Sivatagi kastélyok Jordániában
Jordánia kősivatagos területének különleges látnivalói a 7. és 8. században épített sivatagi kastélyok, kisebb várak vagy erődök. Az Omajjád dinasztia uralkodása alatt épített kastélyok a hajdani kereskedelmi útvonalak mentén húzódnak, amelyek a fővárost, Damaszkuszt kötötték össze Medinával és Kufával. A jordán fővárostól, Ammantól keletre található Qusair Amra (Kuszr Amra) kastély 1985 óta az UNESCO világörökségi oltalma alatt áll.
Sivatagi kastélyok Jordániában
A jordán sivatagi várak, kastélyok az Omajjád dinasztia uralkodása alatt, a 7. és a 8. században (661 és 750 között) épültek. Az Omajjád dinasztia Damaszkuszt tette meg fővárossá, így a itt haladt a legfőbb kereskedelmi útvonal Damaszkusz és Medina, valamint Kufa között.
Feltételezések szerint a kastélyok védelmi-, mezőgazdasági-, lakó- és kereskedelmi célokat egyaránt szolgáltak. Joggal feltételezhetjük, hogy az épületek karavánszerájként is funkcionálhattak. A legtöbb várat hajdanán oázis vette körül, mely lehetőséget biztosított növénytermesztésre és vadászatra.
A sivatagi kastélyokat freskók és domborművek díszítették, ezek egy része jelenleg ammáni múzeumokban van kiállítva.
Turisták által is látogatott legjelentősebb kastélyok:
- Quasair Amra, – UNESCO világörökség 1985 óta,
- Qasr Harranah,
- Qasr Azraq – UNESCO várományosi listán is szerepel.
Qusair Amra, Kuszr Amra, az UNESCO örökség
A Quasair Amra vagy Kuszr Amra (arabul: قصر عمرة, angolos átírásban: Qasr Amra, Quseir Amra vagy Qusayr Amra) a legismertebb és leglátványosabb sivatagi kastély. A kastély egyike a korai iszlám művészet és építészet legfontosabb példájának, és így az UNESCO világörökség része.
Qusair Amra valószínűleg I. Al-Válid uralkodása alatt, 705 és 715 között épült. A fürdő- és vadászkastélyt sportolási és kikapcsolódási célból használták, erre utalnak a kastély díszítései is. Freskóit valószínűleg még a II. Jazíd kalifa (720-724) első iszlám emberábrázolást tiltó rendelkezései előtt festették.
1898-ban Alois Musil arabista és keletkutató fedezte fel Qusair Amrát, aki 1996-ban halott először a Mekkába vezető iszlám zarándokúttól keletre fekvő régi palotákról.
Qusair Amra látnivalói
A sivatagbannegy kútház mellett áll a ívülről teljesen dísztelen épület. Ám amennyire jelentéktelen a külseje, éppolyan díszes a belső kkiképzése – a falakat eredeti állapotukban teljesen beborították a festmények.
A sivatagi palota két részre tagozódik, a fogadóteremre és a fürdőházra. A háromhajós fogadóteremben freskók láthatók, például a nagy fürdőzők,egy diadémmal, karpánttal és nyaklánccal felékszerezett, oszlopos-árkádos épület előtt pózoló szépség, vagy az utolsó nyugati gót király, Roderik freskója.
A rendkívül jó állapotban megmaradt sivatagi palota egyszerre szolgált helyőrséggel ellátott erődként és az Omajjada kalifák rezidenciájaként. A kisméretű, kikapcsolődásra használt kastély legkiemelkedőbb jellegzetességei a fogadóterem és a törökfürdő (hamman), melyek falai és boltozatai figuratív falfestményekkel gazdagon díszítettek, hűen tükrözve a kor világi művészetét.
A kék, barna és okkersárga színnel festett képeket kb. három centiméter vastag vakolatra vitték fel.
A falfestmények történelmi témákat, Omajjáda kalifák által legyőzött királyi alakokat, mitológiai ábrázolásokat (a költészet, a filozófia és történetírás múzsáit, neveiket görögül feltüntetve), gyümölcsöket, meztelen nőket, egy zodiákust, vadászjeleneteket, törökfürdőket, valamint képzeletbeli témákat, mint pl. állatzenészeket, vagy egy oroszlán által üldözött vadászt jelenítenek meg.
A fürdőház falfestményein az antik mitológia motivumai dominálnak. Az öltöző helyiség boltívein például a görög Dionüszosz isten látható, oladlán a repkedő Cupido. A gőzürdő kupoláját a csillagos égbolt dísízti.
Ma is látható a vízvezetékrendszer, ami táplálta a fürdőkomplexumot. A fürdő a három helyiségével (öltözőszoba, gőzfürdő, melegfürdő) a római fürdőkre hasonlít.
Qasr Harranah, Kaszr Harana
A Qasr Harranah, Kaszr Harana (arabul: قصر خرّانة, míg más nyelvű átírásokban Qasr Kharana, Qasr al-Harrana, Qasr al-Kharanah, Kharaneh vagy Hraneh) valószínűleg az i. sz. 8. század elején épült, így a régióban az egyik legkorábbi példája az iszlám építészetnek. Ez a tömör épület maradt meg legjobb állapotban a számos sivatagi kastély közül.
Külső megjelenése hasonlít a várakhoz, de ezen kívül semmi más nyoma nincs katonai felhasználásnak. Az épület inkább karavánszeráj vagy kereskedők pihenőhelye lehetett, bár ennek ellent mond, hogy nem a környék főbb kereskedő útjai mellett állt.
Az épület egy kis magaslaton épült, ami körülbelül 15 méterrel emelkedik a környező sivatag fölé, így már messziről látható minden irányból. A kastély alapterülete 1225 m². Alaprajza 35 m oldalhosszúságú négyzet, aminek a sarkain a fal síkjából kiugró kerek tornyok láthatóak.
Az épület két szintjén eredetileg összesen 60 helyiség volt. Ezek egy belső udvarra néztek, aminek a közepén egy esővízgyűjtő medence volt.
Kaszr Azrak
A kastély több karavánút találkozásánál helyezkedik el, elképzelhető, hogy karavánszeráj volt, de védelmi célból is építhették. Fekete bazaltkőből épült. 1917-ben, az arab felkelés idején Arábiai Lawrence főhadiszállásként használta a törökök elleni harc során.
