Brugge (Bruges) látnivalói – középkori ékszerdoboz Belgiumban
Egykor Brugge (ejtsd: Bűzs) volt egész Flandria leggazdagabb, legbefolyásosabb települése, és büszkén viselhette a kitűntető fővárosi címet is. Napjainkban Brugge (flamandul), Brügge vagy Bruges (franciául) méltán pályázhat Európa egyik legszebb városközpontja és Belgium legszebb városa címre. Csatornákkal átszelt, középkori girbe-gurba utcácskái és elegáns épületei 2000 óta szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. Az „észak Velencéjének” is hívott Brugge látnivalói igazán megérnek egy kiruccanást.
Brugge (Bruges) történelme röviden
A város neve valószínűleg a germán Bryggia szóból ered, amely kikötőhidat, hidat, dorongtöltést jelent. A régészeti feltárások szerint már a vaskorban is lakott település volt. A 9. században egy erődöt építettek itt a tengerpart vikingek elleni védelmére. Nevéről a 9. századból egy pénzérmén találtak említést Bruggia megnevezéssel. A város fokozatosan fejlődött európai kapcsolatokkal rendelkező kikötő- és kereskedővárossá.
Brugge-ben 1200 óta tartottak vásárokat, főleg gyapjúval kereskedtek. Huszonkét város tartott fenn itt raktárat a 13. században, tizenhét ország követe, húsz konzulja élte itt mindennapjait. Azok, akik ekkoriban erre hajóztak, nemcsak drága holmikat hoztak, de a művészet, építészet és kultúra minden egyes ágát meghonosították.
A város gyarapodásának nyomai az akkor emelt középületeken jól tetten érhető, például a Grand-Place impozáns harangtornyán.
Bruges hamar Európa egyik gazdasági központjává vált. Philippe le Bon (1419-67) burgundiai herceg uralkodása alatt, – aki Brugge-be helyezte székhelyét -, a város az udvari élet, a flamand művészet, a miniatűr festészet és a nyomdászat legfontosabb helyszíne lett.
Az olaszok jelenlétének köszönhetően a humanizmus és a reneszánsz kiemelkedő képviselőjévé vált. Michenangello fehér márvány Madonnáját magától a mestertől rendelték egykoron. Ezt ma is megcsodálhatjuk a Brugge-i Notre Dame-ban.
Az aranykor vége
A késő 15. századtól a város fejlődőse fokozatosan lelassult és hosszú stagnálás következett. A németalföldi területet bekebelezték a Habsburgok, ráadásul a tengeri kapcsolatot biztosító Reie (Zwin) folyó is eliszaposodott. Amíg a víz olyan magasan állt, hogy könnyűszerrel lehetett a település kis csatornáiból eljutni a Reie folyóig s onnan nyílegyenesen a tengerig – addig a város nőtt, növekedett, gazdagodott.
Amikor a vízi útvonal teljesen elipaszosodott, a városra kényszerű, több száz éves Csipkerózsika-álom várt. Egészen a 19. századig.
1815 és 1830 között a Holland Egyesült Királyság része volt, 1830-tól tartozik Belgiumhoz. A 19. században angol arisztokraták telepedtek le, akik nagyban hozzájárultak a város művészeti örökségének és történelmi épületeinek megóvásához. Közben az emberek felfedezték, hogy középkori időutazáson vehetnek részt, ha ide látogatnak.
A középkortól kezdve Brugge-t a téglás gótikus építészet jellemzi, ez a stílus szolgáltatta az inspirációt a 19. századi felújításokhoz is.
Brugest soha nem iparosították, így megmaradhatott középkori jellege. Egyik világháború alatt sem sérült meg súlyosan. Ma is gondosan ügyelnek az utcaképre: nincsenek óriás plakátok vagy magas házak és a forgalmat is szigorúan szabályozzák.
Bruges, Brugge látnivalói, nevezestességei
Brugge látnivalói nem állítanak túl nagy kihívás elé bennünket, hisz minden nevezetesség a régi városfalakat jelző körutakon belül található, gyalogosan bejárható. Bruges középkori építészeti emlékeinek nagy része érintetlen maradt, így bőven van látnivaló a séták során.
Főtér
Brugge legfontosabb terei a Burg és a Grand-Place. A Burg tér 1000 éven át az egyházi és világi hatalom szövetségének szimbóluma volt. Itt állt a régi erőd, amely köré a város épült.
Mivel a tél enyhe, a város karácsony közeledtével mutatja meg legmeghittebb arcát. A főteren minden évben hatalmas korcsolyapályát alakítanak ki. Annál szebb „díszletet”, mint a körben álló több száz éves házak, paloták, el sem lehet képzelni.
Városháza
Itt áll az impozáns Stadhuis (Városháza), Belgium egyik legrégebbi és legszebb városháza, tornyokkal és szobrokkal díszített homlokzata 1376 és 1420 között épült. A szoborfülkékben Flandria grófjainak és grófnőinek modern szobrai láthatók, amelyeket az 1960-as években helyeztek el a francia hadsereg által több mint 100 évvel korábban tönkretett régi szobrok helyére. Ma is városházaként üzemel. A csodálatosan helyreállított gótikus csarnok büszkesége a 1385-ös bolthajtásos mennyezet, amely egész évben látogatható.
Prépostház
A Proostdij, azaz a Prépostház szürke kőből épült 1662-ben barokk stílusban, díszes bejárattal.
Szent Vér-bazilika
A Szent Vér-bazilikában minden délután szertartást tartanak, amelynek végén közelről megtekinthető a Jézus vérét rejtő ereklye, amit 1150-ben hoztak Jeruzsálemből. A bazilika két egymástól eltérő részre oszlik, az alsó rész az egyszerű kőoszlopos bejáratával és árkádjával a Szent Bazil kápolna. A felső kápolnát a 19. században újjáépítették a franciák 1790-es rombolása után.
A szent vér relikviát évente egyszer ünnepélyes keretek közöttvégighordozzák a városon. Több mint 1500 lakos vesz részt a hosszú vallási menetben, sokan középkori lovagoknak és kereszteseknek öltözve.
Grand-Place
A Grand-Place-n találhatók a paloták, a harangtorony és a Waterhalle, ami a város autonómiájának jelképe.
Miasszonyunk templom – Brugge-i Notre Dame
A Onze Lieve Vrouwekerken, vagyis a Miasszonyunk templomon különféle építészeti stílusok fedezhetők fel. Ez nem csoda, hisz a 122méter magas téglatemplom közel háromszáz évig épült. Tornya a legmagasabb Belgiumban. Belsejének fehér falai, dísztelen oszlopai és fekete-fehér csempézett padlója középkori egyszerűséget mutat.
Az oldalkápolnák és a szószék gazdagon díszített barokk stílusban készültek. Legértékesebb látnivalója Michelangelo 1504-1505 között készült Madonna a gyermekkel márványszobra. Egy flamand kereskedő vette a szobrot, ez volt az egyetlen szobra az alkotónak, ami még életében elhagyta Itáliát.
A templomban található Merész Károly síremléke, és itt nyugszik a király lánya is. Burgundi Mária egy vadászat során esett le lováról, de háromgyerekes anyaként is olyn szemérmes volt, hogy a sérüléseit titkolta orvosai előtt, és inkább belehalt.
Tornyai Európa legmagasabb kőtornyainak számítanak.
Markt, a piactér
Középkori oromzatos házak szegélyezik a 13. századi piacteret, a Marktot, ahol mai napig minden szombaton piacnapot tartanak. Az egykori céhes épületekben ma kávéházak és éttermek működnek.
Belfort
A Marktot a 83 méter magas Belfort, a nyolcszögletű harangtorony uralja. A 13.-15. század között épült, harang- és őrtoronyként is működött. Itt őrizték a város kiváltságlevelét. 49 harangból álló harangjátéknak ad otthont. Ezek a hét három napján, délben szólalnak meg.
Begina-udvar
Brugge-ben is található a középkori flamand városokból megmaradt legkülönlegesebb örökség, Begina-udvar. A beginázsok a 12.-13. században kialakult vallásos közösségek, a beginák lakhelyei voltak. A beginák önálló életet választó nők voltak, akik a világtól elzárt közösségben, de nem apácaként éltek.
Börze háza
A világ első tőzsdéje működött itt, a Von der Beurze család házában 1309-től.
Múzeumok, kiállítások
Brugesnek rengeteg múzeuma van: flamand primitívektől a kortárs művészetekig, a klasszikus szépművészetektől az archeológiai leletekig, bútorok, ezüst, folklór témában. A gazdag kereskedővárosban telepedett le annak idején Jan Van Eyck is, a németalföldi festészet szép gyűjteményében az ő munkáit is megcsodálhatjuk.
A múzeumok közül az egyik legjobb választás a Memling-gyűjtemény. A 15. században élt festőt ma már mindenki csak úgy emlegeti mint flamand tehetséget, pedig német születésű volt. Itt élt, dolgozott, méghozzá nem is akárhol, a híres Szent jános falai között, ahol ma is megtekinthető a világ egyik legrégebbi patikája. A művész főművének, a Szent Katalin misztikus házassága születéséről az a hír járja, hogy pártfogója lányának vonásait, a kedves Maria Noreelt festette meg Katalinként.
A városi múzeumban Jan Van Eyck leghíresebb alkotásait, Hieronymus Bosch vagy Roger van der Weyden képeit csodálhatjuk meg.
Itt található a világ egyetlen sültkrumpli múzeuma.
Természetesen a Brugge híres kézműves terméke, a csipke is kapott egy külön múzeumot.
Csatornák
A csatornahálózaton tett hajókirándulással kellemesen és kényelmesen pillanthatunk be a látnivalókba.
Zeebrugge, a kikötő
Brugge kikötője a Zeebrugge, Belgium legmodernebb és a második legnagyobb kikötője, illetve Európa egyik legnagyobb és legfontosabb kikötője.
Hasznos tanácsok Brugge meglátogatásához
A Brüsszeltől alig 90 km-re fekvő tengerparti kikötőváros könnyen megközelíthető vonattal, autóval.
Sétáljunk csak úgy, a magunk kedvére, és ne épp itt akarjunk diétázni. Akkor ugyanis le kellene mondanunk a finom belga csokoládéról és a finomabbnál finomabb belga sörökről. Ebből több mint háromszázféle létezik. Korsókat azonban ne keressünk, itt öblös kelyhekbe mérik a finom meggysört vagy a barna apátság sört, a Leffét.
