Esztergom, Magyarország Árpád-kori fővárosa látnivalói
Esztergom a Duna ékköve. A Várhegyen magasodó Bazilika és a mellette lévő középkori vár a Dunakanyar meghatározó látványa. Géza fejedelem itt építtetett palotát, abban született 970 táján fia, Vajk, a későbbi Szent István. Itt koronázták meg 1000 karácsonyán, innen szervezte meg a magyar egyházat, Róma befolyását juttatva érvényre. Esztergom gazdag történelmi és kulturális múltja, csodálatos látnivalói és nevezettességei okán méltán népszerű a hazai és külföldi turisták körében egyaránt.
Esztergom, a Duna ékköve
Esztergom szakrális hely. A ma harmincezres várost joggal tisztelhetjük Magyarország bölcsőjeként.
A mai értelemben vett város 1895-ben Esztergom szabad királyi város és a szomszédos Érseki Víziváros, Szenttamás illetve Szentgyörgymező települések egyesítésével jött létre. A rendszerváltástól 2012-ig az Alkotmánybíróság, 1997-től a Duna–Ipoly Nemzeti Park székhelye. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja.
„Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik. Egyesek szerint az Isztergamból ered (az Iszter jelentése Duna, a Gam jelentése pedig a közeli Garam folyó). Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótagos jelentése lehet a hajlat, görbület (például: gomb, gömb, gumó). Egy másik elképzelés szerint a név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utalhat (üsztürü jelentése mellékág).[forrás?] Megint másik szerint a bolgár-török estrogin küpe (azaz bőrpáncél) és a strgun (azaz tímár) főnevekből eredhet, és az egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utalhat. Nevének eredetével kapcsolatban továbbá a szláv sztregomj (akire vigyáznak) szó is szóba jöhet. Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való.” – olvasható a wikipédiában.
Esztergom 19. századi látképe látható a magyar 10 000 forintos bankjegyen.
Sok rangosn névvel büszkélkedhet: Magyar Sion, Királyok és prímások városa, az ország és a magyar katilicizmus bölcsője.
Esztergom látnivalói, nevezetességei
A Komárom-Esztergom vármegyei, 2022-ben megyei jogú városi rangot szerzett város jelentőségét jól mutatja, hogy az Esztergomi és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi Királyi erdő területe (K) (1993) (K) (2000) néven része az UNESCO világörökségi várományosi listájának.
Esztergom Várhegy és Vízi város címmel nemzeti emlékhelyek:
- A Főszékesegyház (Bazilika) épülete
- a királyi palota maradványa és a vár épületei
- az Érseki Palota épülete: a Prímási Levéltár, a Simor Érseki Könyvtár és a Keresztény Múzeum.
A látnivalók, nevezettések sora szinte végtelen, így érdemes egy egész napos kirándulás tervezni a Duna ékkövéhez, ahova akár hajóval is érkezhetünk.
Esztergomi Várhegy
Az esztergomi várhegy államalapításunk óta fontos szerepet tölt be történelmünkben. Géza fejedelem az esztergomi Várhegyet választotta székhelyének. Szent István király itt született, itt keresztelték meg, és koronázására is itt került sor. A magyar egyházszervezet kialakításakor ugyancsak Esztergom lett az első számú vezető, az érsek székhelye.
A Várhelyen áll a vár és a magyar klasszicizmus remekműve, a Bazilika is. A Várhegyre a legszebb a rálátás a Duna felől, a Mária Valéria-hídról ígérkezik.
Esztergomi Bazilika
A Szent István téren magasodó bazilika sokakat emlékeztet a vatikáni Szent Péter bazilikára. Nem olyan hatalmas, nem olyan gazdag műkincsekben, de méltán lehetünk büszkék rá.
Az esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A bazilikában található az egyetlen épen maradt magyarországi reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna.
A bazilika 2019 óta felújítás alatt áll, de ez alatt is tartanak itt szertartásokat és a látogatók előtt is nyitva áll a gyönyörű templom és alagsori kápolnái.
Esztergomi bazilika, a legnagyobb Magyarországon
Esztergomi vár
A Duna jobb partján emelkedő több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll a vár, amely hazánk történelmének kiemelkedő helyszíne.
Az Esztergomi vár és palotája az ország legrégibb kőből épített erődítménye. A vár a mellette található bazilikával együtt a Duna-parti város legfőbb látnivalója.
Géza fejedelem a 10. század utolsó harmadában az esztergomi Várhegyet szemelte ki, hogy királyi palotát építessen. Szent István már itt született, itt keresztelték és koronázták meg. Géza halála után István folytatta apja megkezdett munkáját. A 11. század első éveiben a vár a király egyik legfontosabb székhelyévé vált. Vele együtt Esztergom városa lett a Magyar Királyság egyik központja és érseki székhelye.
A vár déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, a Rondella Galéria, valamint a Panoptikum is. Az épületegyüttes 2008-ban elnyerte az Európai örökség helyszíne kitüntető címet.
Esztergomi vár, a legrégebbi kőből épített erődítményünk
Főszékesegyházi Könyvtár, Bibliothéka
A Várhegy lábához símuló vízi városban a barokk stílusjegyei uralkodnak. A Főszékesegyházi Könyvtár vagy más néven Bibliothéka Magyarország legrégebbi és leggazdagabb egyházi könyvtára, ami 176 233 kötetet, és összesen 250 000 könyvtári egységet foglal magába.
Szent Adalbert Központ
Az Ószeminárium – más néven – Szent Adalbert Központ – az Esztergomi Bazilika szomszédságában található. Az 1865-ben befejezett épület Esztergom legnagyobb középülete, eredetileg papnevelő intézet volt. Itt modern kiállírások várják a látogatókat.
Mária Valéria-híd
Az 1945-ben felrobbantott, 2001-ben újjáépített, Ferenc József lányáról elnevezett híd Esztergomot köti össze a szlovákiai Párkánnyal. A hídon gyalogosan is átsétálhatunk vagy kocsival is áthajthatunk.
Központi Kávéház
A Lindtner Henrich által 1841-ben alapított kávéház Babits Mihály törzshelye volt esztergomi évei alatt. Meghagyták a törzsasztalát, az üveglap alatt régi fotók és versidézetek találhatók a kávézásról.
Utoljára 2006-ban újították fel, de még ma is őrzi a századfordulós kávéházi hangulatát.
Városháza
A Széchenyi tér déli oldalán található, árkádos barokk stílusú palota, mely Esztergom főterének meghatározó épülete, 1772-1773-ban épült. Az épület egykor a Rákóczi-szabadságharc legendás Vak Bottyán generálisának kúriája volt.
Prímási palota
A neoreneszánsz stílusban, az esztergomi érsek rezidenciájának készült épületben működik a Keresztény Múzeum, az Érseki Simor Könyvtár és a Prímási levéltár. Esztergom egyik meghatározó épülete, Magyarország legazdagabb egyházi gyűjteményének otthona. Ez az épület ad otthont a magyar katolikus egyházfőnek.
Kis-Duna sétány
Minden évszakban tökéletes hely egy kis romantikázáshoz. A gyönyörű platánsoros sétány köti össze a történelmi Esztergomot a Széchenyi térrel, a Vízivárost a Bazilikával és a Várheggyel.
Palkovics-pad
1934-ben avatták fel Palkovics László emlékpadját a Duna-parton, a Kis-Duna sétányon. A padot maga Palkovics, a város alispánja építtette, aki nagy köztiszteletnek örvendett. Manapság a szerelmesek találkozóhelye.
Vízivárosi templom
Szent Anna-Plébániatemplom (kerektemplom)
Esztergom kevésbé ismert látnivalója a déli városrészben található Szent Anna-Plébániatemplom, vagy közismert nevén kerektemplom. A klasszicista stílusú római katolikus templomot a római Pantheon mintájára tervezték, kupoláját a bazilika nagyobb méretű kupolájának modellezéséhez használták.
Esztergomi dzsámi és Veprech-torony
Esztergomi dzsámi nem tartozik azok közé a látnivalók közé, amelyek Esztergomról az elsők között eszünkbe jutnak. A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik, kortárs művészeti alkotásoknak is otthont ad. Bár a múzeum a török-kori dzsámiról kapta közismert nevét, a dzsámi épülete mellett a török-korban és azelőtt épült egyéb látványosságok is állnak. A pihenni, felfrissülni, beszélgetni vágyókat a Dzsámi Kávézó és rózsakert várja.
Esztergomi Zsinagóga
A város egyetlen zsinagógája a II. világháború óta művelődési központként működik.
Babits Mihály Színház
Esztergom első, állandó társulattal rendelkező repertoárszínháza jelenleg a ferences gimnázium épületében található Bubik Színpadon tartja előadásait.
Balassa Bálint Múzeum
Balassa Bálint, a végvárak dalnoka katonaként érkezett Esztergomba, hogy segítsen visszafoglalni az esztergomi várat a törököktől, és hősként esett el a csatában.
A Bilbiotéka utcájában álló múzeum időszaki kiállításoknak ad helyet.
Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
A múzeumban a magyar vízgazdálkodás, a Duna és vízgyűjtőrendszerének múltja elevnedik meg.
Búvármúzeum
Babits Mihály Emlékház
Babits Mihály a múlt század húszas éveiben hajón érkezett Esztergomba. Onnét pillantotta meg először a Várhegyet, a bazilikát, és később így írta le az élményét: „…olyan volt, mintha valami fenséges és szent királyi székhelyre vonulnék be”. Hamarosan villát vásárolt feleségével, Tanner Ilonával.
A Babits Mihály utcában található a Nyugat szerkezkőjének egykori nyári lakában berendezett emlékmúzeum. A múzeumban látható Babits írógépe, és a veranda falán a látogatóba érkezett híres írók saját kezű aláírása: Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Tamási Áron, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes…
Babits gyakori vendég volt a város egykori patinás Központi cukrászdájában – a mai Szamosban -, meghagyták a törzsasztalát, az üveglap alatt régi fotók és versidézetek találhatók a kávézásról. Talán ott írta gyönyörű versét is, a kertjéből szüntelenül csodált esztergomi bazilikáról.
Esztergomi szénrakodótorony
Az esztergomi szénrakodótorony a Duna 1721,5 folyamkilométerénél a folyómederben álló ipari műemlék. A dunai rakodó, illetve kötélpálya állomás, vagy ismertebb nevén szénrakodó, a Dorogi Szénbányák szállító és elosztó üzemegységének volt külön részlege. 1927-ben kezdett el működni, funkciója az volt, hogy a dorogi szénbányák által kitermelt szénport folyami uszályokra továbbítsa.
Palatinus-tó
Dorog és Esztergom-kertváros határán található a mesterségesen kialakított bányató, amely a Gerecse és a Pilis hegységek által határolt völgyben helyezkedik el.
Pímáok sziget
Itt található az Aquasziget, amely törökfürdővel, wellnesszel, gyermekmedencével, a mozgásszervi panaszokat enyhítő különféle gyógyterápiákkal várja a családokat.
Hideglelős kereszt
A délről, a Zsámbéki-medence felől érkezők alig tíz percre a város előtt, Basaharc fölött megpillanthatják a sziklacsúcs tetején a hatalmas keresztet. A Hideglelős keresztet több mint két évszazada emeltette egy szentgyörgymezei lakos, hogy „nagyobbb ájtatosságra intse a dunai hajósnépet”. A néphit úgy tarrtja, akinek hideglelése van, kerülje meg a keresztet és meggyógyul.
Vaskapui turistaház
A városból több közút és sétaút vezet fel a 403 méter magasan található turistaházhoz, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk.
Pilisszentlélek, azaz Pajkaszeg
Pilisszentlélek egykori község, 1985 óta Esztergom része. Esztergom belvárosától 9 kilométerre délkeletre fekszik, az 1111-es út mentén, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén.
Pilisszentlélek, az alig 300 lakosú község neve pár évvel ezelőttig csak a pilisi túrázók körében volt ismert. 2016-ban azonban az egész ország megismerte a Pajkaszegnek hívott festői fekvésű zsákfalut, amikor itt kezdték el forgatni az RTL Klub nagysikerű, A mi kis falunk című vígjátéksorozatát.
