Jobb sorsra érdemes Fáy-kastély Fájon
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Fáj település egyetlen látnivalója és nevezetessége a 19. században klasszicista stílusban átépített Fáy-kastély. A kastély a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésben van. Eredetileg szerepelt a Nemzeti Kastélyprogram megújulásra váró kastélyainak listáján, de a program 2016-os felülvizsgálatánál kikerült onnan. Nem látogatható, filmforgatásokra azonban kibérelhető.
„Cserehát dombjai között, mint oázis az elsivatagosodott tájban található Fáj község nagy büszkesége a Fáy-kastély. Az épület kuriózumai a nagyterem hatalmas, mitológiai jeleneteket ábrázoló stukkó domborművei.” – ezekkel a szavakkal és a bejegyzésben található fotókkal ajálotta figyelmünkbe a jobb sorsra érdemes fáji Fáy-kastélyt Kiss Dóra.
Fáj település története
A pár száz fő lakosú, apró Fáj község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Encsi járásában található. Budapesttől 220 km-re, Miskoltól 30 km-re helyezkedik el, megközelíteni az M3-as autópályán lehet.
Fáj első írásos említése 1243-ból származik, ekkor Fayként írták. Királyi birtokként Abaúj várához tartozott. A település eredetileg várföld volt, melyet 1243-ban IV. Béla király adott Rugach fia Doynnak és Barnabásnak az 1241-es muhi csatában tanúsított hősies magatartásukért. A család a birtokról kapta a Fáy nevet, 1292-ben már így nevezték őket.
Az évszázadok során a Fáy-család tagjai közül számos kiváló közjogi méltóság, főpap, katona, tudós került ki.
1264-ben a király elvette Doyntól a birtokot és Forrai Aladár királynéi tárnokmesternek adta, aki 1275-ben IV. Lászlótól bíráskodási kiváltságot is kapott rá. 1275-ben a Forróhoz tartozó Fáj falu tizedét az egri püspök átengedte a káptalannak.
Fáji Fáy-kastély története
A ma is látható kastély alapját a Fáy család 16. századi kastélya adja. A korábbi épület a helyén, illetve egyes elemeinek felhasználásával épült a ma látható kastélyépület barokk elődje, 1750 körül. A barokk kastélyt később kétszer is átépítették. Az első átépítésre az 1840-es években, klasszicista stílusban került sor, Fáy István gróf birtoklása idején. Ekkor volt a kastély fénykora.
1844–1845 között készültek el a nagyteremben és a homlokzaton Marco Casagrande olasz szobrász klasszicista stukkó domborművei. A zenekedvelő gróf „Musikai akadémiái” országszerte híressé tették a kastélyt.
A kastély U alaprajzú, manzárdtetős. Jobb szárnya előtt hosszú gazdasági épület húzódik, amelyet magtárként és gazdasági épületként használtak.
A park felé néző, déli homlokzatot az 1930-as években neobarokk stílusban alakították át. Ennek enyhén kiugró középső részét egyszerű, a Fáy címerrel kitöltött timpanon díszíti.
1900 körül készültek az épületben ma is föllelhető cserépkályhák, amelyek neobarokk, szecessziós és neocopf stílusjegyeket viselnek magukon.
A kastély körül korábban kisméretű tájképi park húzódott. A kastélyparkban eredetileg egy kisméretű tavat tápláló vízfolyás is fellelhető volt.
Az épület az 1990-es évek közepén a Műemlékek Nemzeti Gondoksága vagyonkezelésébe került. Jelenleg a Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft.-hez tartozik.
Nagyobb beruházás 2010-ben történt az épületben, akkor a teraszt szedték szét és építették újra. A többi része pedig továbbra is vár a megújulásra.
A kastély jelenleg nem látogatható, de filmforgatásokra kibérelhető.
Nagyon köszönöm a fotókat Kiss Dórának!
