Bélkő-hegy vadregényes sziklavilága
Az országszerte híres román kori műemléket, a Bélapátfalvai apátsági templomot érdemes egy kellemes túrával egybekötve megtekinteni. A Bélkő-hegy vadregényes sziklavilága minden évszakban feledhetetlen arcát mutatja. A sziklamászás és via ferrata szerelmesei egyelőre sajnos még nem hódolhatnak kalandos szenvedélyüknek.
A Bükk alján, Egertől északra találjuk Bélapátfalvát. A település a nevét a Bél nemzetségről kapta. Apátságát II. Kilit egri püspök alapította1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. A Bélapátfavi ciszterci apátság, hajdani nevén a bélháromkúti apátság temploma a román stílusi építészet jeles emléke. A 14.-15. században gótikussá alakították, a berendezése pedig barokk.
„Egy újabb sétát tettünk a Bélkőn. Imádom ezt a helyet!” – ezek a szavakkal kaptunk fotókat Mészáros Henriettől.
Bélkő-hegy
A Bélkő-hegyet gyakran röviden csak Bélkő vagy Bél-kő írásmóddal látjuk. Tekintettel arra, hogy egy hegyről beszélünk, a Bélkő-hegy a hivatalos megnevezés.
A Bélkő-hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja. A hegy oldalában 1963-ig két mészkőbányában folyt a termés. Ennek nyomait látjuk most, a lépcsőket vájárok kétkezi munkája alakította ki.
Amikor a bányafal veszélyessé vált, a bányászatot a hegygerinc tetején folytatták. A felső kőbánya 2000-ig, a Bélapátfalvi Cementgyár bezárásáig üzemelt. Ennek eredményeként a hegy eredeti lapos csúcsa eltűnt. Ma úgy néz ki a hegy, mintha legyalulták volna. A kilátás viszont továbbra is fantasztikus.
2002-ben mászó utak épültek, 2003-ban adták át a Bélkő Tanösvényt. 2008-ban a Bükki Nemzeti Park tulajdonába került, ekkor minden sziklamászást és ehhez kapcsolódó fejlesztési lehetőséget betiltottak. A 150 m magas és 700 m széles sziklafal alkalmas lenne arra, hogy Magyarország legnagyobb mászóparadicsomává váljon. A sziklamászás jelenleg is tiltott, így via ferrata kialakítására sincs remény.
A sziklák tövében ritka, védett növények is megbújnak. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény. De találkozhatunk a szintén ritka és fokozottan védett korai szegfűvel és magyarföldi husánggal is.
Nagyon köszönjük a gyönyörű fotókat Mészáros Henriettnek!
