125 éves a budapesti Földalatti Vasút (Kisföldalatti)

A millenniumi ünnepségek kezdetén, 1896. május 2-án nyitotta meg a budapesti Földalatti Vasutat Ferenc József. A londoni után a világ második föld alatt húzódó vasútvonalán két fillérért lehetett utazni a Gizella tértől (ma: Vörösmarty – tér) az Artézi fürdőig (ma: Széchenyi – fürdő. A Millenniumi Földalatti Vasútnak vagy egyszerűen csak kisföldalattinak is hívott közlekedési lehetőség máig igen népszerű. Az Andrássy úttal együtt 2002 óta az UNESCO világörökség része.

budapesti Földalatti Vasút

Budapesti Földalatti Vasút

A 19. század végén hatalmas fejlődésnek indult Budapest. A Városliget felé rendszeresen közlekedő  omnibusz jártok túlzsúfoltak voltak, szükségessé vált valami megoldást találni ennek megszüntetésére. A vasút megépítése még égetőbbi vált a millenniumi ünnepségekhez közeledve, ahova rengeteg turistát vártak.

Az első földalatti vasutat Londonban kezdték építeni 1860-ban, majd 1863-ban üzembe is helyezték a gőzvontatású vasutat. A budapesti földalatti vasúthoz a Siemens és Halske cég 1894-ben készített tervet.

Az építkezés csupán 21 hónapig tartott. Érdekesség, hogy nem fúrták az alagutat, hanem felbontották a mai Andrássy utat, majd miután végeztek a munkálatokkal, újraburkolták. A nagykörúti főgyűjtővezeték határozta meg a maximális mélységet, így az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették.

A budapesti Földalatti Vasút építését a tervező Siemens és Halske cég végezte, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek.

1896. május 2-án Ferenc József nyitotta meg a korát megelőző műszaki színvonalú és járműparkú vasutat. A forgalmat forgóvázas motorkocsik bonyolították le, az áramellátást gőzgéppel hajtott áramfejlesztő biztosította. Ferenc József 1896. május 8-án utazott a földalatti vasúton, melynek emlékére az üzemeltető cég felvette a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerinti „balra tarts” elven építték. A 11 állomásból álló vonal hossza 3.700 méter volt, 9 földalatti és 2 felszíni megállóval a városligetben.

1973-ban jelentős változások következtek be. A felszíni szakaszt felszámolták, a legrövidebb állomásokat meghosszabbították, a vonalat meghosszabbították a Mexikói útig. Új Ganz kocsikkal áttértek a „balmenetesről” a „jobbmenetes” közlekedésre.

1973-ig a vonal a Hősök tere és Szépművészeti Múzeum melletti zöldövezetében, az Állatkerti körút sétányai mellett lépett ki a felszínre, majd az Állatkerti körút vonalát követve haladt tovább a Széchenyi fürdő irányába. Az alagút kijáratától nem messze egy alacsony gyalogoshíd épült. A híd íveinek támköze 10,6 méter, szélessége 2,6 méter, a közlekedésre felhasználható szélessége 2 méter. Ez Magyarország első vasbeton hídja: Brüggerman György tervezte és Wünsch Róbert szabadalmaztatott eljárása szerint épült fel. A híd technikatörténeti emlék, így az a mai napig áll és sokakat meglep látszólagos „hasznavehetetlensége” miatt.

A kocsik színére utalva szokás még sárga metrónak is és elsőbbségére utalva M1-es metrónak is hívni.

Földalatti Vasúti Múzeum

A kisvasút történetének megismerésére remekhely a Közlekedési Múzeumhoz tartozó Földalatti Vasúti Múzeum kiállításainak megtekintése Budapesten a Deák Ferenc téri aluljáróban. 1955-ben a Deák Ferenc téri átszálló rendszer építése miatt az M1-es metróvonal állomását körülbelül 40 méterrel arrébb helyezték. A nyomvonal-korrekció során felhagyott 60 méter hosszú alagútszakaszban rendezték be a kiállítást 1975-ben.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük