás tovább mélyített az autentikus távol-keleti hangulaton. Az elöregedett növényállományt kicserélték, és sok új növénynel is gazdagodott a gyűjtemény. Az épített elemek jó része is megújult. Több ülőalkalmatosságot is telepítettek, mind klasszikus padokat, mind a japán kultúra inspirálta piros-fekete, hosszú fémpadokat.
Miért érdemes ellátogatni a margitszigeti japánkertbe?
A Margitszigeti Japánkert nem egy hatalmas, expanzív terület, mégis minden szeglete gondosan megtervezett és magával ragadó. A japán kertművészet alapelvei szerint kialakított tér a harmóniát, a nyugalmat és a természet szépségét hirdeti. Itt minden a részleteken múlik: a kövek elhelyezése, a növények kiválasztása, a vízesés csobogása – mind hozzájárul a tökéletes hangulathoz.
A kertben színes növények szegélyezte kanyargós sétautak vezetnek, többszáz éves fákkal és örökzöldekkel övezve. Kis fahíd vezet be a kert mélyére, ahol a vízesést is találjuk. A csatornákkal összekötött tavakban gyönyörű tavirózsák, aranyhalak, teknősbékák és vadkacsák találtak otthonra. A halastó közepén egy kis szobor található, amelyet Budapest kis sellőjének hívnak.
Látnivalók és élmények
- A tó és a hidak: A kert központjában egy kis tó található, melynek vizében úszkáló aranyhalak és tavirózsák látványa azonnal ellazít. A tavat romantikus hidak ívelik át, melyekről csodálatos kilátás nyílik a kertre.
- A vízesés és a patak: A tóba egy kis vízesés csobog bele, aminek lágy hangja nyugtatóan hat. A vízesésből induló kis patak kanyarogva halad át a kerten, összekötve a különböző részeket.
- Gondosan nyírt fák és cserjék: A japán kertekre jellemzően itt is találkozhatunk precízen nyírt fenyőkkel, bonszai-szerű fákkal és különböző formájú cserjékkel, melyek mind a tájképi harmóniát szolgálják.
- Kőlámpások és szobrok: A kert több pontján is felfedezhetünk tradicionális japán kőlámpásokat és apró szobrokat, melyek még inkább hozzájárulnak az autentikus hangulathoz.
- A „zen” sarok: Bár nem egy hagyományos zen kert, a kavicsos területek és a gondosan elrendezett kövek egyfajta meditatív hangulatot árasztanak, invitálva a látogatót a csendes szemlélődésre.
- Tavaszi és őszi pompája: Különösen lenyűgöző a kert tavasszal, amikor a japán cseresznyefák virágba borulnak, és ősszel, amikor a levelek ezernyi színben pompáznak. De bármely évszakban érdemes felkeresni, hiszen mindig tartogat valami szépséget.
Tippek a japánkert látogatásához
- Időpont: A kert az év minden napján ingyenesen látogatható. Érdemes délelőtt vagy késő délután felkeresni, amikor kevesebben vannak, és a fények is a legszebbek.
- Kényelmes cipő: Bár nem nagy a terület, a séta és a felfedezés kényelmes cipőben a legélvezetesebb.
- Csend és nyugalom: Tiszteletben tartva a kert békés hangulatát, próbáljunk meg csendesen közlekedni és elkerülni a hangoskodást.
- Fényképezőgép: Készülj fel, mert számos fotó téma vár rád! A tó, a hidak, a virágok – mind-mind megörökítésre méltóak.
A margitszigeti japánkert egy igazi kis ékszerdoboz Budapesten, ami lehetőséget ad arra, hogy kiszakadjunk a rohanó hétköznapokból és elmerüljünk a természet nyugtató ölelésében. Ne hagyd ki, ha a Margitszigeten jársz!
A kert közvetlenül kapcsolódik Margitsziget különböző látnivalóihoz
- Centenáriumi emlékmű: Margitsziget déli részén, a Zenélő Szökőkút szomszédságában magasodik
- Víztorony és szabadtéri színpad: az észak-déli sétány mentén, érdemes kombináltan bejárni
- Zenélő szökőkút / Bodor-kút: óránként zenét játszik, különleges élmény
- Domonkos kolostor romjai: az akkor Nyulak szigetének hívott terület Boldogasszony-zárdájában nevelkedett és élt apáca életet IV. Béla lánya, Árpád-házi Szent Margit.
- Vadaspark: ideális helyszín, hogy közelebb kerüljünk a természethez, és megismerkedjünk a hazai élővilág kis lakóival
- Rózsakert: A rózsák színes kavalkádja mögött lenyűgöző múlt rejtőzik, mely egészen a 19. század elejéig nyúlik vissza
- Domonkos kolostor romjai:
- Sportpályák, strandok, uszodák: igazi „all‑in‑one” pihenő- és rekreációs tér.
