Pozsonyi Koronázó templom – Szent Márton-dóm
A pozsonyi Koronázó templom vagy hivalatos nevén a pozsonyi Szent Márton-dóm 1563 és 1830 között koronázó templom volt. 11 király és 8 királyné/királynő fejére került itt a korona, többek között Mária Terézia is itt kapott felhatalmazást a kormányzásra. A torony tetején aranyozott, 2×2 méteres párna helyezkedik el, ez tartja az egy méter magas, három mázsa súlyú aranyozott magyar királyi koronát.
Pozsonyi Koronázó templom
A mai szlovák főváros, Pozsony első templomát a 13. század elején építették román stílusban. Imre magyar király kérésére, III. Inocent pápa engedélyével került át a Legszentebb Megváltó templom a várból a váraljába 1221-ben. Egy évszázaddal később a templom már kicsinek bizonyult, így a régi templom köré külső falakat emeltek gótikus stílusban. Mai méretűre növelése Mátyás király idejében történt.
Felszentelése Szent Márton tiszteletére történt. Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában, a mai Szombathelyen született Kr. u 316-ban. Úgy tartják, hogy szülőháza felett áll a szombathelyi Szent Márton templom.
Életét csodák és gyógyulások kísérték. 361-ben Ligugében megalapította az első európai szerzetes kolostort. 371-ben, amikor Mártont Tours püspökévé kívánták megválasztani, egy libaólban próbált elrejtőzni. Terve azonban nem sikerült, mert a ludak elárulták gágogásukkal.
A Szent Márton székesegyház 1563 és 1830 között koronázási templom volt. 1563. szeptember 8-án II. Maximiliánt koronázták meg elsőként. Mária Terézia koronázására 1741. június 25-én került sor. Utolsóként V. Ferdinánd vette át a szentistváni királyi koronát 1830. szeptember 28-én. A Pozsonyban koronázott 11 király és 8 királyné koronázásáról évente az igen népszerű pozsonyi koronázási ünnepségeken emlékeznek meg.
A 18. században nemcsak a belső tér barokkosítása hozott változást. 1732 és 1734 között a Szent János kápolnájával bővítették ki a templomot, amely Pozsony művészetileg leggazdagabb emlékének tekinthető.
A gótikus oltárt barokkra építették át. Szent Márton Lovasszobra azt a pillanatot örökíti meg, amikor a római katona a palástját kettévágja a kardjával, hogy annak felét a hidegtől remegő koldusnak adja. Az ólomból kiöntött szobrot Donner György Rafael készítette, 1734-ben.
Szent Márton ereklyéit a főoltár felett elhelyezett ezüstkoporsóban őrzik.
A barokk tornyot az utolsó koronázás utáni harmadik évben egy villám következtében kialakult tűz pusztította el. Újjáépítésekor a 85 méteres torony neogótikus kinézetet kapott. Tetején aranyozott 2×2 méteres párna található, melyen a három mázsa súlyú, egy méter magas aranyozott magyar királyi korona emlékeztet a dicső múltra.
Engem a faragott faszobrok bűvöltek el leginkább.
A templom katakombáiban sok híres ember nyugszik. Köztük:
- Jozef Ignác Bajza – kanonok, szlovák író
- Esterházy Imre – esztergomi érsek
- Krman Dániel – evangélikus püspök, író
- Schomberg György – az Academia Istropolitana alkancellárja
- Pálffy János – a szatmári béke létrehozója, utóbb nádor
- Pázmány Péter – prímás, esztergomi érsek
A templom 2002. november 11-étől nemzeti kulturális emlék.
