Nagyvázsony látnivalói a Kinizsi-várral
Nagyvázsony, a Veszprém-Tapolca főútvonalon megközelíthető népszerű kirándulóhely alig 15 kilométerre van a Balatontól. Erdők övezik, középkori vára, halastava van, s olyan lovashagyományai, amelyek miatt évről évre visszatérnek vendégei. Fő látnivalója és vonzereje a Kinizsi-vár.
Nagyvázsony látnivalói és története
Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak.
A honfoglalás után a Váson nemzetség vette birtokába a területet. Első írásos említése a tatárjárás idejéből származik.
A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A család utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, azaz Mátyás királyra szállt. A király érdemei elismeréseként 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta a birtokot, ahol Kinizsi a már meglévő várat kibővítette, majd később egy Pálos kolostort is építtetett.
A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult, mezővárosi rangot kapott, melyre a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.
A 16. században Nagyvázsonyt is többször megtámadták, majd elfoglalták a törökök. A várvédők a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre. A pálos kolostort 1552-ben Veszprém elfoglalása után a katonák felrobbantották, nehogy beköltözzenek a törökök. A köveket a vár megerősítésére használták fel. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni.
1649-ben a várat a király a Zichy családnak adományozta. 1663-ban a törökök még egyszer megtámadták a várat, s fel is gyújtották.
Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide, de így sem sikerült felvirágoztatni a települést és visszaszerezni régi rangját.
Napjainkban a Balaton közelsége, festői elhelyezkedése, vára és kínált széleskörű pihenési, kikapcsolódási lehetőségek miatt igen kedvelt település.
Árpád-kori temploma falainak felhasználásával a 15. században épült a Szent-István templom. Belső tere mai napig az eredeti állapotot tükrözi.
A Zichy-kastély a 18. század végén már állt. Hatalmas parkja természetvédelmi terület. Nyaranta fogathajtó és lovasversenyeknek ad helyet. A 2000-ben helyreállított kastélyt kár „lovasszállónak” is tekinthetjük, hiszen a lovával együtt érkező vendég négylábú társának is akad itt alkalmas szálláshely.
Kinizsi-vár Nagyvázsonyban
A vár a Nagyvázsonynál eredő Vázsonyi-Séd patak forrásához közeli dombra épült, mely a mai Kinizsi utcából nyíló Vár utcán lefelé haladva közelíthető meg. A lakótorony északi oldalán van a főhomlokzat hatalmas ablaknyílásokkal.
Építése Vezsenyi László nevéhez fűződik, aki a Zádor-vár perben való elvesztése után, a 15. század első felében emeltette. Ekkor készülhetett el a 25 m magas lakótorony a hozzátartozó kisebb épületekkel és az udvart körülvevő fallal.
Miután 1472-ben a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pál megkapta a birtokot, a vár bővítésébe kezdett. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal a külső négyszögletes falat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárnnyal bővítették. Elkészült a várkápolna és bejárat elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőmű (barbakán). A védelem erősítése érdekében mély sáncárokkal vették körül.
A 16. század közepétől a magyar végvárrendszer része. Katonai szempontból nem tartozott a jelentősebb erősségek közé, inkább csak megfigyelő szolgálatra használták.
A Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat, és hajdúkat telepített ide. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, hol a kurucok, hol a labancok kezén volt. 1709-ben végleg a labancok birtokába került.
1727-ben Zichy Imre újraszenteli várkápolnáját, mely az egyetlen katolikus templom volt a községben ez idő tájt. 1762-ben, miután a Zichyek felépíttették a patak túl partján új kastélyukat, a vár teljesen elvesztette jelentőségét. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek.
A 18. század végére a romlásnak indult várból szinte csak a lakótorony volt elfogadható állapotban. Előbb egy földrengés, majd 1857-ben tűzvész tett kárt a toronyban. A tűzvészben odaveszett tetőszerkezetet később Rómer Flóris kezdeményezésére pótolták.
1954 és 1960 között történt meg a régészeti feltárása és megóvása. 2005-ben újabb feltárásokat végeztek. 2013-ban a lakótorony veszélyes állapotára tekintettel végeztek helyreállítási munkákat.
A vár legnépszerűbb látványossága, a várkápolnában található, Kinizsi Pál reneszánsz stílusú, vörösmárvány szarkofágjának fedőlapja, amely a közeli pálos kolostorból került ide.
A kőtárban található másik vörösmárvány síremlék fedőlap Horváth Márk, Kinizsi feleségének második férje, emlékét őrzi.
Nyaranta Kinizsi Napokkal és várjátékokkal varázsolják el az ideérkezőket.
Kinizsi Pál és neje, Magyar Benigna által építtetett pálos kolostor romjai Nagyvázsony határában, a temetőn túl találhatók.
„Az idei évben utoljára látható a Kinizsi Vár jelenlegi állapotában.” – olvasható a vár oldalán, de részleteket nem lehet megtekinteni.
Nyitva tartással és belépőhegyekkel kapcsolatos információ a nagyvázsonyi Kinizsi vár hivatalos oldalán található.
Ha ott jársz, ne hagyd ki Tapolcát és királynék városát!
