Iona, az elmélyülés és a béke szigete Skóciában

Published 2018-06-29 · Updated 2023-10-07

Iona, a kis skót sziget már a középkorban is különleges hely volt. Most akár azt is mondhatjuk, hogy itt már a madár sem jár. Aki eljut ide a „világ végére” az biztos itt hagyja a szíve egy kis darabját. Az itt tapasztalt nyugalom, csend és a természet szépsége engem is teljesen elbűvölt. Valami természet feletti erő jelenlétét éreztem. Valami olyat, amit még sehol máshol. Azóta sem…

Iona sziget Skóciában

Iona a Belső-Hebridák 79 szigetének egyike. A 5,5 kilométer hosszú és 2 kilométer széles szigetet csupán 175-en lakják, valóságos kis ékszerdoboz. Már az oda vezető út is lenyűgöző. Festői szépségű kolostora 60 skót, ír és norvég király temetkezési helyéül szolgált, többek közt itt nyugszik a Shakespeare drámából ismert Macbet is.

Története 563-ban kezdődött, amikor Szent Kolumba, miután elűzték ír hazájából, 12 társával kolostort alapított itt. Kolumba vagy ahogy a neve az írben hangzik: Col(u)m (,,a galamb”) előkelő családból származott, Írország északnyugati sarkának vidékéről. Mivel őt tekintik Írország és Skócia csaknem száz temploma alapítójának, nevéhez az írben később hozzácsatolták a ,,Cille” (,,a templomokról nevezett”) melléknevet.

A lakatlan szigeten fatemplomot, közös helyiséget és minden szerzetes számára kunyhót emeltek. Innen indultak el, hogy keresztény hitre térítsék a pogány Skóciát és Észak-angliát. Iona híre hamar elterjedt egész Európában és zarándokhellyé és királyok temetkezőhelyévé vált. A félreeső vidéket a középkorban a lakott világ északnyugati határának tekintették. 806-ban viking támadók elpusztították Iona kincseit. Bencés nővérek a XIII. században kolostort alapítottak a szigeten, ami a reformációig virágzott. A jelenlegi bencés apátság is ekkor épült.