Az Örök Város, Róma egyik legnépszerűbb és legnagyobb látványossága és egyben egyik jelképe a hatalmas Amphitheatrum Flavium, azaz a Colosseum. A kolosszális építmény volt az első, a tömegszórakoztatást szolgáló kőből emelt épület. A világ egyik leghíresebb épületét, és legnagyobb amfiteátrumát emberek milliói látogatják évente.
Római Colosseum, azaz az Amphitheatrum Flavium építése
Az Amphitheatrum Flaviumot Vespasianus kezdte el építtetni i.sz. 69-ben a a Forum Romanum délkeleti végén, a Domus Aurea (Aranyház) parkjához tartozó mesterséges tó helyén, egy római vízvezeték közelében. Fia és utóda, Titus avatta fel i.sz. 80-ban. Nagyjából 60.000 rabszolga, több mint 100.000 köbméter mésztufa és egyéb kőzet felhasználásával építette.
A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be. Az építési és karbantartási költségeket a császárok állták. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.
Római szokás volt, hogy az építtető nevét viselte az épület, így lett Amphiteatrum Flavium a neve. Az amphitheatrum szó az épülettípus eredetére utal, két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát. Az arénát körülölelő több emelet magasságban elhelyezkedő ülőhelysorokról szemlélhették a látványosságokat a nézők.
Az ellipszis alakú épület a Colosseum nevet a középkorban kapta az előtt álló monumentális (colossus), 30 méter magas Néró császárt ábrázoló szoborról. 523 körül zajlott itt az utolsó vadállatok elleni harc. A becslések szerint ekkorra már több mint egymillió állat hullott el a tömegek szórakoztatásáért és kb. félmillió ember lelte halálát a Colosseumban.
A Colosseum belsejében az eredeti ülések és a padlózat nagy része i.sz. 217-ben, egy hatalmas tűzvészben megsemmisült. Ezt követően 1320-ra a déli része teljesen leomlott, köveit más, újabb épületek építésére elhordták.
De a nagyobb része még áll.
„Amíg a Colosseum áll, Róma is állni fog, amikor ledől, Róma is elpusztul. S ha Róma pusztul, a világ is elenyészik.” – szól Beda Venerabilis angolszász egyházi író jövendölése.
Gladiátorok küzdelme és szórakozás
A Colosseum felépítését szertartásos ünnepségsorozat keretében 100 napon át ünnepelték, ahol nem kevesebb, mint 9000 vadállatot vonultattak fel és mészároltak le a közönség előtt. A játékokat mindig pompás díszmenettel nyitották meg. A programok közül a gladiátorok küzdelme volt a legnépszerűbb. Az állatokat az alagsorban bezárva éhezették, hogy kellően vadak legyenek a küzdőtérbe engedésük után.
A gladiátorok a nézők üdvrivalgása mellett a Porta Triumphalison át léptek be az arénába. A gladiátorok pedig a latin „Ave, Caesar, morituri te salutant” (légy üdvözölve császár, üdvözülnek a halni készülők) szavakkal üdvözölték a császárt.
Ha valaki elvesztette a viadalt, de életben maradt, a bal keze egy ujjának felmutatásával kegyelmet kérhetett. Ha válaszul lefelé mutató hüvelykujjat kapott, akkor az egyet jelentett a halállal.
Az épületben gladiátorharcok és vadállatokkal vívott „játékok” és kivégzések (pl. keresztényeket oroszlánok elé vetették) szórakoztatták a nagyérdeműt. A kialakított járatokban a vadállatokat közvetlenül a ketrecükből színpadra tudták terelni. A 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas mészkőből, tufából és téglából emelt amfiteátrum a becslések szerint 50-75 ezer ember befogadására volt alkalmas, a bejutásukat 80 bejárat biztosította.
A közelben futó római vízvezetéknek köszönhetően az is előfordult, hogy küzdőterét vízzel árasztották el, és vízi csatákkal szórakoztatták a nézőket.
A lépcsőzetes nézőteret három, egymás feletti szektorra osztották. A belépés ingyenes volt, ám az ülőhelyek rangsorolva voltak, így az emberek társadalmi rangjuk szerint szigorúan elkülönülve ülhettek.
A császárnak és a családjának külön páholya volt. Mellettük foglaltak helyet a szenátorok és a papok.Felettük ültek a gazdag patríciusok, majd a közönséges római polgárok. A szegények a legmagasabb részeken, a kakasülőn élvezhették a viadalokat.
Szemben a farnciaországi Orange és a szintén olasz Verona amfiteátrumával, a római Colosseumban nem tartnak nyaranta előadásokat, opera fesztiválokat.
Ha van rá módunk, semmiképp ne hagyjuk ki az este kivilágított Colosseum látványát.
Róma történelmi központja, köztük a Colosseum is 1980 óta az UNESCO világörökség része.
Via Crucis a Colosseumnál
A Via Crucis a Colosseumnál Róma egyik legfontosabb húsvéti eseménye, amelyet minden évben nagypénteken rendeznek meg. A Via Crucis (latinul: „a kereszt útja”, Via Dolorosa – fájdalmas út) a keresztény hagyományban Jézus szenvedéstörténetének állomásait felidéző ájtatosság, amely az elítéléstől a kereszthalálig és a sírba tételig követi nyomon az eseményeket. A 14 stációból álló keresztút nagypénteken, Jézus kereszthalálára emlékezve kiemelten fontos a katolikus hitéletben.
A keresztúti körmenet Jézus Krisztus szenvedésének állomásait idézi fel, mély lelki és vallási jelentőséggel. Az esemény helyszíne különösen szimbolikus, hiszen a Colosseum a keresztény mártírok emlékét is őrzi.
A szertartást hagyományosan a pápa vezeti, és emberek milliói követik világszerte. A résztvevők gyertyákkal és imádságokkal emlékeznek Krisztus áldozatára. Az esti fények és a történelmi környezet különleges hangulatot teremtenek. A Via Crucis egyszerre vallási esemény és mély emberi élmény. Húsvét idején Róma megtelik zarándokokkal és ünnepi atmoszférával. A nagypénteki keresztút sok látogató számára életre szóló élményt jelent. A Colosseumnál tartott Via Crucis ma is a hit, az együttérzés és a remény egyik legerősebb szimbóluma.
Colosseum látogatása
Belépőjeggyel látogatható, 2010 júliusától már a Colosseum föld alatti része is bejárható. Ha nem akarunk órákat sorbanállással tölteni, akkor a jegyet érdemes az elutazás előtt online megvásárolni, mert helyben nagyon hosszú sorok alakulnak ki.
A Colosseumba szóló belépőjegy egy kombinált jegy, megvásárlásával a közelben található Forum Romanum és a Palatinus domb is megtekinthető. A jegy az első belépéstől számított 24 órán keresztül érvényes, így nem kell ugyanazon napon megnézni a három nevezetességet. Az egyik helyszínen délután használt jeggyel másnap délelőtt még bemehetünk a másik két nevezetességhez.
Az Oscar-díjas Gladiátor című film számos jelenetét a Colosseumban vették fel.
