Norvégia fatemplomai – a vikingek öröksége
A vikingkorból ránk maradt legszebb emlékek Norvégia fatemplomai. A többszintes, háromszögletű tetőszerkezetű, gyakran a fjordok mentén épült cölöp- vagy más néven dongatemplomokból közel 30 maradt fent. Az 1130–ban épült Urnesi árbóctemplom 1979 óta az UNESCO világörökség része.
Norvégia fatemplomai
Norvégiában Szent Olaf király vezette be a kereszténységet a 11. században. A 12.-13. századból, a vikingkorból származó cölöp- vagy dongatemplomok kiváló példái a hagyományos skandináv építészetnek. Az épületelk egíesítik a kelta művészet, a viking hagyományok és a román építészet stílusjegyeit. Észak-Európa legjobban megmunkált faépítményei közé tartoznak. Kizárólag fából épültek, a tetőt fazsindelyek borítják.
Annak köszönhetik fenmaradásukat, hogy új építési technikával készültek. Ezelőtt a teherhordó fa oszlopokat, azaz a rönköket közvetlenül a földbe lévő üregbe fektették, amely a fa gyors rohadásához vezetett. A korai enyészetet megelőzendő új megoldást találtak: a szerkezet fa keretét egy kőalapra helyezték. A fadeszka a sarokoszloppal egy emelvényen feküdt, így az képes volt megvédeni az építményt a víz káros hatásaitól.
Becslések szerint 1300-2000 fatemplom épült Norvégiában a 12. és 13. században. Többségük többszintes, háromszögletű tetőszerkezetű volt. A templom bejáratát finom faragásokkal, pogány és keresztény motívumokkal díszítették. Ezek közül egyes források szerint 28, míg más szerint 30 maradt fenn.
A legismertebbek közül mutatok be néhányat.
Heddali fatemplom
A heddali fatemplom 20 méteres hosszúságával és 26 méteres magasságával a legnagyobb és sokak szerint a legszebb Norvégiában. Három kupolája miatt gyakran fakatedrálisként említik. Írásos dokumentumok először csak a 14. században említik, de a déli bejárat közelében található rúnafelirat arra enged következtetni, hogy a templomot 1242. október 25-én szentelték fel. Külön érdekesség, hogy radiokarbonos kormeghatározás segítségével sikerült kideríteni, hogy az alapkonstrukció egyik tartógerendáját Kr. u. 875 és 925 között vágták ki. Azt még nem sikerült megállapítani, hogy a templom építése előtt mi volt a gerenda funkciója.
Borgund fatemploma
Borgund fatemploma 1180 és 1250 között épült, ma múzeumként üzemel. Építésekor errefelé még újdonság volt a kereszténység. Belsejében faragott sárkányok viaskodnak a keresztekkel. A falban kis ablak, a „lepráslyuk”, azon nézhették kintről a misét, akiket az egyház kiközösített.
Urnes dongatemploma
Az Urnesi árbóctemplom a Sognefjord északi partján, egy jeges völgyben áll. 1130 környékén épült, ezt tartják a legidősebb még ma is fennmaradt templomnak. Az oszlopokhoz, oszlopfőkhöz és félkör alakú boltívekhez is fát használtak, ezzel utánozták a román kőépítészet stílusjegyeit.
Az épület külső felét gyönyörű, 11. századi faragott fonásminták díszítik, melyek egy ugyanitt épült korábbi dongatemplomból származnak. A templom belsőben 12. századi díszített oszlopfők sora és számos liturgikus műemlék is található.
A 17. században készült díszítések és az 1906-10 között történt restaurálás során megőrizték eredeti állapotát.
Norvégiai fjordok és hegyek lenyűgöző táján rejtőzködik egy kincs, mely az UNESCO Világörökség része: az urnesi dongatemplom. Ez a 12. századi fatemplom nem csupán gyönyörű építészeti remekmű, de betekintést enged a viking kori Norvégiába is. A templom gyönyörű faragásai és freskói lenyűgözőek, és a hely hangulata magával ragadó. A skandináv faépítészet figyelemre méltó példája, a kelta művészetet a viking hagyományokkal és a román építészeti stílusjegyekkel ötvözi. Ha Norvégiába utazunk, az urnesi dongatemplom kihagyhatatlan látnivaló.
Tóthné Évától is kaptunk egy fotót. Nagyon köszönjük!
