Múzeumból mecsetté válik a Hagia Sophia Isztambulban
Teljesen ledöbbentett a hír, hogy a Hagia Sophia épületét mecsetté alakítják. A hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambul ikonikus épülete, 1934 óta múzeumként működött. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A változtatás akár a cím elvételébe is kerülhet.
Háromszor jártam Isztambulban, természetesen mindhárom alkalommal kötelező program volt a Hagia Sofia megtekintése. Régóta terveztem már, hogy írok róla, nem gondoltam, hogy egy ilyen aktualitás miatt keresem elő a legutóbbi utazás fotóit és ragadok billentyűzetet.
Hagia Sophia története
Isztambul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly Törökország kulturális, művészeti és gazdasági központja. Európa és Ázsia találkozásánál épült és három nagyhatalom, a Kelet-Római Császárság, a Bizánci Birodalom és az Oszmán Birodalom fővárosa volt.
Európában és Ázsiában is kétezer éve folyamatosan a politika-, a vallás- és a művészettörténet fő eseményeivel hozzák kapcsolatba. A város építészeti öröksége többek közt a I. (Nagy) Konstantin császár hippodroma (lóverseny pálya), a 6. századi Hagia Sophia és a 16. századi Szulejmán emlékek. Ezeket a területek vették fel az UNESCO világörökségi listájára 1985-ben. A Hagia Sophia Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága.
Az első nagy templomot II. Konstantin – Konstantinápoly város alapítója, Nagy Konstantin fia – építtette egy IV. századi kis pogány templom helyén. Az 360-ban elkészült templomot 404-ben az Aranyszájú Szent János püspök száműzésén felháborodott tömeg felgyújtotta. Többszöri lerombolás és újjáépítés után a 5 év alatt készült el a mai templom, 537. december 27-én szentelték fel. Ez lett a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt.
A Hagia Sophia (törökül Ayasofya) jelentése magyarul: az isteni bölcsesség temploma. Sokáig csak Nagytemplomként (Megalé Ekklészia; Ecclesia Magna) hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható építmény a korabeli keresztény világban. Előcsarnokaival együtt a 7570 m2 alapterületű épület a sevillai katedrális megépítéséig, 1196-ig a legnagyobb egyházi építmény volt.
Földrengések többször is (558, 989, 1346) megrongálták, de minden alkalommal az eredeti terveknek megfelelően helyreállították.
A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át.
1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök dzsámivá alakították át és minareteket építettek a templomhoz. Belső átalakításokat is végeztek, a templom bizánci mozaikjait bevakolták, mert az iszlám tiltja az emberábrázolást. 1934-ig ez volt Konstantinápoly fő mecsete.
A Török Köztársaság idején, Kemal Atatürk alatt 1935-ben múzeumként nyitották meg.
Hagia Sophia látnivalói
A templom különlegessége a többszörös kupolamegoldása és gigantikus mérete. A főkupola 31 méter átmérőjű és 56 méter magas. A főkupola alatt körben 40 boltíves ablak található, amik egyrészt fény biztosítják, másrészt azt a benyomást keltik, mintha a kupola súlytalan lenne.
A bizánzi mozaikok mellett az iszlám időszak nyomai is megtalálhatók, sőt magyar vonatkozást is találunk. A mihráb (iszlám imafülke) két oldalán két hatalmas bronz gyertyatartó áll, amelyeket budai gyertyatartónak hívnak. Ezeket I. Szulejmán 1526-ban – Buda első török megszállásakor – több más, a budai várban és a templomokban található értékekkel együtt szállíttatta Konstantinápolyba. Oldalukon török feliratok hirdetik I. Szulejmán nagyságát.
Mecsetté alakítás
2020. július 10-én új fejezett kezdődik az épület történelmében. Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki, a Hagia Sophia mecsetté alakítására.
Konstantinápoly elestekor, 576 évvel ezelőtt alakították át ortodox bazilikából mecsetté, majd 1934-ben az akkori török kormány döntött egy múzeum létrehozásáról. A mostani döntés ezt tette semmissé azzal, hogy ismét mecsetté alakítja.
2020. július 24-én már meg is tartják az első muszlim közösségi imádkozást az épületben.
A hírek szerint továbbra is nyitva áll majd az iszlám és nem iszlám hívők előtt is. Az mozaikok sorsáról nem olvastam semmit, de az UNESCO tiltakozását fejezte ki az átalakítás miatt.
