Nedec vára, a legészakibb magyar vár

Nedec vára vagy ahogy még hívják Dunajec vára (lengyelül: Zamek w Niedzicy, Niedzica-Zamek illetve Zamek Dunajeca) 1918-ig a történelmi Magyarország legészakibb határvára volt Szepes vármegyében. A Dunajec folyó partján magasodó romantikus várkastély a trianoni békediktátum után Lengyelországhoz került. A kastély ma múzeumként és szállodaként működik, a Kis-Lengyelországi vajdaság déli részének egyik legnagyobb történelmi látnivalója. Köszönhető mindez annak, hogy a nedeci várat ma is régi szépségében, eredeti berendezésekkel láthatjuk, sosem építették át, és teljes egészében nem modernizálták. 

Nedec vára

Nedec vára és legendái

„Nedec vára az 1918 előtti Magyarország északi határvára. Történelme az 1300-as években kezdődik, jelenleg a Dunajec tóvá duzzasztott medrét vigyázza. A másik parton a régi Lengyel őrvár Czorsztyn várrom látható. Bent az alagsori kínzókamrától az utolsó idők szépen berendezett szobáján keresztül a tető-kilátóig bebarangolható a vár. A „szellemes” tábla nem tudom miért került oda de tetszik.” – ajánlotta figyelmünkbe a várat Arnhoffer Klára.

Dunajec folyó egy szakasza egykor határt jelentett Magyarország és Lengyelország között, ma a szlovák-lengyel határ részét képezi.

Nedec vára Lengyelországban

Kezdem rögtön a szellemes táblával. A várnak két legendás alakjai is volt, akik máig kísértenek. 

Jánošík legendája

Jánošík egy népi hős volt. A gazdagokat kifosztotta, az elkobzott kincseket szétosztotta a szegények között. Amikor elkapták, Nedec várába zárták. Egy nap széttépte láncait, és a várkápolna ablakán keresztül megszökött. A szeretőjéhez érve, kiderült, hogy a lány egy kis pénzért elárulta őt. Újra elfogták és kivégezték.

Brunhilda legendája

Brunhilda hercegnő és Boguslaw herceg házassága teli volt veszekedésekkel. Egy nap Brunhilda a veszekedés hevében a férje fejéhez vágta egyik vázát. Boguslaw erre úgy meglökte, hogy Brunhilda kiesett az ablakon, és az udvaron álló kútba esett.

A szellemek azóta is a várban bolyonganak és ha elfáradnak, a kút káváján ücsürögva pihennek.

Rejtélyes inka kincsek

A legenda szerint a 18. század végén inkák laktak a kastélyban és környékén. Ők II. Tupac Amaru leszármazottai és inka arisztokraták voltak, akik a spanyol üldözés elől menekültek ide. A várban az inka szökevényeknek a kincs egy részét is el kellett volna rejteniük, amelyet valószínűleg a Spanyolország elleni felkelés finanszírozására szántak.

A kincsek keresésére 1946. július 31-én régészek megbontották a felsővár bejáratának küszöbét, ami alatt egy 15 cm hosszú, 3,5 cm széles ólomcsövet találtak. A leletből feltételezhető, hogy a rejtett kincsekről tanúskodnak. A csőben csomóírásos penészes bőrszíjakat és három aranyrögöt találtak. Az aranyrögön a Dunajecz, Vigo, Titicaca felirat volt olvasható. A csomóírást nem sikerült megfejteni, a nevekből arra következtettek, hogy a kincs 3 részletben, a megnevezett helyszíneken van elrejtve.

Kívánságteljesítő furat

A tömlöc sziklafalában ma is látható a furat, ahova Juraj Jánošík rabláncát rögzítették. A legenda szerint, aki ebbe a furatba bedugja az egymásra keresztezett mutató- és középsőujját, annak teljesül a kívánsága.

Megbocsátás kútja

A tömlöc előtti udvaron található 60,5 m mély kút a legenda szerint csodára képes. Aki bocsánatot kérve bekiált a kútba, az bocsánatot nyer.

Nedec vára története

A Dunajec parti várat 1320-ban említik először. A sziklán álló várral átellenben, a folyó másik oldalán is áll egy a vár, a galíciai Czorsztyn. Nedec várát Drugeth Vilmos építtette 14. század elején. Később Szapolyai birtok volt.

1412-ben itt adták át II. Ulászló lengyel király követei a 16 szepesi városért fizetett zálogkölcsönt. 1470-ben Szapolyai Imre visszafoglalta a lengyelektől.

1772-ben itt váltották vissza a Zsigmond által elzálogosított szepességi városokat. A 19. század közepén kitört tűzvész után az alsóvár szinte teljesen megsemmisült. A Salamon család tagjai kezdték el a restaurálást, amit az utolsó tulajdonos, Bethlen Ilona grófnő fejeztetett be. 1918-ban Lengyelország része lett, de a tulajdonosok benne maradhattak. Bethlen Ilona 1943-ban elhagyta Nedec várát. Távozása után többször kirabolták a várat.

Nedec vára sosem volt átépítve, illetve teljes egészében nem modernizálták. Ennek köszönhető, hogy szinte eredeti állapotában láthatjuk.

A vármúzeum felső- és a középvárbeli része 1963 óta látogatható. Az eredeti bútorok egy része, és ásatások során talált kicsek vannak kiállítva.

A kilátóteraszról csodálatos a Dunajecre, a Czorsztyni vár romjaira, és a Czorsztyni víztározó által keletkezett tóra, valamint a hegyekre.

Még egy kis kiegyészítés, szintén egy olvasótól.

Csizmásné Varga Judit: „Az egykori magyar határon álló gyönyörű nedeci kastélyszállóban az igazgatónő, egy tündéri asszony azt mondta, hogy mi, lengyelek átvettük tőletek megőrzésre ezt a területet. Eszmei szempontból ez tényleg igaz, a legszebb tanulsága a könyvünknek: ott, ahol nincsen tolvaj, ahol senkinek sincs rossz lelkiismerete, ahol nem működnek irántunk megnyilvánuló gyűlölségek és kisebbrendűségi érzések, mint a többi szomszédunk esetében, az ott élt régi nemzetnek, fennhatóságának rekvizítumait, múltjának emlékeit szeretik. S nemcsak a hagyományos lengyel–magyar barátság okán, hanem azért, mert normális, jó légkörű kultúrnemzetről van szó. Megőrzésre átvéve Domonkos László Konrad Sutarski könyve”

Nedeci vár látogatása

Nedec vára belépődíj ellenében és csak is kisírővel látogatható. A nyáron előfordul, hogy csak órákkal későbbre adnak látogatási időpontot. A vár környékén azonban ilyenkor sem kell unatkozni. Több vendéglátóhelyet és ajándékárusok sorát találjuk itt. Többek közt finom lengyel sajtok közül is válogathatunk.

Érdemes elsétálni a Czorsztyn duzzasztóhoz is.

A vár lábánál találhatunk egy makettparkot is, híres lengyel várak miniatűr mását csodálhatjuk meg.

A nedeci vár bejárati kapuja mögött az alsó vár udvara található. A kastély ezen részén belül vannak vendégszobák.

A múzeumi részben megtekinthető a Salamon-kamra, a kilátóra falépcső vezet fel. Egy másik kapu vezet a felső vár bejáratához és a várbörtönökhöz. A várbörtön pinceként és börtönként egyaránt szolgált, kínzókamra is volt benne.

A felső vár udvarának szélén tömör mészkősziklába vájt kút található, melynek mélysége meghaladja a 60 métert.

A felső kastélyban az úri kamrák láthatók: vadászszoba, sószoba és őrszoba.

Tipp: Nedec várának meglátogatásákor ne hagyd ki a tutajozást a Dunajecen. Hatalmas élmény a csodálatos környezetben lecsorogni a folyón a farönkökből összetákolt tutajokon.

Nagyon köszönöm a fotókat Arnhoffer Klárának! A nyári fotókat 2022 augusztusában saját magam készítettem.

Még több csodálatos fotót nézhetsz meg Nedec váráról Krekács Károly albumában.

https://photos.google.com/share/AF1QipOzSCWhiv6FGg60QHmuYK5EVCkHxpln3fPdLdOmlT0zEqXlCHhfGiafFLuL3Nyq_Q?pli=1&key=TW5HZlVvNWhQZlJZV2UyM2syYkp0WDR5R1VicWJn

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük