Szegedi Nemzeti Színház

A Szegedi Nemzeti színház az országban harmadikként 1945-ben kapta meg a nemzeti jelzőt. Az impozáns, eklektikus-neobarokk stílusú épületet az Európa szerte ismert és hazánkban is több színházzal büszkélkedő Fellner & Helmer cég tervezte. A színház repertoárja igen széles skálán mozog, prózai színműveket, tragédiákat, vígjátékokat, operákat, operetteket, musicaleket és balettet egyaránt játszanak.

Szegedi Nemzeti Színház

Szegedi Nemzeti Színház

A szegedi Sóhajok hídja ismertetése kapcsán említettem, hogy szegedi színházat személyesen I. Ferenc József nyitotta meg 1883. október 14-én. De ennek megépültéig hosszú volt az út.

A 19. század elején Szeged színházi élete is felpezsdül, amikor a városban rendszeresen megforduló hivatásos német együttesekkel közel egyidőben megjelennek a „Nemzeti Jádzó Társaságok”.

A város első önálló színháza 1856-ban nyílt meg a nőegylet által átengedett telken. A Szeged-Pest vasútépítkezésből kimaradt anyagokból húzták fel az óriási barakkra emlékeztető, több száz fő befogadására alkalmas „bódészínházat”.

Egy kulturált színház megépítésének gondolata többször felmerült, végül erre az 1879-es nagy árvíz után került sor. A város újjáépítéséhez Szegedre érkezett hazai és nemzetközi segítség lehetővé tette egy kőszínház felépítését. A lebontott vár helyén, a Bástya, a Vörösmarty, a Deák Ferenc és a Wesselényi utcák által határolt telket jelölték ki a színház számára.

A Monarchiában ismert színházépítő-páros, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek irodája kapott megbízást egy színház épület megépítésére. Az 1882-ben megkapott tervek alapján Jiraszek és Krausz cége végezte a 1800 férőhelyes színház megépítését, mindössze másfél év alatt. A színházavató díszelőadásra 1883. október 14.-én Ferenc József császár jelenlétében került sor. Ezen látogatására épült a szegedi Sóhajok hídja is.

1885 áprilisában a színpadon keletkezett tűz csaknem az egész nézőteret elpusztította. Jiraszek és Krausz cége a kiégett falakból némi módosítással ismét freskókkal, aranyozással gazdagon díszített színházat varázsolt. A terveket a nagyobb tűzbiztonság érdekében átalakították. A nézőtér férőhelyeit 1500-ra csökkentették a közönségforgalmi és színpadi terek javára. A mennyezet freskóit (Múzsa, Tragédia, Tánc és Zene) Mannheimer Gusztáv festette.

1886. október 2-án avatták fel a helyreállított színházépületet Tisza Kálmán jelenlétében.

1944. december 3-án az épületben alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amire az épület oldalán emléktábla emlékeztet.

1945-ben kapta a Szegedi Nemzeti Színház nevet, amikor Magyarországon harmadikként – a fővárosi Operaház és Nemzeti Színház után – állami finanszírozásba került.

A ’80-as években végeztek nagyobb felújítást, 1986. október 4-én nyitott meg a felújított, rekonstruált színház.

A Szegedi Nemzeti Színháznak a műfajokban mindig széles volt a repertoárja, játszottak prózai színműveket, tragédiákat, vígjátékokat, operákat, operetteket, később musicalt, balettet.

A Szegedi Nemzeti Színháznak számos híres színésze volt. Fellépett itt Fedák Sári, Rátkai Márton, Hegedűs Gyula, a Tanácsköztársaság idején a színtársulatot Juhász Gyula vezette. Később a Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Ajtay Andor, Neményi Lili, Páger Antal, Dajka Margit, Rozsos István, Horváth Tivadar, György László, Kádár Flóra bűvölte el a közönséget. Az opera műfajában többek között Pataky Kálmán, Simándy József, Komlóssy Erzsébet és Gregor József jeleskedett.

A Szegedi Nemzeti Színház jelenleg három tagozattal – opera, tánc és dráma –, két játszóhelyen áll a színházszerető közönség rendelkezésére. A Nagyszínház elsősorban az operajátszás és a nagyobb volumenű színpadi művek (operett, musical…) otthona, a 2005-ben felújított Kisszínház a drámajátszásnak és a Szegedi Kortárs Balettnek nyújt otthont.

Az épület szépsége filmrendezőket is megihletett, forgattak itt színházi jeleneteket berliniek, szentpéterváriak, az Oscar-díjas Szabó István Hanussen c. (1988) filmjének több epizódja itt játszódik.

Az színházat tervező Fellner & Helmer cég neve több helyről is ismerős lehet. Az Ő terveik alapján épült a pesti Népszínház 1872 és 1875 között, amit 1966-ban, a metró építés miatt lebontottak a Blaha Lujza téren. Ekkor már a Nemzeti Színház nevet viselte.

Szintén a Fellner & Helmer cég tervei alapján, bécsi barokk stílusban építették meg a pesti Vígszínházat (1895–1896), a fiumei (1883), pozsonyi (1886), tatai (1889), a kecskeméti (1896), a nagyváradi (1895–1899), zágrábi (1895–1898), nyitrai (1901 után), győri (1903 után), és a kolozsvári (1904-1906) színházakat.

Köszönöm a megosztásokat!

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük