Óriások útja (Giant’s Causeway) Észak-Írországban
Az Óriások útja (Giant’s Causeway) és a hozzátartozó tengerpart nemcsak a neve miatt illik mesekönyv napjaira. A hat kilométer hossszú, sziklazátonyokkal, tengerből kiemelkedő bazaltoszlopokkal tarkított partszakasz Észak-Írország egyik legkedveltebb úti célj, melyet 1986-ban nyilvánították az UNESCO Világörökség részévé. A közel 40 000 bazaltoszlopból álló, nem e világinak tűnő természeti képződmény igazán elbűvölő, meglátogatása örök élményt jelent.
Óriások útja (Giant’s Causeway) rövid története
Az Óriások útja/átjárója Észak-Írország Antrim megyéjének északi partján fekszik. Magában foglalja az Átjáró-partot és a mintegy 50-60 millió évvel ezelőtt történt vulkáni tevékenységeket tükröző rendkívüli földtani képződmények 6 km-es szakaszát.
A területen közel 40.000 eltérő formájú és alakú vulkáni eredetű láva oszlopot találunk. Az egymáshoz szorosan illeszkedő oszlopok többsége hatszögletű, de vannak 4, 5, 7 és 8 szögűek is. A legmagasabbak kb. 12 méteresek, ilyen például az „óriások orgonája”, de a megszilárdult láva vastagsága helyenként a 28 métert is eléri. Sok oszlop több egymás feletti elemből áll, mintha gigantikus méretű építőkockákat hánytak volna egymásra.
A területen 55 millió évvel ezelőtt aktív vulkanikus folyamatok zajlódtak. A mai Causeway kialakulása 15 000 évvel ezelőtt történt. Ekkor egy kürtőn át kb. ezer Celsius-fokos forró láva tört a felszínre, és kemény bazalttá merevült.
A Giant’s Causeway-t 1692-ben fedezte fel Derry püspöke, de csak egy évvel később került a világ tudomására egy újságcikk nyomán. Nemzetközi hírűvé akkor vált, amikor a dublini festő Susanna Drury 1739-ben vízfestményeket készített a különös képződményekről.
1883-ban villamosjáratot indítottak Portrush és Giant’s Causeway között.
1967-ben megtalálták és megmentették a Causeway Cost előtt 1588-ba elsüllyedt „Girona” nevű spanyol hajó kincseit.
1989-ben a Causeway Coast Areat természetvédelmi területté nyilvánították.
Óriások útja (Giant’s Causeway) legendái
A Giant’s Causeway kialakulásáról több ősi monda is szól, mindegyiknek a főszereplője az ír óriás, Finn MacCool (Fionn mac Cumhaill), aki az írsziget legészakibb pontján élt. Az egyik monda szerint egyszer azonban szerelembe lobbant egy óriás lány iránt, aki a skót Staffa-szigeten lakott. Egyre azon morfondírozott, hogy hozhatná szerelmét Írországba. Így jutott arra a gondolatra, hogy épíz egy gátat, amelyen száraz lábbal átléphet egyik országból a másikba.
A másik legenda közel sem iylen romantikus. A Finn MacCool utat épített magának az észak-ír tengerparti otthonától esküdt ellensége, a skót Finn Gall Hebridákon fekvő erődjéig. Hosszú kőcölöpöket vert az Atlanti-óceánba, hogy elérje a skót partokat. Aztán hazatért, hogy kipihenje magát, mielőtt támadásra indul Finn Gall ellen.
A ravasz skót óriás azonban megelőzte és Ő maga ment át szigetéről Észak-Írországba. MacCool feleségének azonban sikerült elhitetnie vele, hogy az alvó óriás csupán a kisfiuk. Finn Gall megrettent, ha ekkora lehet a fiú, vajon mekkora lehet az apa, ezért ijedtében eliszkolt. Amikor kiért a tengerre, felszedte maga mögött az utat, hogy senki se járhasson többé rajta.
Óriások útjának látnivalói
A legérdekesebb sziklaalakzatok olyan formájúak, mintha csak egy óriás alkotta volna őket jó néhánynak fantáziadús nevet adtak. Az óriások orgonájának oszlopai valóban egy hatalmas méretű orgona sípjaira emlékeztetnek. Aztán ott van a kőszaálaból kialakult „kívánságok széke”, ami a ráülő ember kívánságait teljesíti.
A Giant’s Causeway állítólag egyetlen nyolcszögletű sziklája a helyi lenehda szerint különleges faladatot töltbe: ha eltávolítanék, az „óriások útja” teljesen összedőlne.
A legszebb alakú sziklák egyike az „őriások amfiteátruma”, egy félkör alakú szikla több széksorral, amely olyan mintha egy ókori gondos építész munkája lenn.
Aki figyelmesen sétál, megtalálja itt az óriás csizmáját, szemét és a hárfáját is. Tiszta időben átláthatunk Skóciába.
Bármilyen lenyűgözőek is az Óriások útja bazalt formái, nem egyedülállóak. A vulkáni láva megszilárdulása gyakran hoz létre hasonlót, ha nem is ennyire látványosat. A gyorsan hűlő lávától vékonyabb, a lassan hűlőtől vastagabb oszlopok keletkeznek.
Magyarországon is több helyen találunk bazalt oszlopokat. Vékony bazaltoszlopok ívelnek egy egykori vulkán kürtőjében a Somoskői vár alatt. Maga a vár fala is rövidebb oszlopdarabokból épült.
A Balaton-felvidék tanúhegye, a Szent György-hegy hatalmas, vaskos bazaltorgonái egy lávatóban keletkeztek. Nevét az egykoron a lábánál állt Szent György-kápolnáról kapta, a heggyel kapcsolatos mondák egy része is összefonódik Szent György és a sárkány legendájával.
Zánka és Monoszló között magasodik a 337 méter magas Hegyestű. Az egykori bazaltbánya épületében kiállítás látható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről, természeti értékeiről, s a bazaltbányászat emlékeiből.
További fotók és olvasnivalók Észak-Írországról
Kattints a logóra vagy Közel és távol szöveg alatti dátumra és már láthatod is a további fotókat!
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1020027381491588&type=1&l=2c2f8acfc7
Az Ír-sziget (angolul Ireland, írül Éire) a Brit-szigetek része és Európa harmadik legnagyobb szigete. A sziget déli részén az Ír Köztársaság fekszik, míg északi részén az Egyesült Királysághoz tartozó tartomány Észak-Írország található. A Zöld szigetnek is hívott sziget közel egy hatodát kitevő észak-ír rész is rengeteg természeti értéket rejt, közülük az egyik legismertebb a Carrick-A-Rede Rope kötélhíd.
