Egyesült Királyság / Európa / Wales

Caernarfoni vár, az Egyesült Királyság egyik legimpozánsabb középkori vára

2022-12-21

A 13. században épített caernarfoni vár (angolosan Caernarvon vagy Carnarvon vára) az Egyesült Királyság egyik legimpozánsabb középkori építménye. A várat I. Eduárd angol király építtetette, az építész, James of St. George Konstantinápoly falait vette mintául. A római időkben itt állt Segontium erődítménye. 1911-ben Caernarfon várában iktatták be walesi hercegnek VIII. Eduárd brit királyt, majd 1969-ben Károlyt, aki 2022 óta III. Károly néven uralkodik. A Caernarfoni vár három másik várral együtt (Conwy, Beaumaris és Harlech) 1986 óta az UNESCO világörökség része I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban gyűjtőnéven.

Caernarfoni vár rövid története

Caernarfon királyi város Gwynedd megyében, Északnyugat-Walesben. Walesi írásmódú nevét használják napjainkban, szemben az angolos Caernarvon vagy Carnarvon formákkal. A neve a walesi Caer yn Arfon („kastély Arfonban”) szavakból származik, s a Segontium nevű római kori erődítményre utal. Afron az Angesleyvel szembeni tájat jelenti.

A vár, valamint Caernarfon falakkal körülvett óvárosa a Seiont és Cadnant folyók torkolata közötti félszigeten terül el a Menai-szoros délnyugati végében, mely Walest választja el Anglesey szigetétől.

Caernarfon leginkább kőváráról ismert, melyet I. Eduárd angol király építtetett a Seiont folyó torkolatánál, ahonnan ellenőrizhette a fennhatósága alá került Észak-Walest, valamint a Menai-szorost és Anglesey szigetét.

Caernarfon városa és vára az ókori római erőd, y gaer yn Arfon helyén épült. A római település másik neve Caer Segeint, latinos formában Segontium volt.

Észak-Wales 1078-as meghódításával a vidék Robert of Rhuddlan, a király egyik kapitánya fennhatósága alá került, aki 1093-ra három várat létesített: egyet Aberlleiniog, egyet Meirionnydd és egyet Caernarfon területén. A mesterséges földhalom, melyre a vár lakótornya épült, a későbbiekben az Eduárd által építtetett vár része lett.

1283-ban I. Eduárd angol király csapatai elfoglalták Észak-Walest. Caernarfont kinevezte három új grófságának (Caernarvon, Anglesey és Merioneth) adminisztratív központjává; ide helyezte a kincstárat és a királyi bíróságot.

A király a vár megtervezésével és megépítésével James of Saint George hadmérnököt bízta meg, aki korábban Savoyai Fülöp herceg építésze volt, és több várat is épített a Rhône vidékén. A király a tervezésből is kivette részét. A vár falait a konstantinápolyi várfalak mintájára építtette meg, melyeket a kilencedik keresztes hadjárat során megtett szentföldi útja során látott.

1316-ban a vár udvarán építették fel a Conwyból áthozott fából készült Llywelyn csarnokot (koronázó csarnok). 1317-ben felépült a Sas-bástya és a Királynő-bástyája közötti kerítésfal, valamint néhány torony új, fából készült tetőszerkezetet kapott, és megerősítették a vár bejáratát őrző Nyugati-tornyot.

Közel kétszáz évig a caernarfoni vár kizárólag az angol lakosság érdekeit szolgálta. Miután 1485-ben a walesi ősökkel is büszkélkedő VII. Henrik került az angol trónra, a várat megnyitották a walesi nyelvű lakosság előtt is. A caernarfoni vár jelentősége a 15. század végére jelentősen lecsökkent, az 1538-as feljegyzések szerint az elhanyagoltság miatt romos állapotba került.

Caernarfon 19. századi gazdasági fellendülése lehetőséget teremtett a romokban heverő vár felújítására is. A 30 évig tartó munkálatokat Sir Llewellyn Turner vezette, aki a vár egyes elemeit saját elképzelése szerint alakította át.

1911-ben egy második nagyobb felújításon esett át, mert ekkor iktatták be walesi hercegnek VIII. Eduárd brit királyt. A hagyományt azóta is őrzik: 1969-ben itt iktatták be Károly walesi herceget is, aki 2022 óta III. Károly néven uralkodik. A jelenlegi walesi herceg a trónörökös Vilmos, aki mindenféle külön ünnepség nélkül kapta meg a címet apjától a királlyá koronázása után.

A Caernarfoni vár három másik várral együtt (Conwy, Beaumaris és Harlech) 1986 óta az UNESCO világörökség része I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban gyűjtőnéven.

1911-ben a várban iktatták be walesi hercegnek VIII. Eduárd brit királyt. Ezt a hagyományt folytatva, itt iktatták be 1969-ben Károlyt, a jelenlegi walesi herceget is. 1986 óta a vár három másik várral együtt (Conwy, Beaumaris és Harlech) a világörökség része I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban gyűjtőnéven.