Sivatagi kastélyok Jordániában

Jordánia kősivatagos területének különleges látnivalói a 7. és 8. században épített sivatagi kastélyok, kisebb várak vagy erődök. Az Omajjád dinasztia uralkodása alatt épített kastélyok a hajdani kereskedelmi útvonalak mentén húzódnak, amelyek a fővárost, Damaszkuszt kötötték össze Medinával és Kufával. A jordán fővárostól, Ammantól keletre található Qusair Amra (Kuszr Amra) kastély 1985 óta az UNESCO világörökségi oltalma alatt áll.

Sivatagi kastélyok Jordániában

A jordán sivatagi várak, kastélyok az Omajjád dinasztia uralkodása alatt, a 7. és a 8. században (661 és 750 között) épültek. Az Omajjád dinasztia Damaszkuszt tette meg fővárossá, így a itt haladt a legfőbb kereskedelmi útvonal Damaszkusz és Medina, valamint Kufa között.

Feltételezések szerint a kastélyok védelmi-, mezőgazdasági-, lakó- és kereskedelmi célokat egyaránt szolgáltak. Joggal feltételezhetjük, hogy az épületek karavánszerájként is funkcionálhattak. A legtöbb várat hajdanán oázis vette körül, mely lehetőséget biztosított növénytermesztésre és vadászatra.

A sivatagi kastélyokat freskók és domborművek díszítették, ezek egy része jelenleg ammáni múzeumokban van kiállítva.

Turisták által is látogatott legjelentősebb kastélyok:

• Quasair Amra, – UNESCO világörökség 1985 óta,
• Qasr Harranah,
• Qasr Azraq – UNESCO várományosi listán is szerepel.

Qusair Amra, Kuszr Amra, az UNESCO örökség

A Quasair Amra vagy Kuszr Amra (arabul: قصر عمرة, angolos átírásban: Qasr Amra, Quseir Amra vagy Qusayr Amra) a legismertebb és leglátványosabb sivatagi kastély. A kastély egyike a korai iszlám művészet és építészet legfontosabb példájának, és így az UNESCO világörökség része.

Qusair Amra valószínűleg I. Al-Válid uralkodása alatt, 705 és 715 között épült. A fürdő- és vadászkastélyt sportolási és kikapcsolódási célból használták, erre utalnak a kastély díszítései is. Freskóit valószínűleg még a II. Jazíd kalifa (720-724) első iszlám emberábrázolást tiltó rendelkezései előtt festették.

1898-ban Alois Musil arabista és keletkutató fedezte fel Qusair Amrát, aki 1996-ban halott először a Mekkába vezető iszlám zarándokúttól keletre fekvő régi palotákról.

Qusair Amra látnivalói

A sivatagbannegy kútház mellett áll a ívülről teljesen dísztelen épület. Ám amennyire jelentéktelen a külseje, éppolyan díszes a belső kkiképzése – a falakat eredeti állapotukban teljesen beborították a festmények.

A sivatagi palota két részre tagozódik, a fogadóteremre és a fürdőházra. A háromhajós fogadóteremben freskók láthatók, például a nagy fürdőzők,egy diadémmal, karpánttal és nyaklánccal felékszerezett, oszlopos-árkádos épület előtt pózoló szépség, vagy az utolsó nyugati gót király, Roderik freskója.

A rendkívül jó állapotban megmaradt sivatagi palota egyszerre szolgált helyőrséggel ellátott erődként és az Omajjada kalifák rezidenciájaként. A kisméretű, kikapcsolődásra használt kastély legkiemelkedőbb jellegzetességei a fogadóterem és a törökfürdő (hamman), melyek falai és boltozatai figuratív falfestményekkel gazdagon díszítettek, hűen tükrözve a kor világi művészetét.

A kék, barna és okkersárga színnel festett képeket kb. három centiméter vastag vakolatra vitték fel.

A falfestmények történelmi témákat, Omajjáda kalifák által legyőzött királyi alakokat, mitológiai ábrázolásokat (a költészet, a filozófia és történetírás múzsáit, neveiket görögül feltüntetve), gyümölcsöket, meztelen nőket, egy zodiákust, vadászjeleneteket, törökfürdőket, valamint képzeletbeli témákat, mint pl. állatzenészeket, vagy egy oroszlán által üldözött vadászt jelenítenek meg.

A fürdőház falfestményein az antik mitológia motivumai dominálnak. Az öltöző helyiség boltívein például a görög Dionüszosz isten látható, oladlán a repkedő Cupido. A gőzürdő kupoláját a csillagos égbolt dísízti.

Ma is látható a vízvezetékrendszer, ami táplálta a fürdőkomplexumot. A fürdő a három helyiségével (öltözőszoba, gőzfürdő, melegfürdő) a római fürdőkre hasonlít.

Qasr Harranah, Kaszr Harana

A Qasr Harranah, Kaszr Harana (arabul: قصر خرّانة, míg más nyelvű átírásokban Qasr Kharana, Qasr al-Harrana, Qasr al-Kharanah, Kharaneh vagy Hraneh) valószínűleg az i. sz. 8. század elején épült, így a régióban az egyik legkorábbi példája az iszlám építészetnek. Ez a tömör épület maradt meg legjobb állapotban a számos sivatagi kastély közül.

Külső megjelenése hasonlít a várakhoz, de ezen kívül semmi más nyoma nincs katonai felhasználásnak. Az épület inkább karavánszeráj vagy kereskedők pihenőhelye lehetett, bár ennek ellent mond, hogy nem a környék főbb kereskedő útjai mellett állt.

Az épület egy kis magaslaton épült, ami körülbelül 15 méterrel emelkedik a környező sivatag fölé, így már messziről látható minden irányból. A kastély alapterülete 1225 m². Alaprajza 35 m oldalhosszúságú négyzet, aminek a sarkain a fal síkjából kiugró kerek tornyok láthatóak.

Az épület két szintjén eredetileg összesen 60 helyiség volt. Ezek egy belső udvarra néztek, aminek a közepén egy esővízgyűjtő medence volt.

Kaszr Azrak

A kastély több karavánút találkozásánál helyezkedik el, elképzelhető, hogy karavánszeráj volt, de védelmi célból is építhették. Fekete bazaltkőből épült. 1917-ben, az arab felkelés idején Arábiai Lawrence főhadiszállásként használta a törökök elleni harc során.

További olvasnivalók Jordániáról

A jordániai Jerash (Dzseras), akkori nevén Gerasza az ókorban nagy jelentőségű, fontos gazdasággal és befolyással bíró település volt. Jerash fennmaradt római és bizánci kori épületei és romjai között sétálta beszippanthatjuk a múltat és szinte megelevenedik előttünk az ókori emberek élete. A világ egyik legjobban megőrzött római proviciális városának jelentőségét mutatja, hogy az UNESCO világörökségi várományos listáján is szerepel.

Petra romvárosa – az egyik legismertebb és leglátványosabb régészeti lelőhely a világon – Jordániában található. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. Jordánia legfőbb látványosságának jelentőségét mutatja, hogy 1985 óta az UNESCO világörökségi oltalmát élvezi és 2007-ben a világ hét új csodája közé is beválasztották. Érdemes legalább fél napot áldozni az időszámítás előtt 3. században épült Petra látnivalóinak megtekintésére, ahol az ősi keleti hagyományok az ógörög építészettel keverednek. De akár több napra is érdemes érkezni, mert csodálatos túrák sora vár ránk a romvárosból indulva.

Rum vádi (arabul: وادي رم, angolul: Wadi Rum), Hold völgye Jordánia délnyugati részének csodálatos természetvédelmi területe, egyik legkedveltebb úti célja. A 74 ezer hektáros, szurdokokkal, sziklákkal, természetes rámpákkal, barlangokkal tagolt sivatagi terület 2011 óta az UNESCO természeti és kulturális világörökség része. A területen ősi sziklarajzok, ókori sziklafeliratok és egy nabateus templom romjai maradtak hátra.