Trák Királyok Völgye Kazanlakban, Bulgáriában
A Trák Királyok Völgye Bulgária egyik legtöbb titkot rejtő területe. Kazanlak Bulgária rózsaolajiparának fővárosaként vált híressé, de egy váratlan felfedezés után kiderült, hogy a hajdani Trák Királyok Völgyének is a központja. A város melletti völgyben i. e. 3-5. századból származó trák sírokat tártak fel, melyek a hellenisztikus korszak temetkezési kultuszának fontos emlékei. A kazanlaki trák sírkamra 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezi.
Trák Királyok Völgye és sírkamráinak története
A Trák Királyok Völgye több mint 500 sírhalomból álló nekropolisz, a trák király, III. Szeuthész fővárosa, Szeuthopolisz közelében. Az i. e. 2. évezredben a trákok egyedi törzsi kultúrát hoztak létre, de nem jutottak el az írásbeliségig, így igen keveset tudunk róluk. Csak az i.e. 5. századból rendelkezünk bővebb ismeretekkel, Hérodotosz a legnagyobb európai népcsoportként említi őket.
A trákok az i.e II. évezredtől éltek a mai Bulgária területén. Az i. e. 6. században sikerült az addig szétszórt trák törzsek egy részét azodriszok vezetésével egyesíteni. Az egység azonban nem tartott sokáig, mert a makedón szomszédok túl erősek voltak, és így az i. e. 4. században II. Fülöp leigázta a trák törzseket.
A trákok öröklétnek szánt lakhelyet építettek királyaiknak, csodálatos falfestményekkel, telerakva fegyverekkel, művészi arany- és ezüsttárgyakkal, ékszerekkel, lovakkal és kutyákkal. Az állatáldozatokról nem tudni, hogy kísérőnek vagy élelemnek szánták-e.
Az első sírkamrát egy véletlennek köszönhetően 1944-ben tárták fel. 1975-ben elkészítették az elsőként feltárt sírkamra másolatait, hogy ezzel is óvják a páratlan leleteket.
Életről és halálról mesél a trák sírkamra
A hellenisztikus korszak temetkezési kultuszának fontos emlékei 1979-ben az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek. Ma már 50 felett van a Bulgáriábn feltárt trák sírok száma.
UNESCO kulturális örökség:
- a Bulgária területén feltárt 13 boltozatos trák síremlék egyike halotti kamrával, melynek legmagasabb pontja 3,25 méter, átmérője pedig 2,65 méter.
- 2 méter hosszú, 1,2 méter széles folyosóval és előcsarnokkal.
- Freskók, amelyek sokat elárulnak a trákok életmódjáról és fegyverzetéről.
- Többek között egy három harci kocsit ábrázol körfríz,
- valamint a 60 cm magas köralakú mennyezetfresk, amely az uralkodópár búcsúját örökíti meg.
Bulgária trák történelmi korszakából számos sírleletet tártak már fel, mindezek közül azonban a kazanlakiban maradtak meg legépebben a falfestmények, és talán ezek a legszemléletesebbek és a leghatásosabbak.
A sírkamra freskói sejtetni engedik, hogy milyen magasan fejlett kultúrával rendelkezett a trák nép a történetük fénykorában.
Amikor a sírt felfedezték, már rég ki volt fosztva, csak néhány tárgy és emberi csontok maradtak meg.
Az elsőként feltárt eredeti síremlék a freskók megóvása érdekében nem látogatható, mellette viszont felépítették a pontos mását. A kazanlaki sírkamra falfestményei különös jelentőséggel bírnak, mivel ezek a hellén művészet egyetlen épen maradt emlékei, amelyeket eredeti állapotukban tártak fel.
A sír három kamrából állt. A máhkas alakú sír egy előcsarnokra nyílik. Ide valószínűleg a halottal együtt a lovakat és a kocsikat is eltemették. Ehhez csatlakozik a két méter hosszú folyosó, melnyke mindkét oldalfalát háborús jelenetek díszítik, amelyek minden bizonnyal az ide temetett nemesek életéből örökítettek meg részleteket.
A falfestmények mintája és az épület jellege gondosan összehangolt művészi munka, ami arra utal, hogy alkotója egyetlen ember lehetett.
A vastag földréteggel borított kupolás építmény maga a sír, melynek freskói halotti ünnepséget jelenítenek meg, az elhunyt a felesége társaságában látható. A trákok hittek a túlvilági életben, ezért az evilágból a túlvilágba való átlépés nem csak a gyászra, hanem az örömre is okot adott.
A kör alakú mennyezetfreskó középpontjában egy emberpár áll – valószínűleg az uralkodó és hitvese -, amint a búcsú jeleként gyengéden egymás felé nyújtják kezüket. Az alattvalók ajándékokkal vonulnak be a pár két oldalán. Egy nemesi öltözéket viselő nő gyümölcsöket nyújt a pár felé, egy másik alattvaló egy korsó borral érkezik, a menetet pedig két harsonás kíséri. Mindkét oldalon lovak zárják a menetet.
A bemutató sírkamra előterében egy kis múzeum részt is berendeztek, ahol a feltárás történetét és a sírkamrában talált tárgyak egy részét láthatjuk.
További olvasnivalók Bulgáriából
- Rózsák völgye Bulgáriában
- Sipkai templom: aranyló hagymakupolás emléktemplom Bulgáriában
- Aladzsa kolostor: sziklába vájt remetelakok Bulgáriában
