155 éve nyílt meg hazánk első állatkertje

155 éve, 1866 augusztus 9-én déli 12 órakor nyílt meg Magyarország első állatkertje Budapesten, mai nevén a Fővárosi Állat- és Növénykert. Hazánk legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatparkja az egyik leglátogatottabb kulturális közintézmény: évente 1–1,1 millió látogatója van. A budapesti állatkert területe 1986 óta természetvédelmi terület, épületeit és építményeit 2009-ben műemléki védettség alá helyezték.

Fővárosi Állat- és Növénykert, a budapesti állatkert

Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található állatkert a világ legrégibb állatkertjeinek egyike. A ma is létező, több mint ezer állatkert közül csupán 25-öt alapítottak a budapesti előtt.

Az állatkert alapításának gondolata már az 1830-as, 1840-es években felvetődött, de történelmi helyzet, többek közt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt a megvalósítás elmaradt. 1859-ben újra előtérbe került Xántus János zoológus, etnográfus és utazó, Szabó József geológus professzor, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója kezdeményezésére.

1864-ben, a Magyar Királyi Helytartótanács jóváhagyásával megalakulhatott az „Állatkerti Részvénytársulat”. 1865. szeptemberében a faiskolaként működő, az akkor még Városerdőnek nevezett Városligetből 18 hektár területet harmincévi használatra díjmentesen átengedtek az állatkert létesítésére.

A park beosztásának tervét Pecz Ármin városi főkertész készítette, az épületek megtervezésére pedig Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik kapott megbízást. Reitter Ferenc és Vogel József mérnökök vezetésével alakították ki a ma is meglévő, akkor 900 m²-es Nagy-tavat az azt tápláló fúrt kuttal együtt.

Az igazgató egy rövid ideig Leopold Fitzinger müncheni zoológus volt, aki még a megnyitás előtt lemondott, és Xántus Jánost nevezték ki a helyére. 1866. augusztus 9-én, csütörtökön került sor a 11 nagyobb és több kisebb épületet és mintegy 500 állatot magába foglaló Pesti Állatkert megnyitására.

Története során több nevet is viselt: Pesti Állatkert (1866–1873); Budapesti Állatkert (1873–1907); Székesfővárosi Állatkert (1907–1912); Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912–1948); Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948–2001), Fővárosi Állat- és Növénykert 2001-től.

1907 és 1912 között hatalmas újjáépítési munkákat végeztek. 1912. május 20-i újranyitásakor Európa egyik legmodernebb állatkertjének számított, elsősorban az állattartás és bemutatás módja, az édes- és sós-vízi akvárium gyűjteménye miatt.

Az állatkert területéből 1912-re már csak 11 hektár maradt, mert többek közt az időközben megszűnt Vidám Park és a Fővárosi Nagycirkusz részére is át kellett adni területet. A 2010-es években visszakapta területeit, és a Vidám Park műemléki építményei is hozzáterültek, így ismét 18 hektáron működhet.

1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt.

Fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Fontos feladatnak tartják továbbá a kulturális örökség védelmét és gazdagítását is.

Főkapu

Az Állatkert egyik szimbóluma, a Főkapu épülete 1909-1912 között épült újra, miután a rossz állapotban lévő kert a Fővároshoz került. Szinte valamennyi korábbi épületet lebontották. Állatkert főépítésze dr. Neuschloss Kornél volt, az új épületek nagyrészének tervezését az akkoriban még alig ismert Kós Károlyra és Zrumeczky Dezsőre bízták.

A főkapu terveit honorárium nélkül maga Neuschloss Kornél készítette el. Az főkapu boltívei, álkupolája és csodálatos, kócsagokat, mediterrán és trópusi növényeket ábrázoló mozaikberakása, valamint népszerű jegesmedve szobrai az állatkert legszebb díszítőelemei közé tartoznak. A bejáratot négy kőelefánt őrzi, két hajcsáruk köztük ül.

A kaputornyot Zsolnay kerámiával borított, cikkelyes álkupola fedi. A szobrok Maugsch Gyula alkotásai.

Fővárosi Állat- és Növénykert, a budapesti állatkert - Főkapu

Elefántház

Az Elefántház a budapesti állatkert egyik legismertebb műemlék épülete. Neuschloss Kornél műépítész tervei alapján épült 1912-ben szecessziós stílusban. A díszítésként használt pirogránit, eozin és zománcos csempe szintén a pécsi Zsolnay porcelángyárból származik. A tulajdonosok rendkívül kedvezményes, önköltségi áron biztosították a díszítőelemeket az épület számára.

Fővárosi Állat- és Növénykert, a budapesti állatkert - Elefántház

Gyűjtemények és szórakozási lehetőségek

Az állatkertben 1067 állatfaj körülbelül tíz és félezer egyedét tekinthetjük meg. Széles áttekintést nyújt a Föld élővilágának sokféleségéből, benne valamennyi kontinens állatvilágának képviselői megtalálhatók.

A Fővárosi Állat- és Növénykert – amint a neve is mutatja – nemcsak állatkertként, hanem növénykertként is működik. Növénygyűjteménye mintegy 2000 különféle fajból, alfajból és változatból áll. A botanikai kollekció igen fontos része az úgynevezett dendrológiai gyűjtemény, vagyis a park fáinak sokasága.

Nyaranta a Lepkekert egzotikus pillangókkal várja a látogatókat.

A megszűnt Vidámpark játéküzemei közül több is üzemel:

Körhinta (1906) – eredetileg a Vurstli játéküzemeinek egyike volt
Hullámvasút (1922) – eredetileg az Angolpark játéküzemeinek egyike volt
Mesecsónak (1920-as évek) – eredetileg az Angolpark játéküzemeinek egyike volt.

A budapesti állatkertben rendszeresek a programok, amelyekkel még több érdeklődött tudnak becsábítani a kertbe.

A budapesti állatkert leghíresebb lakója: Erzsébet királyné (Sissi) zsiráfja

Az állatkert első zsiráfja igen nevezetes. 1858. július 20.-án született a Schönbrunnban, első zsiráfként Európában. 1868. május 15.-én Erzsébet királyné (Sissi) közbenjárására, Ferenc József magyar király ajándékaként érkezett az Állatkertbe.

Erzsébet királyné, már a megnyitás után nem sokkal meglátogatta az Állatkertet, majd 1867-ben a koronáza előtt ugyancsak eljött egy látogatásra. Xántus János, az igazgató vezette körbe, ekkor került szóba a zsiráf kérdése, ami még hiányzott a gyűjteményből. Xántus vetette fel, hogy nem lehetne-e a három bécsi állat egyikét ajándékképen megkapni.

A nőstény példányt , méghozzá Erzsébet királyné közbenjárására. Az uralkodó ajándékozási szándékáról az Állatkert már 1867. június 24.-én értesítést kapott a Magyar Királyi Belügyminisztérium útján, de előbb házat kellett építeni számára.

A nőstény zsiráf vemhesen érkezett Pestre, majd 1868. augusztus 18.-án megellett. A nőstény kisborjú 3 hónapos korában betegségben elpusztult. Testét kitömték és a Nemzeti Múzeumba vitték. Erzsébet királyné zsiráfja 1878-ban pusztultel, ennek csontvázát dr. Margó Tivadar vette meg.

További érdekességek és nyitvatatási információk a hivatalos oldalon találhatók.

Köszönöm a megosztásokat!
  •  
  • 5
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 5
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük