Trópusi lepkeház a Fővárosi Állat- és Növénykertben

A Fővárosi Állat- és Növénykertet legtöbben az állatok és különösen a vadállatok miatt keresik fel. Nyáron és még szeptemberben is egy különleges helyet, a Trópusi lepkeház épületét is érdemes felkeresni, ha a városligeti kertben járunk. A 240 négyzetméter alapterületű bemutatóhelyen másfél-kéttucat különféle trópusi lepkefaj félezernél is több egyede között sétálhatunk és figyelhetjük meg életvitelüket.

lepkeház

Trópusi lepkeház a Fővárosi Állat- és Növénykertben

A Lepkekert épületét a Pálmaház szomszédságában találjuk. Május végétől tart nyitva és az időjárás függvényében, hosszú őszökön akár egészen október elejéig látogatható. 

Első alkalommal 2000-ben láthattunk trópusi lepkéket a budapesti állatkertben. 2014 óta egy hálósátras, fényáteresztő oldalfalakkal ellátott építményben testközelből szemlélhetjük és akár fotózhatjuk a különleges szépségeket. 

A bemutatott fajok nagy része távoli tájakon, Közép- és Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, esetleg Afrikában őshonos, tehát javarészt trópusi fajokhoz tartoznak. A bemutatott egyedek igen látványosak és változatosak. Vannak tenyérnyinél is nagyobb példányok, színjátszó vagy épp átlátszó szárnyúak. Ez utóbbiak könnyebben bele tudnak olvadni a környezetbe, így nehéz észrevenni őket.

A Lepkekert növényvilágát a lepkék kedvére alakították ki. Olyan virágok vannak itt, amelyekből a lepkék szívesen táplálkoznak, például sétányrózsák, más néven színváltóvirágok is. A kihelyezett etetőtálcákban lédús banánok vagy narancsok kínálnak édes nedvet a lepkéknek. Emellett mesterséges nektárt is kapnak tápoldatként, aminek egyik fontos alapanyaga a magyar akácméz.

 

A trópusi területeken, például Costa Ricában található lepkefarmokról gondosan becsomagolva, légi úton érkeznek ide a bebábozódott hernyók. Az állatokat tehát nem a vadonból fogják be. 

Egy üvegfalú szekrényben a bábokat is megcsodálhatjuk. Ahhoz azonban kell egy kis szerencse is, hogy kikelés folyamatát is megcsodálhassuk. 

trópusi lepkék Szegeden

Időnként hazai fajokat is bemutatnak mint például nappali pávaszemek. Ezek hernyói mentett állatként kerülnek be a kertbe, amikor a kedvezőtlen időjárás miatt ezek a hernyók segítség nélkül elpusztultak volna.

Köszönöm a megosztásokat!
  •  
  • 4
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 4
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük