Szegedi Városháza impozáns épülete
A Tisza-parti megyeszékhely történelmi belvárosában, a Széchenyi téren magasodik az eklektikus, neobarokk stílusú szegedi Városháza. Az 1879-es nagy árvízben megrongálódott régebbi városháza épületét 1882-től Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették újjá. Szeged legszebb műemléképülete napjainkban a Polgármesteri Hivatal otthona, különleges hangulatú udvarán nyaranta zenei és színházi programok várják a közönséget. Lechner Ödön más szecessziós épületeivel együtt a városháza is szerepel az UNESCO világörökségi várományosi listáján.
Szegedi Városháza impozáns épülete
Szeged első, szerénynek mondható városházája a jelenlegi helyén 1728-ban készült el. 1799 és 1805 között Vedres István tervei alapján coft stílusban újjáépítették.
Az 1879-es szegedi nagy árvíz után az épület is felújításra szorult. A belvárost pedig fel kellett tölteni és ezzel az épület is „alaktalanná” vált. 1882-ban Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján eklektikus-neobarokk stílusban kezdték meg az átalakítottást.
A meglévő alapfalakra új emeletet és karcsú központi tornyot emeltek. A körerkélyes tornyot a pályáját itt kezdő Babits Mihály „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlította.
Az új Városházát 1883-ban I. Ferenc József avatta fel. A lépcsőház egyik ablakát Kratzmann Ede munkája díszíti a király híres mondásával: „Szeged szebb lesz, mint volt”. A másik ablakon Szeged címere látható. Szintén ekkor készült el velencei mintára a városháza és a mellette álló bérház épületét összekötő Sóhajok hídja is, amelyet a király és kísérete számára építettek.
A közgyűlés termében Erzsébet királyné, I. Ferenc József magyar király, Tisza Kálmán és Tisza Lajos arcmása látható. A mennyezeti freskón angyalok emelik Szeged város címerét az egekbe.
Az önkormányzati üléseket a díszteremben tartják, amely házasságkötő teremként is funkcionál.
Két történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez. 1849 júliusában a két alkalommal itt ülésező országgyűlés emelte törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.
1849 augusztus 5-én pedig Haynau az épület régi tornyából figyelte a szőregi csata eseményeit, mígnem egy magyar ágyúlövedék csaknem eltalálta. A torony falába fúródott ágyúgolyó sokáig a szabadságharc egyik szegedi emléke volt.
A toronyból minden órában harangjáték játszik népszerű dallamokat.
A városháza neobarokk udvarán először 1970-ben, Vaszy Viktor kezdeményezésére tartottak zenés rendezvénysorozatot a Szegedi Szabadtéri Játékok kiegészítő programjaként. Azóta minden évben változatos programmal várják az igényes kulturára éhezőket.
