Nagyvázsony látnivalói: élen a megújult Kinizsi-vár
Nagyvázsony, a Veszprém-Tapolca főútvonalon megközelíthető népszerű kirándulóhely alig 15 kilométerre fekszik a Balatontól. Erdők övezik, középkori vára, halastava van, s olyan lovashagyománya, amelyek miatt évről évre visszatérnek vendégei. Fő látnivalója és vonzereje a 2022-ben teljesen megújult Kinizsi-vár.
Nagyvázsony története
Nagyvázsony neve összefonódott a település fó látványosságával. A vár híres névadója 1494. november 24-én, Szendrő ostroma alatt életét vesztette.
Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak.
A honfoglalás után a Váson nemzetség vette birtokába a területet. Első írásos említése a tatárjárás idejéből származik.
A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A középkori Vázsonykő erősségének építése a birtokos, Vezsenyi László érdeme. Valószínűleg akkor emeltette a belső várat udvarháza helyén, amikor Mátyás király lovász mestere volt.
Mivel utóbb nélkül hallt meg, halálakor a birtok a koronára, azaz Mátyás királyra szállt. A király érdemei elismeréseként 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta a birtokot. Kinizsi a már meglévő várat kibővítette, palotává alakíttatta át, majd később egy Pálos kolostort is építtetett a településen.
A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult, mezővárosi rangot kapott, melyre a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.
A 16. században Nagyvázsonyt is többször megtámadták, majd elfoglalták a törökök. A várvédők a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre. A pálos kolostort 1552-ben Veszprém elfoglalása után a katonák felrobbantották, nehogy beköltözzenek a törökök. A köveket a vár megerősítésére használták fel. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni.
1649-ben a várat a király a Zichy családnak adományozta. 1663-ban a törökök még egyszer megtámadták a várat, s fel is gyújtották.
Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide, de így sem sikerült felvirágoztatni a települést és visszaszerezni régi rangját.
Nagyvázsonyi Kinizsi-vár története
A Kinizsi-vár a Nagyvázsonynál eredő Vázsonyi-Séd patak forrásához közeli dombra épült, mely a mai Kinizsi utcából nyíló Vár utcán lefelé haladva közelíthető meg. A lakótorony északi oldalán van a főhomlokzat hatalmas ablaknyílásokkal.
Építése Vezsenyi László nevéhez fűződik, aki a Zádor-vár perben való elvesztése után, a 15. század első felében emeltette. Ekkor készülhetett el a 25 m magas lakótorony a hozzátartozó kisebb épületekkel és az udvart körülvevő fallal.
Kinizsi Pál, a legendás hadvezér 1431 körül egy kisnemesi családban született. Apja halála után az anyja férjhez ment a Hunyadiak szolgálatában álló és hadi tetteiről híres Magyar Balázshoz. Az ifjú Pál hozzácsatlakozva vett részt Mátyás király csehországi hadjáratában.
Végül egész Alsó-Magyarország főkapitányaként került szembe 1479. október 13-án a kenyérmezei csatában Ali bég portyázó seregével. Itt született a hihetetlen sztori, miszerint a győzelem utáni vigasságon a bivalyerős Kinizsi a fogával felemelt egy halott törököt, majd táncra perdült.
Miután a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pál megkapta a birtokot, a vár bővítésébe kezdett. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal a külső négyszögletes falat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárnnyal bővítették. Elkészült a várkápolna és bejárat elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőmű (barbakán). A védelem erősítése érdekében mély sáncárokkal vették körül.
A 16. század közepétől a magyar végvárrendszer része. Katonai szempontból nem tartozott a jelentősebb erősségek közé, inkább csak megfigyelő szolgálatra használták.
A Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat, és hajdúkat telepített ide. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, hol a kurucok, hol a labancok kezén volt. 1709-ben végleg a labancok birtokába került.
1727-ben Zichy Imre újraszenteli várkápolnáját, mely az egyetlen katolikus templom volt a községben ez idő tájt. 1762-ben, miután a Zichyek felépíttették a patak túl partján új kastélyukat, a vár teljesen elvesztette jelentőségét. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek.
A vár felújítása
A 18. század végére a romlásnak indult várból szinte csak a lakótorony volt elfogadható állapotban. Előbb egy földrengés, majd 1857-ben tűzvész tett kárt a toronyban. A tűzvészben odaveszett tetőszerkezetet később Rómer Flóris kezdeményezésére pótolták.
1954 és 1960 között történt meg a régészeti feltárása és megóvása. 2005-ben újabb feltárásokat végeztek. 2013-ban a lakótorony veszélyes állapotára tekintettel végeztek helyreállítási munkákat.
A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították. A megújult és épületrészek részleges visszaépítésével kiegészített várat 2022. április 15-én nyitották meg a látogatók előtt.
Nagyvázsonyi vár látnivalói és legendái
A vár legnépszerűbb látványossága, a várkápolnában található, Kinizsi Pál reneszánsz stílusú, vörösmárvány szarkofágjának fedőlapja, amely a közeli pálos kolostorból került ide.
A kőtárban található másik vörösmárvány síremlék fedőlap Horváth Márk, Kinizsi feleségének második férje, emlékét őrzi.
A két reneszánsz sírkőhöz két csoda is kapcsolódik. Az egyik a veretlen harcos márványszíve felett látható horpadásról szól. Ezseint, amikor az oszmánok megtámadták Nagyvázsonyt, egy török katona rálőtt a sírra, ám a golyó visszapattant rá, és végzett vele. Elterjedt a hír, hogy Kinizsi még halála után is öli az ellenséget.
A másik legenda arról mesél, hogy a szarkofágról sokáig hiányzott Kinizsi kőbe vésett alakjának feje, amelyet Deák Ferenc talált meg. Még hozzá nem is akárhogy. Hintójával utazott haza Söjtörre, amikor a Nagyvázsony melletti országúton a kocsija kis híján felborult egy nagy márványdarab miatt. A kő megtetszett Deáknak és hazavitte ajtótámasznak. Egy nála vendégeskedő barátja, Darmay Kálmán régész ismerte fel a márványban Kinizsi kifaragott fejét, amit így visszailleszthettek a helyére.
A lakótoronyban berendezett kiállításon a látogatók megismerkedhetnek Kinizsi hitvesével, Magyar Benignával is. Magyar Balázs második házasságából született lánya 15 éves lehetett, amikor hozzáment apja jóval idősebb nevelt fiához. Kinizsi ezután a nagyvázsonyi birtokot fiatal feleségére iratta. Ekkor már felépült a vár szomszédságában álló Szent Mihály-templom és pálos kolostor, ahol a hadvezért később eltemették.
Kinizsi halála előtti évben, a ma romjaiban is lenyűgöző pálos kolostorban készült el Benigna híres imádságos könyve, a Festetich-kódexként ismert nyelvemlékünk. Naygvázsony művelt és gazdag úrnője még kétszer ment férjhez. Második gférje, Horváth Márk, végzetes lovasbalesetet szenvedett. Harmadik urát, az erőszakos természetű hozományvadász Kereki Gergelyt, viszont az asszony ölette meg. A gyilkosság kitudódott, azonban II. Lajos megkegyelmezett Kinizsi özvegyének.
Nyaranta Kinizsi Napokkal és várjátékokkal varázsolják el az ideérkezőket.
Nyitva tartással és belépőjegyekkel kapcsolatos információ a nagyvázsonyi Kinizsi vár hivatalos oldalán található.
Nagyvázsony további látnivalói
A vár közelében találjuk a Falumúzeumot és posta hazai történetét bemutató Posta Múzeumot.
Kinizsi Pál és neje, Magyar Benigna által építtetett pálos kolostor romjai Nagyvázsony határában, a temetőn túl találhatók.
Napjainkban a Balaton közelsége, festői elhelyezkedése, vára és kínált széleskörű pihenési, kikapcsolódási lehetőségek miatt igen kedvelt település.
Árpád-kori temploma falainak felhasználásával a 15. században épült a Szent-István templom. Belső tere mai napig az eredeti állapotot tükrözi.
A Zichy-kastély a 18. század végén már állt. Hatalmas parkja természetvédelmi terület. Nyaranta fogathajtó és lovasversenyeknek ad helyet. A 2000-ben helyreállított kastélyt kár „lovasszállónak” is tekinthetjük, hiszen a lovával együtt érkező vendég négylábú társának is akad itt alkalmas szálláshely.
Ha ott jársz, ne hagyd ki Tapolcát és Veszprémet, a királynék városát!
