Gödöllői Grassalkovich-kastély, Gödöllői Királyi Kastély

A Gödöllői Grassalkovich-kastély vagy ahogy gyakran egyszerűen csak hívjuk a Gödöllői Királyi Kastély egyike a legszebb és legismertebb barokk kastélyainknak. Ferenc József és Erzsébet királyné, a magyarbarát Sissi, később pedig Horthy Miklós is szívesen látogatta nyaralóhelyként. A gödöllői kastély állandó kiállításai és rendszeres programjai méltán népszerűek a látogatók körében.

Gödöllői Grassalkovich-kastély

Gödöllői Grassalkovich-kastély története

A kettős U-alakú, nyolc szárnyú gödöllői kastélyt I. Grassalkovich Antal építtette a 18. század első harmadától több szakaszban. Grassalkovich Antal 1727-től a töröktől visszafoglalt területek és birtokok tulajdoni kérdéseit vizsgáló Újszerzeményi Bizottság elnöke volt. Később a Magyar Kamara elnöke lett, 1743-ban pedig grófi címet kapott az uralkodótól.

A kastély tervezője Mayerhoffer Andrást lehetett. Számos házat, valamint a temetővel körülvett református templomot is lebontották, hogy legyen hely a hatalmas kastély építéséhez.

Az építkezés első szakasza 1745-ben fejeződött be, 1749-re azonban már ötszárnyúvá bővítették. A déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a római katolikus templom.

A bővítés egyik apropóját az adta, hogy Mária Terézia látogatást tervezett Budára és Gödöllőre. A Mária Terézia szoba is arról árulkodik, hogy az uralkodó szolgálatára építetté és méltó módon kifejezi az udvarhoz való hűséget. Mária Terézia 1751-ben három napot töltött a kastélyban.

A kastély harmadik építési periódusa 1760-ig tartott, ekkor nyerte el a barokk formáját. A ma is látható homlokzat Grassalkovich II. és III. Antal átépítései során alakult ki 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza.

Grassalkovich (III.) Antal idejére esett a narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. Az 1830-as években a klasszicizmus híres építésze, Hild József is dolgozott Gödöllőn. Ebben az időszakban a politikai és kulturális élet nagyjai, köztük a nyelvújító Kazinczy Ferenc és a Lánchíd építő Széchenyi István is megfordultak itt.

Királyi kastély időszaka – Erzsébet királyné kedvenc kastélya

1841-ben, Grassalkovich (III.) Antal halálával a család férfiágon kihalt. A birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, aki a Lánchíd építésének legnagyobb befektetője volt. Fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben egy belga banknak adta el.

A kiegyezéskor, 1867-ben a magyar állam vásárolta meg királyi pihenőrezidenciának. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Ekkor újabb átalakítások kezdődtek. A vasút mellett pedig megépült a Királyi váró is, hogy méltó módon tudják fogadni a királyi párt.

Gödöllői Grassalkovich-kastély

Erzsébet királyné rendszeres gödöllői tartózkodásával kialakult a magyarországi Erzsébet-kultusz is. 1898-as halála után több tucat Erzsébet-szobrot állítottak fel az országban. A gödöllői Erzsébet-parkban felállított szobrot Ferenc József jelenlétében avat ták fel 1901-ben.

1920 és 1944 között Horthy Miklós rezidenciája volt, aki leginkább a vadászati szezonokban használta. A második világháborúban a kastély nem szenvedett komoly károkat, a műtárgyak viszont megsemmisültek amikor a szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták. 1958-tól a kastélyban szociális otthon működött.

Helyreállítása csak 1985-ben kezdődött meg, az első állandó kiállítása 1996-ban nyílt meg.

Gödöllői kastély

A gödöllő kastély látnivalói

Kastély épület

Állandó kiállítások

  • Grassalkovichok kora
  • Királyi lakosztályok
  • Erzsébet királyné emlékkiállítás
  • „Századok – lakók – történetek” – a kastély 20. századi története
Gödöllői Grassalkovich-kastély

A kastély rendezvényközpontként is üzemel. Az állandó kiállítások mellett gyakoriak az időszaki kiállítások is. Valamennyi kiállításon tilos a fotózás.

A kastélyban kávézó és ajándékbolt üzemel, amelyek belépőjegy nélkül látogathatók.

Lovarda, istálló


A lovarda 1743 körül épült a kastély déli részén. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a Sörpincével. Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben. Kérésére az 1870-es években átépítették, kerek manézst alakítottak ki, melynek négy pontjára tükröket helyeztek. 1987-ben beszakadt a tetőszerkezet, ekkor kezdődött meg a felújítása. A kívül-belül felújított lovarda 2011-ben Magyarország európai uniós soros elnöksége alatt számos magas szintű megbeszélés, tárgyalás helyszínéül szolgált. Napjainkban koncerteknek, konferenciáknak, kiállításoknak és más kulturális rendezvényeknek ad otthont.

Kastélypark

A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt. A főhomlokzattal szemben volt alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark, kicsit távolabb állt a „herceg mulatókertje”, a mai Erzsébet-park.

A felsőpark a mai kastélypark. A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká.

A minden évben és évszakban gyönyörű kastélypark belépőjegy nélkül látogatható.

Barokk színház

A gödöllői kastély déli szárnyainak egyikében Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakíttatott ki színháztermet. Ez az első, máig fennmaradt, kulisszás kőszínház Magyarországon. A 24,5 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas színházterem falait klasszicizáló későbarokk festés díszítette. A színpad felé erősen lejtő nézőtér és a színpad között nem volt zenekari árok: a zenészeket alacsony paraván választotta el a közönségtől. A nézők a földszinti ülőhelyeken és a két hátfali karzaton foglalhattak helyet.

1867-ben belső terét két födém beépítésével három szintre tagolták. A szinteken összesen 15 szobát és folyosókat alakítottak ki a királyi család és személyzetük fogadására.

A színház helyreállítása céljából a szinteket ismét egybebontották, a falfestés fennmaradt részleteit restaurálták. Az öltözőket, raktárakat, gépészetet két, újonnan beépített pinceszinten alakították ki.

A barokk színház kialakításakor a csehországi meseváros, Cesky Kumlov barokk színháza szolgált mintaként, mint a világ egyetlen működő barokk színháza.

A 95 fő befogadására alkalmas színház 2003 óta előadások helyszíneként működik, de idegenvezetéssel, múzeumlátogatás keretében is megtekinthető.

Pár évvel a barokk színház újranyitása után nekem is volt alkalmam egy operaelődást végignézni. Igazán felemelő érzés volt az ódon falak közt élvezni Mozart csodálatos dallamait.

Királydombi pavilon

A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években a mesterségesen létrehozott magaslatra, úgynevezett királydombra.

A 54 olajfestmény babérkoszorús és feliratszalagos keretben ábrázolja a vezéreket és királyokat. A jelentősebb uralkodók portréi nagyobb méretben készültek, s kiemelt helyre: az ajtók és ablakok fölé kerültek. Az 1848–49-es szabadságharc során a képek egy részét megrongálták. 1857-ben báró Sina Simon felújíttatta a pavilont, megfesttette a megrongált képek másolatait, s a sorozatot kiegészítette az építés óta eltelt csaknem egy évszázad uralkodóival.

Erzsébet királyné halála után a portrékat a budai királyi palotába vitték. Innen került később 14 db a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. Az épületet 2002-ben állították helyre. A megmaradt festmények másolatai mellé metszetek és más ábrázolások alapján nagyított és színezett képek kerültek. Múzeumi belépőjeggyel, idegenvezetéssel látogatható.

Horthy-bunker

1944-ben kezdtek el építeni Horthy Miklós családja számára egy bombabiztos óvóhelyet Dr. Csonka Pál műegyetemi tanár tervei szerint. A föld alatt kb. 10 méter mélyen fekvő bunkert mintegy 170 cm széles vasbeton falak határolják. A 20 fő befogadására alkalmas, 55 négyzetméteres tér két tartózkodó helyiségből és egy-egy illemhelyből állt. A tárlat a bunker építéstörténete mellett megidézi a háborús időszakot filmhíradók, Karády-dalok és tárgyi emlékanyag segítségével.

A kastély parkban jelenleg egy kertészeti áruda is működik.

Nyitvatartási és egyéb információk a kastély hivatalos oldalán.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük