Hévízi-tó, Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava

Zala megyei is rengeteg látnivalót tartogat. Elég csak a gyógy- és termálfürdőkre gondolni, mint Lenti, Kehidakustány, Zalakaros és még folytathatnám a sort. Mindenek előtt pedig ott van a Hévízi-tó (Hévízi gyógytó), a reumások mekkája és a csodálatos tündérrózsák. 

Hévízi-tó, a reumabetegek Mekkája

A Hévízi-tó a Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben, a Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Területen található. 4,44 hektár kiterjedésével és az őt körülvevő 50 hektár területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava.

A tó báját a parkkal övezett ovális gyógyvizű tó, a vízfelszín felett lebegő páraréteg és tó felszínén úszó indiai vörös tündérrózsák együttesen adják.

A Hévízi-tó különlegessége, hogy tőzegmedrű forrástó. Ez igen ritka, melegvizes tavainkat általában vulkanikus eredetű helyeken találjuk és agyag- vagy sziklatalajban vannak. Északról egy vízfolyás és a 38 méter mély Hévízi-forrásbarlangból feltörő, percenként 30–40 ezer liter vízhozamos, 38 °C-os víz táplálja. Délen pedig a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba, ahonnan a Balatonba kerül.

Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen sem hűl le 24-26 °C alá. A tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, ezért mindenhol szinte azonos vízhőmérsékletet mérhetünk.

Hévízt a „reumabetegek Mekkája”-ként is emlegetik. A hévízi gyógykúra során a vendégek sok évtizedes orvosi gyakorlaton és tapasztalaton alapuló gyógyító fürdőzéssel kiegészített komplex terápiás kúrát kapnak.

Hévízi-tó és hévízi fürdő gyógyhatásai

• reumás mozgásszervi betegségek,
• gyulladásos ízületi és gerincbetegség,
• kötőszöveti reuma,
• másodlagos ízületi betegségek, anyagcserezavarokhoz társuló ízületi panaszokra (pl. köszvény), illetve belső elválasztású mirigyek zavara,
• bőrbetegségekhez társuló ízületi gyulladások,
• törések, baleseti sérülések, mozgásszervi műtétek utáni állapot (elsősorban végtagtörések) rehabilitációja,
• krónikus, perifériás idegrendszert érintő, elsősorban mechanikai okokra visszavezethető bántalmak,
• ízületi műtétek elő- és utókezelése,
• krónikus nőgyógyászati betegségek.

Hévízi-tó legendája

A legenda szerint a környék földjeit egykor maga az ördög szántotta, és az ekéjének nyomában tört fel a meleg víz. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette, ekkortól számítják a hévízi gyógyfürdő létrejöttét.

A tó méltán híres a tündérrózsa állományáról is. A Bengáliában őshonos indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaját (Nymphaea rubra var. longiflora) Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. A késő éjjel nyíló ciklámenpiros virágok 5-7 centiméterre emelkednek a víz fölé. Igen rövid életűek, a következő nap délelőtti óráiban már be is csukódnak.

A tóban láthatunk még kis virágú fehér tündérrózsákat (Nymphaea alba L. var. minor) is. Ezek nem betelepítettek, őshonosak a hévízi és keszthelyi meleg vizekben.