Sivatagi kastélyok Jordániában
Jordánia kősivatagos területének különleges látnivalói a 7. és 8. században épített sivatagi kastélyok, kisebb várak vagy erődök. Az Omajjád dinasztia uralkodása alatt épített kastélyok a hajdani kereskedelmi útvonalak mentén húzódnak, amelyek a fővárost, Damaszkuszt kötötték össze Medinával és Kufával. A jordán fővárostól, Ammantól keletre található Quasair Amra (Kuszr Amra) kastély 1985 óta az UNESCO világörökségi oltalma alatt áll.
Sivatagi kastélyok Jordániában
A jordán sivatagi várak, kastélyok az Omajjád dinasztia uralkodása alatt, a 7. és a 8. században (661 és 750 között) épültek. Az Omajjád dinasztia Damaszkuszt tette meg fővárossá, így a itt haladt a legfőbb kereskedelmi útvonal Damaszkusz és Medina, valamint Kufa között.
Feltételezések szerint a kastélyok védelmi-, mezőgazdasági-, lakó- és kereskedelmi célokat egyaránt szolgáltak. Joggal feltételezhetjük, hogy az épületek karavánszerájként is funkcionálhattak. A legtöbb várat hajdanán oázis vette körül, mely lehetőséget biztosított növénytermesztésre és vadászatra.
A sivatagi kastélyokat freskók és domborművek díszítették, ezek egy része jelenleg ammáni múzeumokban van kiállítva.
Turisták által is látogatott legjelentősebb kastélyok:
- Quasair Amra, – UNESCO világörökség 1985 óta,
- Qasr Harranah,
- Qasr Azraq – UNESCO várományosi listán is szerepel.
Quasair Amra, Kuszr Amra
A Quasair Amra vagy Kuszr Amra (arabul: قصر عمرة, angolos átírásban: Qasr Amra, Quseir Amra vagy Qusayr Amra) a legismertebb és leglátványosabb sivatagi kastély. A kastély egyike a korai iszlám művészet és építészet legfontosabb példájának, és így az UNESCO világörökség része.
Quasair Amra valószínűleg I. Valid uralkodása alatt, 705 és 715 között épült. A fürdő- és vadászkastélyt sportolási és kikapcsolódási célból használták, erre utalnak a kastély díszítései is. Freskóit valószínűleg még a II. Jazíd kalifa (720-724) első iszlám emberábrázolást tiltó rendelkezései előtt festették.
A rendkívül jó állapotban megmaradt sivatagi vár egyszerre szolgált helyőrséggel ellátott erődként és az Omajjada kalifák rezidenciájaként. A kisméretű, kikapcsolődásra használt kastély legkiemelkedőbb jellegzetességei a fogadóterem és a törökfürdő (hamman), melyek falai és boltozatai figuratív falfestményekkel gazdagon díszítettek, hűen tükrözve a kor világi művészetét.
A falfestmények történelmi témákat, Omajjáda kalifák által legyőzött királyi alakokat, mitológiai ábrázolásokat (a költészet, a filozófia és történetírás múzsáit, neveiket görögül feltüntetve), gyümölcsöket, meztelen nőket, egy zodiákust, vadászjeleneteket, törökfürdőket, valamint képzeletbeli témákat, mint pl. állatzenészeket, vagy egy oroszlán által üldözött vadászt jelenítenek meg.
Ma is látható a vízvezetékrendszer, ami táplálta a fürdőkomplexumot. A fürdő a három helyiségével (öltözőszoba, gőzfürdő, melegfürdő) a római fürdőkre hasonlít.
Qasr Harranah, Kaszr Harana
A Qasr Harranah, Kaszr Harana (arabul: قصر خرّانة, míg más nyelvű átírásokban Qasr Kharana, Qasr al-Harrana, Qasr al-Kharanah, Kharaneh vagy Hraneh) valószínűleg az i. sz. 8. század elején épült, így a régióban az egyik legkorábbi példája az iszlám építészetnek. Ez a tömör épület maradt meg legjobb állapotban a számos sivatagi kastély közül.
Külső megjelenése hasonlít a várakhoz, de ezen kívül semmi más nyoma nincs katonai felhasználásnak. Az épület inkább karavánszeráj vagy kereskedők pihenőhelye lehetett, bár ennek ellent mond, hogy nem a környék főbb kereskedő útjai mellett állt.
Az épület egy kis magaslaton épült, ami körülbelül 15 méterrel emelkedik a környező sivatag fölé, így már messziről látható minden irányból. A kastély alapterülete 1225 m². Alaprajza 35 m oldalhosszúságú négyzet, aminek a sarkain a fal síkjából kiugró kerek tornyok láthatóak.
Az épület két szintjén eredetileg összesen 60 helyiség volt. Ezek egy belső udvarra néztek, aminek a közepén egy esővízgyűjtő medence volt.
Kaszr Azrak
A kastély több karavánút találkozásánál helyezkedik el, elképzelhető, hogy karavánszeráj volt, de védelmi célból is építhették. Fekete bazaltkőből épült. 1917-ben, az arab felkelés idején Arábiai Lawrence főhadiszállásként használta a törökök elleni harc során.
