A Bélkő-hegy vadregényes sziklavilága
Az országszerte híres román kori műemléket, a Bélapátfalvai apátsági templomot érdemes egy kellemes túrával egybekötve megtekinteni. A Bélkő-hegy vadregényes sziklavilága minden évszakban feledhetetlen arcát mutatja, kitűnő turista célpont. A sziklamászás és a via ferrata (vasalt utak) szerelmesei a Bélkő-hegyen egyelőre sajnos még nem hódolhatnak kalandos szenvedélyüknek.
A Bükk alján, Egertől északra találjuk Bélapátfalvát. A település a nevét a Bél nemzetségről kapta. Apátságát II. Kilit egri püspök alapította1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. A Bélapátfavi ciszterci apátság, hajdani nevén a bélháromkúti apátság temploma a román stílusi építészet jeles emléke. A 14.-15. században gótikussá alakították, a berendezése pedig barokk.
A Bükk legjellegzetesebb hegycsúcsa, a 815 méter magas Bélkő-hegy sziklái alatt áll Magyarország egyetlen épen maradt román stílusú apátsági temploma. A csodálatos erdei környezetben álló Bélapátfalvai ciszterci apátság épületén három kor különböző építkezési stílusát fedezhetjük fel. Nemzetközileg is elismert kulturális érték.
„Egy újabb sétát tettünk a Bélkőn. Imádom ezt a helyet!” – ezek a szavakkal kaptunk fotókat Mészáros Henriettől.
Bélkő-hegy és Bélkő Tanösvény
A Bélkő-hegyet gyakran röviden csak Bélkő vagy Bél-kő írásmóddal látjuk. Tekintettel arra, hogy egy hegyről beszélünk, nem pedig egy hegy csúcsról, mint például az írott-kő vagy Istállós-kő esetében, a Bélkő-hegy a hivatalos megnevezés és írás mód.
A hegy és a helység nevekben is előforduló Bél előtag az itt élő Bél nemzetség nevéből származik.
A Bélkő-hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja. A hegy oldalában 1963-ig két mészkőbányában folyt a termés. Ennek nyomait látjuk most, a lépcsőket vájárok kétkezi munkája alakította ki.
Amikor a bányafal veszélyessé vált, a bányászatot a hegygerinc tetején folytatták. A felső kőbánya 2000-ig, a Bélapátfalvi Cementgyár bezárásáig üzemelt. Ennek eredményeként a hegy eredeti lapos csúcsa eltűnt. Ma úgy néz ki a hegy, mintha legyalulták volna. A kilátás viszont továbbra is fantasztikus.
2002-ben mászó utak épültek, 2003-ban adták át a Bélkő Tanösvényt. 2008-ban a Bükki Nemzeti Park tulajdonába került, ekkor minden sziklamászást és ehhez kapcsolódó fejlesztési lehetőséget betiltottak. A 150 m magas és 700 m széles sziklafal alkalmas lenne arra, hogy Magyarország legnagyobb mászóparadicsomává váljon. A sziklamászás jelenleg is tiltott, így via ferrata kialakítására sincs remény.
A sziklák tövében ritka, védett növények is megbújnak. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény. De találkozhatunk a szintén ritka és fokozottan védett korai szegfűvel és magyarföldi husánggal is.
Több védett hüllőfaj, mint a lábatlan gyík, az erdei sikló vagy a rézsikló él a Bélkő-hegyen. A madarak közül a legjellegzetesebb faj a bajszos sármány, a feketeharkály, vagy a fokozottan védett, alkalmanként előforduló fehérhátú harkály. Az itt található földalatti üregek, bányavágatok ideális élőhelyei több denevérfajnak.
Tipp: A tanösvény izgalmasabb felfedezéséhez a bélapátfalvai turisztikai irodában megvásárolható egy játékhoz kapcsoló menetlevél. A játék a „Hódítsd meg a csúcsot!” nevet viseli, interaktív, érdekes módon ismerteti meg a túrázókkal a Bélkő-hegy védett növény- és állatvilágát, a tanösvény egyes állomásait.
Magyarország egyik legszebb fekvésűnek tartott településéről, Szarvaskőről és ciszterci apátságáról híres Bélapátfalváról kellemes sétával érhetjük el a Gilitka-kápolna épületét. A Szent Anna tiszteletére felszentelt, római katolikus kápolna műemléki védelem alatt áll, 1750 óta búcsújáró hely.
Nagyon köszönjük a gyönyörű fotókat Mészáros Henriettnek!
