Bélapátfalva a magasból
Magyarország egyetlen épen maradt román stílusú apátsági temploma csodálatos eredi környezetben, a 815 méter magas Bélkő-hegy sziklái alatt áll. A Bélapátfalva a magasból címet viselő 5 perces videó ezt a csodavilágot hozza közel hozzánk, úgy, ahogy csak kiváltságos helyzetben láthatjuk.
A Bélkő-hegy varázslatos világát és a nemzetközileg is elismert Bélapátfalvai Ciszterci Apátságot és történetetét egy előző bejegyzésben bemutattam már, így most a ciszterciekről hoztam egy ismertetőt az apátság honlapjáról.
„A római katolikus szerzetesrend Nursiai Szent Benedek rendjének egyik ága. A burgundiai Dijontól délre, Citeaux-ban letelepedett nursiai szerzetesek egy csoportja, a zord, a világtól elzárt vidéket választva könnyebben követhették Szent Benedek szabályzatát. A rend tagjai nagy tudással rendelkeztek. Olvastak, írtak, szántottak, vetettek, szőlőt műveltek, mocsarakat csapoltak, viruló gyümölcsös kerteket ápoltak, sőt építőmesterként is eredményesen tevékenykedtek. Míg a bencések a hegyekre, a ciszterciek a völgyekbe települtek. Nem vonzotta őket a hivalkodás, idegen volt tőlük a pompa és a nagyravágyás. Lemondtak mindenfajta fényűzésről, sőt még a templomaik díszítéséről is. Első monostoruk Citeaux-ban volt, melynek latin neve: cistercium. A megújult rend innen kapta a ciszterci nevet, melyet 1098-ban Szent Róbert alapított. Három évvel bekövetkezett halála után, Chatillon Bernát gróf, a későbbi clairvaux-i Szent Bernát folytatta elődje munkáját. Időközben írásba fektették a híres Carta caritatis-t, mint alkotmányt, melynek alapján szigorú, puritán elvek szerint sokoldalú kulturális, gazdasági életet folytattak. Ez szabta meg az apátság életét, valamint azt is, hogy egységes, egyedi tervek alapján, nemes és időtálló anyagból készüljenek a templomok és monostorok. Vezető szerepük volt a fejlett technika és a csúcsíves, kora gótikus építészet elterjedésében. Bekapcsolódtak a lelkipásztorkodásba és a tanításba. Áldásos tevékenységük révén valóságos mintagazdaságok létesültek, melyek alapján bátran kijelenthető, hogy Európa mezőgazdasága sokat köszönhet a szerzeteseknek. Erős központosítás és fegyelem jellemezte a rendet. Fő apátja a citeaux-i apát volt. Száz év alatt egész Európát meghódította a ciszterciek rendje. Citeaux, mint központ körül egyre nagyobb sugarú koncentrikus körben alakultak az apátságok. A történelmi Magyarországon 20 középkori monostorról tudunk. II. Géza királyunk alapította az első apátságot Cikádoron, a mai Bátaszéken. 40 év múltával fia, III. Béla Zirc, Szentgotthárd, Pilis, Pásztó apátságait. A legkeletibbet, Erdély földjén, már fia, Imre király alapította, Kercen. A rendházak sorába tartozott Egres, Ercsi, Buda, Siklós, Apátfalva, Kapronca, de a ciszterciek közreműködésével épült a péterváradi erőd és a pozsonyi vár egy része is. Így a honvédelemből is kivették a részüket. IV. Béla királyunk további monostorokat alapított: Tapolca, Szepes, Pozsega térségében. A hazai legnagyobb és legjelentősebb a Pilisi monostor volt, mely romjaiban ma Pilisszentkereszt mellett található. Onnan létesült Pásztó, majd Bélháromkút. A monostorok között filiális (anya-leány monostor) kapcsolat állt fenn, vagyis az újonnan alapított apátság leányapátság, az őt benépesítő apátság ellenőrzése alá tartozott.”
A Zirci Apátság máig a ciszterci rend magyarországi központja.
