100 éves magnóliáktól illatozik a nagyváradi püspöki palota kertje
A nagyváradi püspöki palota kertje különösen a tavaszi időszakban kihagyhatatlan látványosság a városba érkező turisták számára. A város szívébe ékelődött természetvédelmi terület, értékes és változatos növényvilágot felvonultató dendrológiai park is egyben. Az uniós forrásokból megújult park tavasszal, a közel 100 éves magnóliafák virágzása idején a leglenyűgözőbb.
A nagyváradi püspöki palota kertje
Egy korábbi beszélgetéshez, hozzászólásban mutattam pár régi képet, sokaknak tetszett, így itt vannak maiak. Nagyvárad, rk. püspöki palota kertje, 100 éves (kb) magnóliák. – ezekkel a szavakkal és csodálatos fotóival ajánlotta figyelmünkbe a gyönyörű kertet Simo-Ritter Csilla.
Nagyváradot a Europeanbestdestiontions.com portál 2022-ben a 6. legjobb európa úti célnak választotta. Eddig én magam csak a gyönyörű Neolog zsinagógáról írtam. Ideje hát, hogy a nagyváradi püspöki palota kertje is sorra kerüljön.
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség barokk székesegyházának és püspöki palotájának kertje az után jött létre, hogy gróf Forgách Pál (1747-1757) püspök 1752- ben hozzálátott a Kárpát-medence legimpozánsabb barokk katedrálisának felépítéséhez. Tíz esztendővel később pedig báró Patachich Ádám (1759-1776) püspök előkelő rezidenciát építtetett a széktemplom szomszédságában.
A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye székhelyén található, a püsköki palotát és a székesegyházat körülölelő hatalmas parkot 2018-ben kezdte el felújítani a püspökség uniós forrásokból. A közel 100 éve itt álló, ferhérben és rózsaszínben pompázó liliomfák mellett többek között óriás mamutfenyő, gingko biloba, tiszafa és ámbrafa is található a kertben. A kert megújítása során 92 fát és cserjét ültettek, valamint több mint 7000 tulipán és más virág, fűszernövény színpompája fogja közre a székesegyházat és püspöki palotát.
A kert legszebb és legnépszerűbb növényei a rezidencia főhomlokzata és az észak szárny előtt koratavasszal virágzó magnóliák. A város első liliomfáit a századfordulót követően ültethették, az 1933-ban készült fotókon már virágerdővel borították a palota alsóbb ablakait, s az eltelt száz esztendőben girbe-gurba, vastag törzsű faóriásokká növekedtek. A Dél- és Kelet-Ázsiában, Észak-Amerika atlanti területein és Dél-Amerika északi részén, illetve az Indo-Maláj térségben elterjedt fát, amely Pierre Magnol francia botanikusról kapta a nevét a 18. század legelején, különleges virágaiért, dísznövényként termesztik, és több mint 200 fajtát írták le botanikusok. A kertben található fehér virágú japán liliomfa (Magnolia kobus) hazájában a tisztaság szimbóluma, az 1820-ban kreált, hamvas rózsaszín, nagyvirágú liliomfa (Magnolia x soulangeana) nemesítőjéről, Étienne Soulange-Bodinról (1774-1846) kapta a nevét. A palotakert magnóliái Nagyvárad emblematikus virágai. – olvasható a kert hivatalos oldalán.
A kert fontosabb részei
- Püspöki palota
- Római katolikus székesegyház
- Szaniszlo Ferencz (püspök) – szobor
- Szent László – szobor
- Angol kert szabálytalan facsoportosulások és füves felületek laza, tájképi eleganciájával.
- Michael Haydn kert: A palota oldalszárnyának tövében élő sövényből egy lantforma rajzolódik ki, amely a komolyzene virágkorára emlékeztet Nagyváradon. A püspök 26 fõs zenekarának, a váradi ősbemutatóknak, a rendszeres koncerteknek, s magának Haydnnek állít emléket e lantlabirintus.
- Rier Ferenc barokk kert: egy mintás barokk növényágyást alakítottak ki, amelyre pompás rálátás nyílik a fõlépcsõ magasából.
- Follmann Géza bibliai kert: Kenyér és bor, virágok, fűszer- és gyógynövények, haszonnövények, kolostorkerti növények bemutató helye
A csodálatos kertről további információ a palota hivatalos oldalán érhetően el, ahol magyar nyelvű is kiválasztható.
Nagyon köszönöm a gyönyörű fotókat Simo-Ritter Csillának és az a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Facebook oldalának.
