Tarpa látnivalói: fazsindelyes szárazmalom

Tarpa, a híres „kuruc” település a Beregi-síkságon található a Tisza ölelésében, a Kárpátok lábai és az Alföld találkozásánál. Legfőbb látványossága a fazsindelyes szárazmalom. Nézzük, melyek Tarpa látnivalói!

Tarpa történelme

Tarpa’ nevét 1299-ben említették először egy oklevélben Tarpa néven, majd 1321-ben Thorpa, 1332-ben Corpa, Torpa -ként írták.

Ekkor már állt Szent Andrásról elnevezett temploma. A középkorban már mezővárosi ranggal bírt. 1626. március 1-jén Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelet adott a településnek, ami szabad kereskedelmet és teljes vámmentességet biztosított az egész ország területén.

1665-ben pedig országos vásártartási jogot kapott I. Lipót királytól.

A helyi születésű Esze Tamásnak, II. Rákóczi Ferenc jobbágyának múlhatatlan érdeme, hogy 1703 tavaszán nem a törökországi száműzetésben élő Thököly Imrét, hanem a lengyel földön bujdosó fiatal Rákóczit nyerték meg a felkelés ügyének. A szabadságharc előkészítésében fontos szerepet játszott a közeli Vay kastély. A győzelem után Rákóczi Tarpának is hajdúvárosi kiváltságot adott.

A népi klasszicista lakóházas mai utcák zöme már a 18. században is megvolt. A szabálytalan, legtöbbször íves vonalú utcákat közök kötik össze. A szalagtelkek általánosak, ahol nincs csűr, az udvart a kerttől legtöbbször vesszőből font, néha deszkakerítés választja el.

Tarpa egykor kereskedelmi útvonal mentén feküdt, Trianon után azonban periférikus helyzetbe szorult. 1920–1924 között Csonka-Bereg vármegye székhelye volt. 1924-ben Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye Vásárosnaményi járásához került. Az első bécsi döntést követően a járás előbb Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye, majd Kárpátalja visszacsatolása után ismét Bereg vármegye része lett.

Tarpa látnivalói

Református temploma késő gótikus stílusban a 15. században épült. Az egy hajós egy tornyos templom első terében legértékesebbek a gótikus freskók.

A kétemeletes épületben működő tájházban megtekinthetők a község néprajzi tárgyai, hagyományai és történelmi múltja. Külön termet szenteltek a Esze Tamásnak, a falu híres szülöttének, valamint Bajcsy-Zsilinszky Endrének, aki a körzet országgyűlési képviselője volt.
Bajcsy-Zsilinszky Endre síremléke a tarpai temetőben,

szobra pedig a könyvtár mögötti parkban látható.

Fokozottan védett erdei a Nagyerdő és a Téb-erdő, ahol 35 m magas, sok évszázados tölgyfa látható. A község határában, a kis vulkáni kúpon magasodik a 154 m magas Nagy-hegy.

Természetesen megkóstolhatjuk a híres tarpai szilvapálinkát és a szilvalekvárt is.

Tarpai fazsindelyes szárazmalom

A falu fazsindelyes szárazmalma az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalma. A mai napig teljes épségben megőrizte eredeti szerkezetét, értékes agrártörténeti emlék.

Az 1800-as években megindult a keleti országrészben is az intenzívebb földművelés. A fellendülő gabonatermelés a gabonaőrlő szárazmalmok felvirágzását eredményezte a vízszegény területeken.

Az úgynevezett járgányos malmot 1885-ben építette a Hegyi család, majd ifj. Tokai János és felesége, Bede Julianna vásárolta meg. A malomházra és járószínre (kerengősátor) osztott épületet  fazsindellyel fedték.

A kerengősátorban, a járószínben állt a malom hajtására szolgáló nagykerék, a kerengő. A járókereket általában két lóval húzatták, egyenletes tempóban. Egy kört egy perc alatt tettek meg az állatok.

A gőzmalmok 19-20. századi elterjedésével a szárazmalmok elveszítették jelentőségüket. A tarpai szárazmalom 1929-ben őrölt utoljára.

A szárazmalmot 1930-tól közösségi célra használták (mozi, bálok, lakodalmak, stb.), ezért a kerengősátorból a gépészeti berendezéseket elbontották.

Az Országos Műemléki Felügyelőség 1975-ben elhatározta, hogy az igen értékes ipartörténeti emléket megmenti. A felújított szárazmalom műszaki átadására 1981. december 15-én került sor. Ez alkalommal az újjáépített szárazmalom újból búzalisztet őrölt.

A szárazmalomnak nincs meghirdetett nyitvatartási ideje, az önkormányzatnál meg tudják mondani, ki az aki felvilágosítást ad az egykori malom működésével kapcsolatban.