Pamukkale mészkőmedencéi és Hierapolisz romjai

Pamukkale mészkőmedencés teraszai Törökország és a világ egyik természeti csodája, ami 1988 óta az UNESCO világörökségi oltalma alatt áll. A melegvízű forrásokból feltörő kálcium-hidrogén-karbonátban és széndioxidban gazdag vizei ásványi erdőkből, megkövesedett vízfalakból és temérdek teraszos medencéből álló elképesztő tájat alkotnak. A Kr. e. 2. század végén kialakított Hierapolisz város gyógyfürdőjének és templomainak ma már csak a romjai láthatók.

Pamukkále mészkőmedencéi

Pamukkale mészkőmedencéi

Pamukkale hófehér mészkőmedencéivel Törökország legnépszerűbb turisztikai célpontja, évente közel 3 millió turista keresi fel. A helyet már az ókorban is látogatták mint gyógyfürdőt, Hierapolisznak hívták.

A Kr. e. 2. század végén az Attalidák dinasztiája, Pergamon uralkodói hozták itt Hierapolisz gyógyfürdőjét. A területen fürdők, templomok és más görög épületek romjai találhatók. A rómaiak Kr. e. 129-ben teljesen uralmuk alá vonták a települést.

A forrásoknak a gyapjú mosásában és festésében is nagy hasznát vették. A keresztény hit szerint itt térített Fülöp apostol, akit kr. u. 87 körül Domitianus császár feszített keresztre.

Pamukkale neve szó szerinti fordításban „gyapotvárat” jelent. A több szintes medencéket a földfelszín alól feltörő, kalcium-hidrogén-karbonátban és szén-dioxidban gazdag, a domboldalon lezúdoló, körülbelül 35 °C-os forrásvíz hozta létre.

A termálvíz aktív szubvulkáni tevékenységhez kapcsolódik, így a terület kiemelten földrengésveszélyes. A gyakori földmozgások során a források helyzete is változott. Az ókorban még Hierapolisz délkeleti városfala alatt képződtek a teraszok és medencék, a középkorban a délnyugati részre tevődött át, jelenleg pedig épp a kettő között aktívak.

Pamukkále mészkőmedencéi

A Pamukkalét tápláló vízforrás hozama folyamatosan csökken, és a mészkőmedencék színe is megváltozott. A természeti érték megóvása érdekében Pamukkáléban csak kijelölt útvonalon lehet közlekedni. Csak a kijelölt medencékben lehet fürdeni.

Pamukkale környezetében több melegvizű forrás is található, melyet az újonnan épült gyógyfürdők és szállodák is használnak.

Pamukkale legendája – Hierapolisz létrejötte

A legenda szerint amikor II. Euménosz pergamoni király lánya megbetegedett, az orvosok nem tudták mi a baja és nem tudták meggyógyítani. A király jutalmat ajánlott annak, aki meggyógyítja. Egy idős orvos, azt javasolta a királynak, vitesse leányát a közeli hegyre, ahol gyógyító erejű forrás fakad. Csodák csodája, a lány kigyógyult a betegségéből miután ivott a forrásből és megfürdött benne. A király várost építtetett a helyre fürdőkkel, templomokkal. A város neve Hierapolisz, azaz „Szent Város” lett, ahol többek között a Római Birodalom uralkodói is megfordultak.

Hierapolisz romjai

Hierapolisz romjai

Pamukkale I. e. 1900 körül már lakott volt, őslakói a luvik voltak. I. e. 550–500 között a hely neve Kidrara (Idrara) volt. II. Attalosz pergamoni király templomot építtetett a hegyen, amely hely később Hierapolisz városává nőtte ki magát. Az Apollón-templomot egy veszélyes gőzöket kibocsátó törésvonalra építették.

A keresztény idősazk romjai közt találjuk a katedrálist, a keresztelőkápolnát, valamint Szent Fülöp sírhelyét.

Hierapolisz romjai Pamukkáléban

Pamukkale testvérvárosa Eger, ami egyáltalán nem meglepő. Egertől csupán 5 km-re, Egerszalókon található a magyar Pamukkale, ahol hasonló sódombokat találunk. Európában is egyedülálló egerszalóki sódomb, hőforrás és mésztufadomb és környéke hazánk 27. minősített gyógyhelye. A 410 méter mélyről feltörő 65-69 Celsius-fokos hőforrás dombról lefolyó vize és a belőle kicsapódó mész csodálatos természeti képződményt alakított ki. A mészkőlerakódás mérete évről évre növekszik, beborítva a domboldalt.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

három + öt =