Pozsonyi vár, impozáns épület a Duna felett

A Duna fölé magasodó Pozsonyi vár (Bratislavský hrad) Szlovákia fővárosának szimbóluma. A 9. században stratégiai jelentőségű erődítmény volt. Később a magyar és a szlovák történelemben is jelentős szerepet játszott, Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt élte első aranykorát. Napjainkban a szlovák parlament egyes intézményeinek és a Szlovák Nemzeti Múzeum történeti kiállításának ad helyet. 

Pozsonyi vár

Pozsonyi vár (Bratislavský hrad)

A pozsonyi vár (szlovákul: Bratislavský hrad) nagy történelmi múlttal rendelkező várkomplexum Pozsony történelmi városrészében.

A vár helye már a kőkor óta lakott, a rómaiak is használták az dombot. A 9. században egy fával megerősített földvár állt a dombon, mellette egy háromhajós bazilika magasodott. Első írásos említése 907-ből való, ekkor került a magyarok birtokába.

A 11. században megerősítették a várat és új templomot is építettek, ekkor épült az első királyi palota is a vár déli részén. 1042-ben I. Břetislav cseh fejedelem rövid időre el tudta foglalni a várat, innen ered a város mai neve. Amikor 1052-ben, III. Henrik serege ostromolta a várat, egy Zotmund nevű katona a Dunán horgonyzó ellenséges hajókat megfúrta, és elsüllyesztette. Őt mi Búvár Kundként ismerjük.

Cseh, német, majd a tatár hadaknak is sikeresen ellenállt. A tatárjárás után hatalmas lakótornyot és egy őrtornyot is emeltek a palota helyén. Az őrtorony átépítve ma Koronatorony néven ismert.

1265. október 25-én Přemysl Ottokár cseh király a várban jegyezte el IV. Béla magyar király unokáját, Kingát (Kunigundát). 1296-ban III. András Pozsonyt szabad királyi várossá tette, a vár 1312-től Károly Róbert kezében volt.

Kedvező fekvése miatt Luxemburgi Zsigmond magyarországi székhelyévé tette. Külső várfalakat és két ágyúbástyát, gótikus stílusú palota-együttest építtetett. Ennek Dunára néző oldala volt a magyar király rezidenciája. Ekkor épült az ún. Korvin-kapu is, amit tévesen Mátyás királynak tulajdonítanak. Az első pozsonyi országgyűlést 1402-ben tartották a várban.

1429-ben Luxemburgi Zsigmond, magyar és cseh király akit időközben német-római császárrá választottak, Pozsonyba hívta össze a birodalmi országgyűlést. Pozsony nemcsak Magyarország, de a német-római császárság egyik központja lett.

1491-ben itt állapodott meg II. Ulászló és Habsburg Miksa, hogy a Jagelló-ház kihalása esetén a magyar trónt a Habsburgok öröklik.

Az 1526-os mohácsi csata után a vár délnyugati tornyában őrizték a koronaékszereket és a királyi kincstárat, köztük a magyar koronát is. Az 1536. évi országgyűlés kimondta, hogy a magyar kormány székhelye, az ország fővárosa Pozsony legyen. A 16. században 43 országgyűlést tartottak a fellegvárban.

1552 és 1556 között I. Ferdinánd parancsára reneszánsz stílusban építették át a várat. 1608-tól a magyar korona hivatalos őrzési helye a Koronatorony volt.

A 17. század eleji harcok súlyosan megrongálták a vár épületeit, így 1635-1649 között a teljes várat felújították. Ekkor jött létre a mai is látható palotaegyüttes, amelyre még egy emeletet és két új tornyot is felhúztak. A török uralom után épült a kaszárnya, a Lipót-kapu és a Bécsi-kapu.

1741. június 25-én a pozsonyi vár alatti Szent Márton-dómban koronázták királynővé Mária Teréziát. Ezután hatalmas előkertet, díszlépcsőt építettek és a palota belső terét is jelentősen átalakították. 1767-ben Mária Terézia kérésére lovardát és kispalotát emeltek. Kempelen Farkas tervei alapján megépült a kút melletti nagy víztározó, ahova a vizet lovak által hajtott szivattyúk nyomták fel a Duna szintjéről vezetékeken keresztül.

Mária Terézia leánya, Mária Krisztina 1766-ban költözött férjével, Albert herceggel a várba. Az 1784-es Budára költözéséig itt működött az Országos Levéltár. II. József, a „Kalapos Király” az értékek nagy részét a várból Bécsbe, valamint a Szent Koronát Budára helyeztette át. A várban pedig börtönt, és papnevelő intézetet létesíttetett.

A palota 1811. május 28-án leégett. Az egykori prímási palotában írta alá Haynau az 1848–49-es forradalom és szabadságharc magyar főtisztjeinek, az aradi vértanúknak a halálos ítéletét.

Trianon után a pozsonyi vár a Csehszlovák Köztársaság, majd a Jozef Tiso vezette első Szlovák Köztársaság része lett. A magyar uralomra emlékeztető várrom teljes eltüntetését tervezték, de végül a második világháború után sor került a vár újjáépítésére. A vár 1961 óta nemzeti kulturális emlékhely.

1990–92-ben a várban volt Cseh-Szlovákia elnökének, Václav Havelnek a kihelyezett hivatala. 1992. szeptember 1-jén a Lovagteremben írták alá a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. 1993-ban a vár lett a Szlovák Köztársaság első elnökének, Michal Kovácnak a hivatalos székhelye. Azóta az elnöki székhely a városba költözött.

A várban 2009-ben hatalmas rekonstrukciós munkák kezdődtek, a hófehér várfalak ennek igen látványos jelei. A 2006 fotómhoz képes óriási az átalakulás.

2010-ben került a bejárat elő I. Szvatopluk morva fejedelem lovas szobra, melynek talapzatán kezdetben az “ószlovákok királya” felirat volt olvasható.

A pozsonyi várban található a Szlovák Nemzeti Múzeum egyik fő része, a Történeti Múzeum (Historické múzeum).

A parkban található egy Szent Erzsébet szobor is. Árpád-házi Szent Erzsébet pontos születési helye nem ismert. Egyes kutatások szerint a Sárospataki várban született, míg a pozsonyiak úgy tartják, hogy itt a várban látta meg a napvilágot. Az Erzsébet-kultusz jó példája a Lechner Ödön tervezte Kék templom is.

A vár gyalogosan a városközpontból kb. 15 perc alatt közelíthető meg.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

négy − 2 =