Kalocsa látnivalói: a paprika és a színes virágmotívumok hazája
Ha azt mondom: házak ereszéről lelógó paprika füzérek és színes virágmintákkal kipingált tornácok, szinte mindenki tudja, hogy Kalocsáról beszélek. Nem csoda. Kalocsa olyan különleges helyzetben van, hogy két Hungarikummal is büszkélkedhet. A kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, és a kalocsai népművészet (írás, hímzés, pingálás) egyaránt bekerült Magyarország egyedi, különleges és minőségi értékeinek sorába. Kalocsa látnivalói és nevezetességei azonban jóval túl mutatnak a paprikán és és hímzésen. A Duna-menti város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja.
Kalocsa jelentősége, rövid történelme
Bács-Kiskun vármegyében, a Duna bal partjánál elterülő Kalocsa eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) néven szerepel az írásokban. A colosa szó lápos területet jelent utalva arra, hogy a város a Duna mocsaras árterén feküdt. A török időkben Kalokia néven emlegették, ebből alakult ki a város mai neve az 1750-es évekre.
Kalocsa jelentős történelmi múltra tekint vissza, a honfoglalás óta város, Szent István király óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja Esztergom után.
Kalocsa alapításakor a mindkét oldaláról vízfolyással határolt hosszúkás dombon kezdtek építkezni, mert a dombon a terület nem volt mocsaras. Itt épült a vár, a székesegyház, az iskolák stb. A polgári lakosság az érsekség által diktált főúti tengely mentén építkezett tovább, ezért is olyan szűk és hosszú a mai belváros.
Első érseke Asztrik pécsváradi apát volt, aki Szent Istvánnak Rómából hozta a koronát. Az egyházi hierarchiában közvetlenül az esztergomi után következett, s atisztség betöltői nemegyszer az egész magyarság sorsát meghatározó döntések (koronázások, hadjáratok) részesei voltak.
Kalocsa az érsekség szükségletei szerint települt újra a török kor után – elsők között a hódoltsági területeken. Az érsekség gondoskodása tette várossá, hiszen a város, és az érseki, uradalmi központ sokáig ugyanaz volt.
Az 1848-as szabadságharc bukása után, mintha megátkozták volna Kalocsát. Hol tűzvész, hol kolerajárvány pusztította, hamarosan pedig a település városi rangját is elvették. A visszaszerzésért folytatott küzdelem 1921-ben sikerrel járt.
Kalocsa hungarikumai
Fűszerpaprika
Kalocsa a Duna menti fűszerpaprika-termesztés, -feldolgozás és -nemesítés központja. Szeptemberben több ezer hektáron lángba borul a kalocsai határ, beérok a világhírű hungarikum fűszerpaprika-őrlemény alapjául szolgáló „piros arany”.
Kalocsai népművészet – írás, hímzés, pingálás
A népművészeti ágak közül legtöbben a csak hímzést társítják Kalocsa nevével, pedig az itt kialakult, jellegzetes falfestés, a pingálás is igen jellegzetes és máig őrzött hagyomány.
A parasztasszonyok keze mnkáját dicsérő díszek már a 189. században megjelentek a házakon. Akkoriban kezdték el a tisztaszobák meszelt falainak fels szegélyét színes, tarka virágos indákkal dekorálni. Ez később átterjedt a konyhára, a pitvarra, majd a küls házfal is cicomát kapott.
A pingálást a tehetséges asszonyok napszámért végezték, a minták pedig a kalocsai hímzés alapján születtek meg. A piktorokat nagyon megbecsülték, ezért az ügyes, hétéves kislányokat tanoncnak adták melléjük.
Saját suíneik lettek: ilyen például a pántlikapiros, a császársárga, a barátszín vagy a hunokzöld. Ezek persze, a kerámiákat, bútorokat, lakástextileket és a népviseletet is díszítették. Népszerűsége odáig jutott, hogy a középületeket is kipingálták. Jó példa erre az azóta bezárt vasútállomás.
Kalocsa látnivalói, nevezetességei
Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium.
Sétálóutca
A hangulatos sétálóutcában áll hat kalocsai érsek szobra, illetve az 1848-as első felelő magyar kormány szoborcsoportja.
Liszt Ferenc szobra
A városlakók szívesen emlékeznek arra, hogy Liszt Ferenc több alkalommal is az érseki palota vendége volt, ezért a Szentháromság téren állíttak neki szobrot.
Vasútállomás
1881-ben épült kalocsai vasútállomás épülete is szépen kipingált. A 21. század elején megszűnt vonalon parlagon heverő épület „hímzett” falai ma is ámulatba ejtik a látogatókat.
Nagyboldogasszony Főszékesegyház
A kalocsai érsekséget Szent István király alapította 1009-ben. Az akkori alapokra épült a negyedik templom, a Főszékesegyház a 18. század közepén Mayerhoffer András tervei szerint, olasz barokk stílusban. A főhomlokzati timpanonban „Szűz Mária a magyar szentekkel” című dombormű, felette Péter és Pál apostolok szobra látható. A főoltár kép – Szűz Mária mennybemenetele – osztrák festő műve. A Kincstárban miseruhák, ötvösmunkák mellett Szent István millenniumra készült hermája látható.
Érseki Palota és Astriceum Érseki Múzeum
Az érseki palotát a Károly Róbert építette vár alapján emelték a 18. század második felében. Az épületben működik Astriceum Érseki Múzeum.
Az Érseki Palota könyvtárának száznegyven ezer kötetes gyűjteménye, pergamen kéziratai, kódexei, ősnyomtatványai , térképei felbecsülhetetlen értékűek.
Magyar Fűszerpaprika Múzeum
A Magyar Fűszerpaprika Múzeum padlásterében berendezett kiállítás ismerteti a magyar fűszerpaprika-termesztés történetét, valamint bemutatja a munkafolyamatok során használt legfontosabb eszközöket. 1861-ben épült az első kalocsai paprikamalom, a modern kalocsai paprikamalmok a 20. század elején épültek meg.
A paprika nemzetség valamennyi faja Közép-, illetve Dél-Amerikából származik, de mára a mérsékelt és a trópusi égövben szerte a világon termesztik. Tehát maga a növény nem magyar, viszont az őrölt paprika igen, hisz ilyen jellegű felhasználása Magyarországon alakult ki. A kalocsai fűszerpaprika őrlemény ma már hungarikum.
Viski Károly Múzeum
A Viski Károly Múzeum Kalocsa és a környék újkori történetét és a kalocsai népművészet kialakulását mutatja be.
A város 1931. október 5-ei közgyűlése az akkori néprajzi gyűjteménynek adományozta a régi, megüresedett vegyvizsgáló állomás épületét, és ezzel megalapította Klocsa első, egy évvel késbb már meg is nyílt múzeumát. A múzeum négy évtized múlva a régi Belvárosi iskola épületébe költözött.
A néprajzi gyűjtemény azóta kibővült régészeti, történeti és képzőművészeti kiállítással, illetve egy különleges fotótárral is.
Az etnográfusról elnevezett múzeum állandó kiállításán egy parasztcsalád korabeli lakóterét is bemutatják, melynek falán az úgynevezett koszorús pingálás fut körbe.
Kalocsai Porcelán Manufaktúra
Az 1971-ben alapított Kalocsai Porcelán Manufaktúra Kalocsa és környéke több száz éves, világhírű népművészetének, a porcelánfestésnek a rejtelmeit tárja fel. A látogatók figyelemmel kísérhetik a porcelángyártás teljes folyamatát, a porcelánöntéstől az égetőkemencéig és betekinthetnek a porcelánfestés mesterfogásaiba is.
A manufakturában mindent megtudhatunk a kalocsai népművészetről, ami szintén nekerült a hungarikumok gyűjteményébe.
Csajda Gyógyfürdő és úszoda
A fürdőben 35 °C-os, magas ásványi anyag tartalmú, nátrium-kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű hévíz jótékony hatásait élvezhetjük. Elsősorban mozgásszervi, ízületi betegségek kezelésére ajánlott. Mind az öt medencéje fedett.
További látnivalók és nevezetességek Kalocsán
- Népművészeti Tájház
- Schöffer Múzeum (a művész szülőházában)
- Városi Képzőművészeti Gyűjtemény
- Jezsuita rendház
- Szent József-templom
- Városháza
- Nagyszeminárium
- Katona István ház
- Szentháromság oszlop
- Kalocsai Színház
- Érsekkert
Fesztiválok a Kalocsán
- Duna-menti Folklór Fesztivál
- Kék Madár Fesztivál
- Kalocsai Paprikafesztivál
Nagyon köszönöm a fotókat Pajorné Kiss Editnek!
Látnivalók Kalocsa közelében
- Hajós, Európa legnagyobb összefüggő pincefaluja
- Baja kihagyhatatlan látnivalói
- Máriakönnye, Vodica kegyhely
