Nagyvázsony látnivalói a Kinizsi-várral
Nagyvázsony, a Veszprém-Tapolca főútvonalon megközelíthető népszerű kirándulóhely alig 15 kilométerre fekszik a Balatontól. Erdők övezik, középkori vára, halastava van, s olyan lovashagyományai, amelyek miatt évről évre visszatérnek vendégei. Fő látnivalója és vonzereje a Kinizsi-vár.
Nagyvázsony története
Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak.
A honfoglalás után a Váson nemzetség vette birtokába a területet. Első írásos említése a tatárjárás idejéből származik.
A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A család utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, azaz Mátyás királyra szállt. A király érdemei elismeréseként 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta a birtokot, ahol Kinizsi a már meglévő várat kibővítette, majd később egy Pálos kolostort is építtetett.
A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult, mezővárosi rangot kapott, melyre a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.
A 16. században Nagyvázsonyt is többször megtámadták, majd elfoglalták a törökök. A várvédők a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre. A pálos kolostort 1552-ben Veszprém elfoglalása után a katonák felrobbantották, nehogy beköltözzenek a törökök. A köveket a vár megerősítésére használták fel. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni.
1649-ben a várat a király a Zichy családnak adományozta. 1663-ban a törökök még egyszer megtámadták a várat, s fel is gyújtották.
Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide, de így sem sikerült felvirágoztatni a települést és visszaszerezni régi rangját.
Nagyvázsonyi Kinizsi-vár története
A Kinizsi-vár a Nagyvázsonynál eredő Vázsonyi-Séd patak forrásához közeli dombra épült, mely a mai Kinizsi utcából nyíló Vár utcán lefelé haladva közelíthető meg. A lakótorony északi oldalán van a főhomlokzat hatalmas ablaknyílásokkal.
Építése Vezsenyi László nevéhez fűződik, aki a Zádor-vár perben való elvesztése után, a 15. század első felében emeltette. Ekkor készülhetett el a 25 m magas lakótorony a hozzátartozó kisebb épületekkel és az udvart körülvevő fallal.
Miután 1472-ben a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pál megkapta a birtokot, a vár bővítésébe kezdett. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal a külső négyszögletes falat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárnnyal bővítették. Elkészült a várkápolna és bejárat elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőmű (barbakán). A védelem erősítése érdekében mély sáncárokkal vették körül.
A 16. század közepétől a magyar végvárrendszer része. Katonai szempontból nem tartozott a jelentősebb erősségek közé, inkább csak megfigyelő szolgálatra használták.
A Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat, és hajdúkat telepített ide. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, hol a kurucok, hol a labancok kezén volt. 1709-ben végleg a labancok birtokába került.
1727-ben Zichy Imre újraszenteli várkápolnáját, mely az egyetlen katolikus templom volt a községben ez idő tájt. 1762-ben, miután a Zichyek felépíttették a patak túl partján új kastélyukat, a vár teljesen elvesztette jelentőségét. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek.
Nagyvázsonyi vár látnivalói és felújítása
A 18. század végére a romlásnak indult várból szinte csak a lakótorony volt elfogadható állapotban. Előbb egy földrengés, majd 1857-ben tűzvész tett kárt a toronyban. A tűzvészben odaveszett tetőszerkezetet később Rómer Flóris kezdeményezésére pótolták.
1954 és 1960 között történt meg a régészeti feltárása és megóvása. 2005-ben újabb feltárásokat végeztek. 2013-ban a lakótorony veszélyes állapotára tekintettel végeztek helyreállítási munkákat.
A vár legnépszerűbb látványossága, a várkápolnában található, Kinizsi Pál reneszánsz stílusú, vörösmárvány szarkofágjának fedőlapja, amely a közeli pálos kolostorból került ide.
A kőtárban található másik vörösmárvány síremlék fedőlap Horváth Márk, Kinizsi feleségének második férje, emlékét őrzi.
A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították. A megújult és épületrészek részleges visszaépítésével kiegészített várat 2022. április 15-én nyitották meg a látogatók előtt.
Nyaranta Kinizsi Napokkal és várjátékokkal varázsolják el az ideérkezőket.
Nyitva tartással és belépőjegyekkel kapcsolatos információ a nagyvázsonyi Kinizsi vár hivatalos oldalán található.
Nagyvázsony további látnivalói
A vár közelében találjuk a Falumúzeumot és posta hazai történetét bemutató Posta Múzeumot.
Kinizsi Pál és neje, Magyar Benigna által építtetett pálos kolostor romjai Nagyvázsony határában, a temetőn túl találhatók.
Napjainkban a Balaton közelsége, festői elhelyezkedése, vára és kínált széleskörű pihenési, kikapcsolódási lehetőségek miatt igen kedvelt település.
Árpád-kori temploma falainak felhasználásával a 15. században épült a Szent-István templom. Belső tere mai napig az eredeti állapotot tükrözi.
A Zichy-kastély a 18. század végén már állt. Hatalmas parkja természetvédelmi terület. Nyaranta fogathajtó és lovasversenyeknek ad helyet. A 2000-ben helyreállított kastélyt kár „lovasszállónak” is tekinthetjük, hiszen a lovával együtt érkező vendég négylábú társának is akad itt alkalmas szálláshely.
Ha ott jársz, ne hagyd ki Tapolcát és Veszprémet, a királynék városát!
