Veszprém, a királynék városa – fő látnivalók videón is
Veszprém, a királynék városa ódon, évszázados macskaköveivel, legendáival méltán kedvelt úti cél. Az ezeréves város történelmi belvárosa a középkori várral megkapó hangulata csöndes, meghitt sétákra csábítja a kicsiket és nagyokat. A „Balaton fővárosában” nem lehet unatkozni, minden évszakban csábít a gyönyörű erdei völgyben búvó állatkert,és alig tíz kilométerre ott a Balaton. Fotókon és videón is mutatom, melyek a főbb veszprémi látnivalók.
Veszprém rövid története
A királynék városa hét dombra épült. Ezért és gazdag kultúrája okán kapta a „Dunántúl Rómája” elnevezést. Őseink zseniális érzékkel választották ki a város helyét, a gyönyörű vidéket már az Árpád-korban fejedelmi székhelynek. A középkori történetíró, Anonymus már Veszprém néven említi, miszerint a veszprémi vár már a honfoglalás előtt is állt, frank vaga avar erődítmény lehetett.
A királynék városa elnevezést azért kapta, mert a veszprémi püspök volt a királyné kancellárja, és az ő joga volt a királynék koronázása is. Az utolsó magyar királyné, Zita fejére is a veszprémi püspök Hornig Károly tette fel a koronát 1916-ban.
Itt alapította az első magyarországi püspökséget Szent István és felesége, a bajor Gizella. A Szent Mihály-székesegyház az első és legrégebbi székesegyházunk,melyet István felesége, a bajor származású Gizella emeltetett. Szintén ők alapították a Veszprém-völgyi görög apácamonostort is, ahol az eredetileg miseruhának szánt koronázási palást is készült. Úgy tartja a hagyomány, hogy a királyné is itt dolgozott a paláston.
A legenda szerint az 1957-ben feltárt Szent György-kápolnában tett szüzességi fogadalmat Imre herceg.
A vár a 13. század végéig egyet jelentett a várossal, mely ekkor érte első virágkorát. Ekkor alapították az egyetemet is. IV. Béla az általa létrehozott, vár melletti kolostorban neveltette lányát, Margitot – a kiről a Margitsziget a nevét kapta – hat éven át.
Tűzvészek és rombolások után a 18. században alakult ki a mai történelmi városkép, melynek megtestesítője a várnegyed.
Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhelyünk. Mind a katolikus, mind a református egyháznak fontos központja.
1993 óta Veszprémben római katolikus érsekség is működik, ezzel négyre nőtt az érsekségek száma. Korábban csak Kalocsa, Esztergom és Eger volt érseki város.
2023-ban különös figyelem övezte a várost, amikor egy éven keresztül Veszprém-Balaton néven, rengeteg programot kínálva volt Európa Kulturális Fővárosa.
Veszprémi látnivalók, nevezetességek
A Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál épült településen, a Séd-patak egykor malmokkal szegélyezett partján, ma igen sok a látnivaló.
Várnegyed
Veszpré szíve a vár, Várnegyedben összpontosul a veszprémi látnivalók többsége. A jó rész barokk palotákból, templomokból és múzeumokból álló várnegyed egyetlen sétáló utca, amely az ország legrégebben fennmaradt barokk utcája. Tele van galérikkal, múzeumokkal.
Gazdag történelmi múltja miatt a Történelmi emlékhelyeink közé is bekerült.
A meredek, szakadékos hegyoldala szélén körbefutófal jelzi az egykori erődítményt,amelynek területén történelmi épületek magasodnak egymás mellett.
Óváros tér
A várnegyed bejárata az Óváros térről nyílik, amit valaha piactérként használtak a középkortól a második világháború végéig.
A szép polgárházai közül is kiemelkedik a copt stílusú, ciszterciek által 1793-ban épített Pósa-ház. Mint a többi házba, ide is bank költözött.
Tűztorony
A régen Vigyázó toronyként hívott tűztorony 48 méter magas, késő barokk coft stílusban épült, tetején a magyar címert láthatjuk. Óratoronyként is funkcionál. Minden óra elején Csermák Antal veszprémi zeneszerző verbunkosát játsza.
Építési ideje nem ismert. Alapjai IV. Béla idejéből származnak, ekkor bástya volt. Később tűzfigyelési célokra alakult át. 1810-ben egy móri földrengés során leomlott, négy évvel később, 1814-ben építették újjá. Ugyanekkor felépítették a tűztorony alatt látható fecskeházat is közadakozásból.
Magas csigalépcsőn juthatunk fel a körerkélyre, ahonnan szép kilátás nyílik a városra.
A tűztorony udvarán van a gyilokjáró, ahonnan az őr intézkedett, ha épp erre volt szükség.
Várkapu, Hősök kapuja
Várkapu valójában a Hősök kapuja, ami 1938-ban épült az első világháború veszprémi áldozatainak állít emléket. Az eredeti városkapu pár méterrel lejebb volt.
A Hősök kapuja a 2014-es felújítás óta látógató központként funkcionál, interaktív kiállítás mutatja be a város történetét és hősöknek állít emléket..
Városháza
A Városháza felújított épülete mellett áll a veszprémiek kedvence, a Korsós lány szobra.
Szent Benedek-hegy
A Szent Bendek-hegy a Várhegy egy sziklanyúlvány. Ennek tetején láthatunk egy kőkeresztet. A hely eredetileg temetkezési hely volt.
Érseki Palota, volt Püspöki Palota és Gizella-kápolna
A Püspöki Palotát 1765-ben a kőművesből építésszé lett, majd nemeséggel magajándékozott Fellner Jakab – az Esterházyak kedvenc építésze – tervei szerint kezdték el építeni a középkori királynői palota raomjain, belefoglalva a gótikus királyi palota maradványait.
A Gizellát övező számtalan legenda egyik szerint az asszonyt itt koronázák meg, de annyi bizonyos, hogy uralkodói fejdíszét a püspökségnek adományozta. Ettől kezdve évszázadokon át a veszprémi püspök joga volt a magyar királynék megkoronáza. Innen ered a királynék városa elnevezés.
1993-ban létrejött a veszprémi érsekség, azóta az épületben lakik az érsek, de ennek ellenére látogatható a most már Érseki Palotának hívott épület egy része. Az épületben megtekinthető a püspöki arcképcsarnok és a Gizella múzeum is.
A palotával egybeépült, 13. századi Gizella-kápolna életnagyságú falképei a hazai freskófestészet legrégebbi emlékei közé tartoznak.
Szentháromság szobor
A barokk Szentháromság szobor a 18. századból származik.
Szent Mihály-székesegyház
A Szent Mihály-székesegyházat román stílusban eredetileg Szent István és Gizella építtette. A templom ősiről, a Szent Mihály-templomról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz. Az évszázadok során többször is leégett és sok átalakításon esett át, mai formája 1907 és 1910 között alakult ki.
1996-ban a szentélyben, egy megvilágított ereklyetartóban helyezték el a németországi Passau ajándékát, a Gizella-ereklyeként tisztelt felkarcsont darabot.
A legenda szerint a királyné drágakövekkel gazdagon díszített, felbecsülhetetlen értékű binkáját „Vessz, prém! felkiáltással elhajította, ezzel jelezve, hogy lemond a fényűzésről a templom javára. A legenda szerint így alakult ki a templom neve.
Egy másik legenda szerint pedig a szláv Bezprym névből származik. Szent István király testvérének, Juditnak fiúgyermekét hívták így, akit apja Vitéz Boleszláv lengyel király anyjával együtt elüldözött otthonából. Államalapító királyunk azonban oltalmába vette, és Magyarországon telepítette le őket.
A harmadik, sokkal hihetőbb változat szerint a szláv bezprem szóból ered, ami a nyelvészek szerint jelenthetett egyenetlent, dimbes-dombost, utalva a város fekvésére.
A székesegyház északi oldala mellett húzódik a bájos Szent György-kápolna. Építése a 10-11. századra tehető, Szent Imre herceg élegendája szerint első királyunk fia ebben, azakkor még körkápolnában tette legendás szüzességi fogadalmát.
Petőfi Színház
A Petőfi Színház volt az ország első vasbeton épülete. Polgári kezdeményezésre és anyagi támogatással épült a szecessziós épület, Medgyaszay István tervezte 1908-ban. Saját színtársulata 1961 óta van. Igazi műhelyszínház volt a nyolcvanas évektől, magyar ősbemutatók követték egymást: Illyés Gyula, Németh László, Sarkadi Imre drámái.
Szent István-völgyhíd – Viadukt
A Fejesvölgy felett átívelő, a kanyargó Séd-patak fölött 50 méteres magasságban emelt Szent István völgyhidat 1938-ban építették. Két íve a Jeruzsálem-hegyet köti össze a Temetőheggyel, Dózsavárossal. Ez Magyarország első és egyik legnagyobb, legszebb ívszerkezetű völgyhídja.
A hídról varázslatos a kilátás. A Svéd patak hátteréban a Csatár- és Menyekei-hegyeket, míg jobbra a Bakonyt csodálhatjuk. Megfordulva pedig az épített világ, a vár szépsége ejt ámulatba bennünket.
Görög Apácamonostor
Veszprém legrégebbi épülete a város határában álló veszprémvölgyi görög apácamonostor. Hazán egyik legkorábbi női zárdáját 1018 táján Szent István alapította a fia, Imre herceg bizánci felesége kíséretében érkező apácák számára. Valószínűleg itt készítették azt a miseruhát, ami királyaink koronázási palástja lett.
Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark
A veszprémi látnivalók sora nem lenne teljes az állatkert nélkül. A híd alatti völgyben a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban hazánkban őshonos és egzotikus állatokat tekinthetünk meg. A 10 hektárnyi területen 120 állatfaj 45 példánya él, köztük igazi ritkaságok
Kolodkó miniszobrok
A veszprémi látnivalók sorából nem maradhatnak ki a Kolodko Mihály miniszobrok sem.
Ernő, az őr
A veszprémi vár őre, Ernő a vár bejáratánál, a Hősök Kapujánál éjjel-nappal szolgálatban van. A miniszobrok közül eléggé kimagaslik termetével. A koronaőrök egyenruhájában feszítve féltve őrzi kis ládikáját, ami talán épp a városban többször is őrzött Szent Koronát rejti.
Ödön, az utcazenész
Ödön, az utcazenész bőröndjén ülve, a Kossuth utca alján, az Utcazene Fesztivál központi helyszínén szórakoztatja a nagyérdeműt.
Leonóra és az oroszlán
Leonóra és az oroszlán a Kolostorok és Kertek területén a hídon található. Az oroszlán hátán pihenő kislány háttérében a Margit romok, ellenkező irányba a veszprémi vár található, egy kisebb sétával pedig az állatkert is elérhető.
Medveállatka szobra
És ha már a szobroknál tartunk, ajánlanék még egyet. Nem Kolodko szobor, de érdekes a különleges csöppségről, a medveállatkáról készített szobor a Vár utca 31-nél.
Veszprém fontosabb látnivalói:
- Érseki Palota,
- Szent Mihály-székesegyház,
- Szent György-kápolna,
- Dubniczay-palota,
- Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai Központ,
- Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény,
- Csikász Galéria,
- Hősök Kapuja,
- Laczkó Dezső Múzeum,
- Bakonyi Ház,
- Mestermű Galéria, viadukt,
- Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark,
- Kolostorok és kertek sétaútvonal
- Hangvilla,
- Eötvös Károly Megyei Könyvtár
Veszprémi fesztiválok
Veszprém egész nyárra fesztiválvárossá alakul át. 2000 óta minden nyáron megrendezik a Veszprémi Utcazene Fesztivált, ahol összegyűlnek a különböző stílusú muzsikusok, hogy szórakoztassák a nagyérdeműt.
Arnhoffer Klára is fotóival invitál felfedezésre.
„Tegnap itt jártam, kedvenc városomban. Ajánlom akár egynapos kirándulásra akár több nap is beleférhet.
Óriási kifutókat építettek a nagyvadak számára a Gulyadomb tetején. Jó kis túra végigjárni az állatkertet.
A festett, kreatív „viziállatok” a Séd partján találhatóak, a muzeális jellegű vízmű udvarán.
Veszprém testvérvárosa többek közt a finnországi sarkkörön fekvő város, Rovaniemi, ahol a mikulás lakik.
Nagyon köszönöm a fotókat Arnhoffer Klárának!
