San Michele-sziget – Temetősziget Velencében

A lagunákra épült Velence adottságai gyakran nehéz helyzetbe hozzák és különös döntés meghozatalára kényszerítik az itt élőket. A Velence városközpontjától északkeleti irányban fekvő San Michele-sziget pont ilyen okok miatt lett temetősziget. Az egész sziget csak temetkezési helyül szolgál és a helyszűke miatt itt is megalkuvásra kényszerülnek.

San Michele-sziget - Temetősziget Velencében

San Michele-sziget – Temetősziget Velencében

A San Michele-sziget az olaszországi Velence város temetője. Eredetileg két kisebb sziget, a San Michele és a San Cristoforo della Pace alkotta, amelyeket egy csatorna választott el egymástól.  1837-ben – miután már temetkezési helyként használták a két szigetet – ezt a csatornát betemették.

1212–1810 között a sziget a kamalduli rend birtokában állt. Az Itáliai Királyság (1805–1814) időszakában, Velence meghódítása után Bonaparte Napóleon rendelte el a temetősziget létrehozását. Az intézkedés járványügyi okokból volt szükséges. A lagunavárosban lévő számos temetőben a holtakat gyakran ugyanazok alá a terek alá földelték el, ahol az ivóvízgyűjtő ciszternák voltak.

A rendelkezés után minden velenceit ide kellett eltemetni. A két sziget egyesítésére, a csatorna betemetésére azért került sor, hogy több helyet nyerjenek. Ez azonban csak időleges megoldás volt. Egy évszázad alatt a sziget betelt, így új szabályokat kellett hozni, amelyek a mai napig érvényesek.

Az egyszerű polgárok 10 évig maradhatnak a sírjaikban. 10 év letelte után kihantolják és a csontokat közös sírgödörben tárolják, hogy helyet teremtsenek az új temetésekhez. A védett vagy nevezetes sírhelyeket azonban nem bolygatják, azok háborítatlanok maradnak.

A szigeten több templom is van. A San Michele in isola templom 1469 és 1497 között épült isztriai márványból, korai reneszánsz stílusban. 

A temetősziget protestáns parcellájában nyugszik Ezra Pound (1885–1972) amerikai költő, illetve Frederick Rolfe (Corvo báró) író (elhunyt 1913) és Ermanno Wolf-Ferrari (1876–1948) olasz zeneszerző.

Az ortodox parcellában kapott helyet Szergej Gyagilev (1872–1929) balettművész, Igor Stravinsky (1882–1971) orosz zeneszerző, Joszif Brodszkij (1940–1996) és Helenio Herrera (1916–1997).

A temető tömegközlekedéssel megközelíthető, a templom előtt található a vaporetto megállóhelye.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük