Szigetvári vár – Zrínyi vár Szigetváron
A Baranya megyei Szigetváron található Zrínyi vár vagy egyszerűen csak Szigetvári vár leghíresebb váraink egyike. 1566-os ostroma alatt Zrínyi Miklós 2500 katonájával megállította a Bécs elfoglalására igyekvő Szulejmán szultán százezres seregét. A vár jelenleg felújítás alatt áll, de egyes részei, így a vár és Szigetvár történelmét, a török-magyar háborúk korát bemutató látványos kiállítás ezalatt is látogatható.
Szigetvári Zrínyi vár rövid története
A szigetvári várat 1420 körül építtette fel Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Ez egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak vettek körbe. Később ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, ami a az egész várost magába foglalta.
1463-ban a Garai, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került Ezután lebontották az eredeti lovagvárat és jelentősen átépítették. Az 1526-os mohácsi csata vesztés után katonai jelentősége megnőtt. Amikor Buda 1541-es megszállása idején Szulejmán török szultán elfogatta Török Bálintot, a felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. Ekkor újra megerősítették és őrséggel látták el. Zrínyi Miklós 1561-ben vette át a szigetvári vár parancsnokságát.
Szigetvár ostroma 1566. augusztus–szeptember között zajlott le Zrínyi Miklós várkapitány vezetésével. A csupán 2.500 fős magyar sereg a Bécs elfoglalására indult százezres oszmán sereggel 34 napig küzdött a vár megvédéséért. Az ostrom I. Szulejmán szultán seregeinek döntő győzelmével végződött. Zrínyi Miklós és katonái szinte az utolsó szálig elestek a végső kirohanás során. Maga Szulejmán szultán a győzelmét nem érte meg, az ostrom közben, táborában hunyt el.
Szigetvári vár ostroma
Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű dédunokája írta meg. A vár az oszmán-török uralom alól csak 1689-ben szabadult fel.
Az 1566-os ostrom után a török hódítók újjáépítették a rommá lőtt erődítményt. Az elhunyt Szulejmán szultán emlékére dzsámit majd minarettet emeltek. Három méter vastag, hat méter magas fallal, közel hat holdnyi területet fogtak közre, sarkain négy olaszbástyaszerű építménnyel. Ebben az állapotában rekonstruálták és látható ma is.
1689-ben a császári seregek ostromolni kezdték a várat, és egy évig tartó ostromzár után a törökök megadták magukat. Ezután a császári hadsereg megkezdte a vár erődítését. A négy török bástya tetejét mellvéddel erősítették meg, a déli kötőgátra egy kis óratornyot emletek. A dzsámi és a tőle délre álló épület a várparancsnok lakóhelyeként szolgált. A minaret valószínűleg a 18. században pusztult el.
1780-ban a várat gróf Festetics Lajos vásárolta meg, a dzsámit magtárrá alakította. 1871-ben Andrássy Aladár birtokába került. A 20. század elején fiuk, gróf Andrássy Sándor, majd az 1920-as évektől az ő fia, Mihály gróf volt a tulajdonos.
A vár első feltárásai 1959 és 1964 között zajlottak.
A szigetvári várat az Országyűlés 2016-ban Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította.
Jelenleg a Nemzeti Vár és Kastélyprogram keretében felújítás alatt áll. A felújítási munkálatokat nem érintő várterület továbbra is látogatható.
Szigetvári vár kiállítása
.A vár és a város történelmét, a török-magyar háborúk korát látványos kiállítás mutatja be.
A középső várból a belső várba egy kaputornyon át lehetett bejutni. A középső várat a belső vártól egy vizesárok választotta el. A két részt összekapcsoló hidat kaputornyok védték.
Nyitvatartási és egyéb információk a vár hivatalos oldalán olvashatók.
Nagyon köszönöm a fotókat Egresi Jánosnak!
