„Kis Krakkó”, azaz Biecz látnivalói

A délkelet–lengyelországi kisváros, Biecz királyi városi rangjának köszönhetően a 14.- 15. században élte virágkorát. Gazdag történelme és jelentős középkori műemlékei miatt Kis Krakkónak is nevezik. Nézzük, melyek a híres Biecz látnivalói!

Biecz történelme

A Kis Krakkó nem az egyetlen jelző, amit a lengyelországi bájos városra aggattak. Olvastam róla azt is, hogy a Kárpátalja gyöngyszeme vagy a lengyel Carcassonne.

A Kárpátok előhegyei közelében, a Ropa folyó mentén épült Biecz 1257-ben kapott városi rangot. 1306-ban a vár és a város tulajdonjoga I. Ulászló lengyel királyra szállt. I. Ulászló 1311. szeptember és 1312. április között innen irányította a Lengyelország egyesítésére irányuló hadjáratát. Ebben az időben Lengyelország fővárosának tekintették.

Királyi városi státusának köszönhetően virágkorát 14. és 15. században élte. Egészen a 16. század közepéig az egyik legnagyobb lengyel város volt. Élénk kereskedelmi kapcsolatokat ápolt többek közt Magyarországgal is.

A 17. századtól fejlődése megtorpant, de épp ennek köszönhetően őrizhette meg középkori városképét és lehet ma egy festői turista célpont.

A város védőszentje 2007 óta az 1997-ben szentté avatott Szent Hedvig (lengyelül: Jadwiga Andegaweńska). A 14. századi lengyel királynő, aki az Anjou-ház magyar királyi ágából származott, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya volt. Apja 1382-es halálát követően lett Lengyelország királynője és 1399-es haláláig az is maradt. Hitvesétől, Jagelló litván nagyfejedelemtől született egyetlen gyermeke Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő szülését követően hunyt el gyermekágyi lázban. Halála az Anjou-ház magyar királyi ágának, és az Árpád-ház leányági ágának kihalását is jelentette.

Biecz látnivalói

Corpus Christi-templom

A lengyelül Kościół Bożego Ciała nevű templomot a lengyel gótika stílusában építették a 14. században, A „tégla-gótika” kiemelkedő alkotásában őrzik Szent Hedvig ereklyéit. A templom legrégebbi részét a kórus, 1480 előttről. A főhajó 1519-ben, az oltár és szószék 1604-ben készült el.

A templom mellett álló harangtorony eredetileg – a 14. században – a vár egyik védő tornya volt. A 14. századból származó harangot a városi Kromer múzeumban tekinthetjük meg.

A templom külső falait díszítő 12 apostol szobrot magyar mesterek faragták szintén a középkorban.

Városháza

A gótikus városházát a 16. században átépítették, a 19. században a keleti szárnyat le is bontották.

A városháza régi harangtornya ledőlt, ahol a kapuk nyitását, zárását és delet jelző trombitás is meghalt, 1580-ban építették újjá, ma 58 méteres magasságával ez a város legmagasabb épülete. Díszes csúcsa az 1903-as tűzvészben semmisült meg. Először fazsindelyből építették újjá, majd 1998-ban rézburkolatot kapott. 2005-ben felújították a hagyományt, és azóta minden délben újra elhangzik a trombitajáték. Talán azért, hogy ezzel is hasonlítsanak Krakkóra?

A torony alsó része a középkorban börtön volt, ma itt múzeumban ismerkedhetünk a középkori kínzóeszközökkel.

Szentlélek-kórház

A város legrégebbi épülete a Szentlélek-kórház, melyet Hedvig lengyel királynő építtetett 1395-ben. A 18. században a kórházhoz csatlakozó templomot lebontották. Egészen 1950-ig szolgálta a szegények ápolását. Ekkor bentlakásos fiúiskolának alakították át, majd magára hagyták. Ma csak a falak és az állagvédő tetőzet látható.

Vár

Három vár is volt a kisvárosban, de csak az egyiknek a romjai maradtak fenn. A gótikus királyi várkastély a várhegy tetején a 13. században épült kőből egy korábbi szláv erődített település helyén. Az északi kaput torony és híd védte, a déli fal alatt folyt a Ropa folyó. IV. Kázmér lengyel király 1475-ben rendelte el a vár lebontását. Ezután a köveit széthordták, már csak az alapjai láthatóak.

Nagyon köszönjük a fotókat Kiss P. Dórának!