Szegedi Városháza impozáns épülete

A Tisza-parti megyeszékhely történelmi belvárosában, a Széchenyi téren magasodik az eklektikus, neobarokk stílusú szegedi Városháza. Az 1879-es nagy árvízben megrongálódott régebbi városháza épületét 1882-től Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették újjá. Szeged legszebb műemléképülete napjainkban a Polgármesteri Hivatal otthona, különleges hangulatú udvarán nyaranta zenei és színházi programok várják a közönséget. Lechner Ödön más szecessziós épületeivel együtt a városháza is szerepel az UNESCO világörökségi várományosi listáján.

Szegedi Városháza impozáns épülete

Szeged első, szerénynek mondható városházája a jelenlegi helyén 1728-ban készült el. 1799 és 1805 között Vedres István tervei alapján coft stílusban újjáépítették.

Az 1879-es szegedi nagy árvíz után az épület is felújításra szorult. A belvárost pedig fel kellett tölteni és ezzel az épület is “alaktalanná” vált. 1882-ban Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján eklektikus-neobarokk stílusban kezdték meg az átalakítottást.

Szegedi Városháza impozáns épülete

A meglévő alapfalakra új emeletet és karcsú központi tornyot emeltek. A körerkélyes tornyot a pályáját itt kezdő Babits Mihály „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlította.

Az új Városházát 1883-ban I. Ferenc József avatta fel. A lépcsőház egyik ablakát Kratzmann Ede munkája díszíti a király híres mondásával: „Szeged szebb lesz, mint volt”. A másik ablakon Szeged címere látható. Szintén ekkor készült el velencei mintára a városháza és a mellette álló bérház épületét összekötő Sóhajok hídja is, amelyet a király és kísérete számára építettek.

A közgyűlés termében Erzsébet királyné, I. Ferenc József magyar király, Tisza Kálmán és Tisza Lajos arcmása látható. A mennyezeti freskón angyalok emelik Szeged város címerét az egekbe.

Az önkormányzati üléseket a díszteremben tartják, amely házasságkötő teremként is funkcionál.

Két történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez. 1849 júliusában a két alkalommal itt ülésező országgyűlés emelte törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.

1849 augusztus 5-én pedig Haynau az épület régi tornyából figyelte a szőregi csata eseményeit, mígnem egy magyar ágyúlövedék csaknem eltalálta. A torony falába fúródott ágyúgolyó sokáig a szabadságharc egyik szegedi emléke volt.

A toronyból minden órában harangjáték játszik népszerű dallamokat.

A városháza neobarokk udvarán először 1970-ben, Vaszy Viktor kezdeményezésére tartottak zenés rendezvénysorozatot a Szegedi Szabadtéri Játékok kiegészítő programjaként. Azóta minden évben változatos programmal várják az igényes kulturára éhezőket.

Köszönöm a megosztásokat!
  •  
  • 3
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 3
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük