Norvég fjordok csodálatos világa
Lenyűgöző táj, végeláthatatlan csipkézett tengerpart és egekbe szökő hegyek között kanyargó smaragdzöld fjordok. Számomra leginkább ez jelenti Norvégia báját. A hajózható norvég fjordok, melyekből több mint ezer található az országban, első ránézésre tónak tűnnek, de ezek valójában a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröblök. Kivételes szépségükért némelyik az UNESCO világörökségi listájára is felkerült.
Fjordok, a természet különleges remekművei
A fjord (norvég: fjord, ejtsd fjúr) sziklafalakkal, hegyekkel övezett, a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröböl, amely egy gleccservájta teknővölgy tenger általi elárasztásával keletkezett.
A fjordok erózió következtében alakultak ki, közvetlen összeköttetésben állnak a nyílt tengerrel, ezért sós a vízük. Gyakran smaragzöld színűek az olvadó gleccser vizétől. A fjordokat övező meredek sziklafalak a tengerszint alatt is folytatódnak, így nagyobb merülésű hajók számára is megközelíthetőek. A fjordok gyakran összefonódnak, ennek köszönhetően pedig átjárhatóak.
A világ leghosszabb fjordjai:
Scoresby Sund (Kangertittivaq), Grönland – 350 km
Sogne-fjord, Norvégia – 203 km
Hardanger-fjord, Norvégia – 179 km
A világ legmélyebb fjordjai:
Skelton Inlet, Antarktisz – 1933 m
Sogne-fjord, Norvégia – 1308 m
Messier Channel, Chile – 1288 m
Norvég fjordok csodálatos világa
A legtöbb fjordok Norvégiában találjuk, összességében 1190 darab fjord tartozik Norvégiához, nem számítva a Spitzbergák szigetcsoportot.
A kontinentális Norvégia leghosszabb fordjai
1– Sogne-fjord (Solund–Skjolden) 204
2– Hardanger-fjord (Bømlo–Odda) 179
3– Trondheim-fjord (Agdenes–Steinkjer) 126
4– Porsanger-fjord (Sværholtklubben–Brennelv) 123
5– Stor-fjord (Hareidlandet–Geiranger) 110
6– Nord-fjord (Husevågøy–Loen) 106
7– Oslo-fjord (Færder–Oslo) 100
A fjordokon tett hajózás feledhetetlen élmény.
A meredek sziklákról számos vízesés hullik alá, a parton pedig bájos apró települések, és hagyományos építésű fatemplomok nyűgözik le a látogatót.
Legszebbek és legismertebbek Norvégia nyugati parti fjordjai. Ezek szerepelnek a norvég képeslapokon és ezeket említem meg én magam is.
Nærøyfjord és a Geirangerfjord, a világörökség részei
A Nærøyfjord és a Geirangerfjord természeti szépségüknek köszönhetően 2005-ben lett a UNESCO világörökségének a részei lettek. A kristályos kőzetek 1400 m-re emelkednek a tengerszint fölé és 500 méterre nyúlnak le a felszín alá.
A 60 kilométer hosszú Geiranger-fjord alpesi jellegű hegyek között fekszik, a Torvløysa-hegység 1850 méter magas.
A délebbre fekvő Nærøy-fjord 100 kilométerre nyúlik be a szárazföldbe és viszonylag lapos tetejű hegyek veszik körül glaciális tavakkal és egy fennsíki gleccserrel.
Sogne-fjord, a leghosszabb Norvégiában
A Sogne-fjord 203 kilométerével Norvégia legnagyobb fjordja, a világon pedig a grönlandi Scoresby Sund után a második legnagyobb. A fjordok kapujának hívott Bergentől mintegy 72 kilométerre északra indul és 203 kilométer hosszan nyúlik be a szárazföldbe, a kis Skjolden faluig.
A fjord legnagyobb mélysége 1309 méter. Fő ágának átlagos szélessége mintegy öt kilométer. A fjordot övező sziklák helyenként 1000 méternél magasabbra is emelkednek.
Valahol az út felénél, Balestrandnál kezdődik a valódi fjordvidék. Innen a letarolt, zord táj egyre mélyül. Itt láthatók a legnagyobb gleccserek, a jéggé fagyott gigászi vízesesések.
A Sogne egy idő után négyfelé ágazik – „négy ujja van”, mondják az itteniek. Az egyiknél látható a híres Borgund fatemplom. A középkorban épült, amikor errefelé még újdonság volt a kereszténység. Belsejében faragott sárkányok viaskodnak a keresztekkel. A falban kis ablak, a „lepráslyuk”, azon nézhették kintről a misét, akiket az egyház kiközösített.
Hardanger-fjord
A Hardanger-fjord a világ harmadik, Norvégia második legnagyobb fjordja 179 kilométeres. Az ország délnyugati részében, Hardanger történelmi régióban található. Az Atlanti-óceánból nyílik, Bergentól délre. Innen északkeleti irányba tart, amíg el nem éri Hardangervidda nagy fennsíkját.
Leghosszabb ága a Sør-fjord, amely a fő fjordból mintegy 50 kilométeres mélységben hatol dél felé. Legnagyobb mélysége több mint 800 méter, ez Norheimsundnál, a fjord közepén van.
A Hardanger-fjordot Norvégia gyümölcsös kertjének is nevezik, mert tele a környék gyümölcsösökkel.
Lysefjord
A Lysefjord mentén mindössze két kisebb település található, ennek ellenére igen népszerű. Itt van ugyanis a Preikestolen nevű szikla. A Szószék sziklaként is ismert hely igen kedvelt a turisták körében és Norvégia egyik legtöbbet fotózott pontja.
Széles fennsíkja közel 600 magasan tornyosul az égbe és a fjord fölé. Persze ez nem riasztja el a turistákat, sőt!
Nordfjord
A Nordfjord szélesebb a többi fjordnál, ugyanakkor titokzatosabb is. Mintha légkörét áthatná a koboldok és óriások regevilágának misztikája. A fjordról Geirangerbe vezető országút kanyarulatai ezer méter magasba visznek, Norvégia tetejére.
Egy másik útvonal, az „Óriások ösvénye” egyike az ország fantasztikus óriásszerpentinjeinek. Felszállhatunk a világ legmeredekebb vasútjára, a Falmra, ami őrült sebességgel zakatol a hófödte hegyeken.
További olvasnivalók a fjordok vidékéről
A fjordok kapujaként hívott norvégiai Bergen az egyik kedvenc városom. Bergen látnivalói, színes Hanza-házai elbűvölőek és minden megvan itt, amire egy utazó vágyik. Fantasztikus környezet, tenger, kikötő, fjordok, színes házak, finom ételek, kedves emberek és a nyugodt, visszafogott skandináv életérzés. Innen indul a legtöbb hajó a fjordvidék felfedezédére.
Norvégia egyik legtöbbet fotózott látványossága a Lysefjord fölé 604 méter magasan emelkedő Preikestolen, azaz Szószék-szikla. Az eddigi két norvégiai utazásom során sajnos nem jártam ott, ezért is örültem nagyon Várkonyi Gerti fotóinak és beszámolójának.
A vikingkorból ránk maradt legszebb emlékek Norvégia fatemplomai. A többszintes, háromszögletű tetőszerkezetű, gyakran a fjordok mentén épült cölöp- vagy más néven dongatemplomokból közel 30 maradt fent. Az 1130–ban épült Urnesi árbóctemplom 1979 óta az UNESCO világörökség része.
