Feked, a sváb Hollókőként is emlegetett bájos falu a Mecsekalja dombokkal körülölelt, erdős völgyében terül el. Gyönyörű természeti adottságainak és páratlan népi építészétének köszönhetően ma a kirándulók közkedvelt célpontja. Az alig 200 fős település látnivalói között elsőként említendők a szépen megmaradt és fenntartott 18. századi lakóházak. A Németországból betelepített svábok díszes parasztházai között sétálgatva egy mesevilág csodálatos díszletei tárulnak elénk.
Feked rövid történelme
Az alig 200 lelkes baranyai falu nevét Feketh alakban egy Árpád-kori okmányban, majd a 1372-ben a cikádori cisztercita apátság birtokai között is említ. A feltételezések szerint a török hódoltság előtt lakott település volt, de a törökdúlás a községet teljesen megsemmisítette.
A falu újkori története az 1700-as évek elején kezdődött, amikor is további 40 baranyai településhez hasonlóan a Rajna mentén fekvő Fulda környékéről ide is megérkeztek az első német telepesek. A település német neve Schwarzfeld.
Az akkori lakosok otthonai még kisebbek és szerényebbek voltak, mint a mai házak. A 20. században a szalagtelkes portáikon sorra épültek a mai is látható különleges parasztházak.
Feked látnivalói és nevezetességei
A katonás rendben sorakozó házak egy kaptafára épültek, de mégis mindegyik egész más. Német építészeti emlékkel a környéken Véménden, Erdősmecskén, Palotabozsokon is találkozhatunk, de ilyen nagy számban és jó állapotban sehol máshol nem találhatók, mint Fekeden.
A házak elejét díszes vakolat ékesíti.
Idővel a melléképületek is egyre nagyobbá váltak.
A legjellegzetesebb fekedi építészeti elem azonban az utcai homlokzaton megjelenő úgynevezett lélekajtó, egy magas, keskeny bejárat, amelyen felül színes, üvegablakos berakás csodálható meg.
A viharos történelem nem kímélte a fekedieket, ám ők példát muattak hazaszeretetbőll: a második világháborút követő kitelepítéseknek a falu német ajkú lakossága is áldozatué esett, ám hiába kényszeírették őket otthonaik elhagyására, többségük idővel hazatért.
Visszavásárolták házaikat, hogy újra szeretett szülőföldjük, a Karasica-patak szelíd domborral övezett völgyének lakói lehessenek.
Fekeden több tucat épített emlék – lakóházak, gazdasági épületek, pincék, kovácsolt vas kerítések, kapuk, illetve kőkereszt – került örökségvédelem alá.
A Geresdi-dombság lanlái által ölelt erdők mélyén mélyen megbújó kicsiny zsákfalunak szinte az egész területe látnivaló, de nem skanzen, hiszen a házakat ma is lakják.
A település a magyarországi német építészet gyöngyszeme, ezért ragadt rá a sváb Hollókő elnevezés.
A házakon feltűnő úgynevezett Jugendstill díszítőmovítumok is jellegzetessé teszik e népi épületeket.
A különleges szépségű házak között terek, sétautak, padok és egy patak romantikus kis híddal gondoskodnak a vendégmarasztalásról.
A pincesoron csendes nyugalom és néha borkóstolás is várja a megfáradt utazókat.
A parkban kapott helyet a falu díszpolgárának Dr. Habsburg Ottónak a szobra is.
Feked katolikus lakói a Szentháromság tiszteletére szentelt templomukra és kálváriájukra is büszkék.
Az 1765-ben épült, 1846-ban bővített, majd 1992-ben felújított templom különlegessége a toronysüveg gazdagon díszített rézborítása. Műemléki védelem alatt áll a copf stílusú szószék is.
A tizennégy stáció egy meredek domboldalon vezet fel Krisztus és két lator kőkeresztjéhez.
A falu központi részén található a német nemzetiségi tájház.
Falunapok, programok
A katolikus vallású, dolgos emberek szépen karbantartják a házakat, a lakók többsége ma is németajkú. Hagyományaikat étkezési szokásaikban is ápolják. Évente, a Szentháromság napi búcsú előtt megrendezik a Stifolder szalámi fesztivált. A vastagkolbász neve is a lakosok származására utal: a kelet-hessenieket az új hazában stift fuldereknek (fuldai apátságiaknak) hívták. Ennek helyi nyelvjárási megfelelője a stifolder kifejezés.
Templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel, ezért a templombúcsú időpontja Szentháromság vasárnapja, vagyis a pünkösd utáni első vasárnap.
2010 óta a búcsú előtti napon rendezzük meg a Stifolder fesztivált, nagyszabású falunapunkat, melyre közelből s távolból rendszeresen 1500-2000 látogató érkezik.
2010 óta minden év elején sor kerül Fekeden a hagyományőrző disznóvágásra. Szakértő böllér vezetése mellett a kezdők is elleshetik a munka fortélyait. Délben a kultúrházban közösen elkészített lakoma várja a vendégeket.
Feked őszi búcsúja Szent Márton napjához kötődik, ami az idősek napjához kapcsolódik, az este folyamán kultúrműsorral és vacsorával várják a falu lakóit a kultúrházban.
A községben évente megszervezésre kerül az „Egy nap Fekedért” elnevezésű önkéntes munka, melynek célja a falu szépítése.
Nagyon köszönöm a fotókat Szijjártó Györgyné Mártának!
