Villandry-kastély (Château de Villandry) és kertje a Loire mentén

Villandry-kastély (Château de Villandry) parkja méltán kapta a Franciaország kertje nevet. A Loire mentén fekvő 16. századi kastély parkját a 20. század elején angolparkból alakították vissza csodálatos reneszánsz kertté. A kert meghatározó eleme a víz: medencék, szökőkutak, apró vízesések, vízesés árkok láthatók mindenütt. A katonás rendben sorakozó ágyásokban a zöldségfélék is szép számmal képviseltetik magukat.

Villandry-kastély (Château de Villandry)

A Loire-völgy és kastélyai

Franciaország leghosszab folyója, a Loire az ország középső, illetve nyugati részén folyik és határozza meg a tájat. A Loire-völgye a csodálatos kastélyainak köszönhetően Párizs után az ország második legfontosabb idegenforgalmi régiója. Az olasz, a francia és a flamand kultúra kölcsönhatásának köszönhetően itt létesültek az első franciakertek.

A régióban 100-nál több szebbnél szebb kastély, illetve átalakított középkori vár áll. Jelentőségüket elismerve, a Loire mente kastélyai 2000-ban az UNESCO Világörökség listájára is felkerültek.

Villandry-kastély (Château de Villandry) története

Villandry kastélyát I. Ferenc minisztere építtette magának 1535 és 1545 között egy erőd helyén, amelyből csupán egy bástyát tartott meg. Ez a Loire völgyének utolsó reneszánsz kastélya. Kertjét a kor divatjának megfelelően reneszánsz stílusban alakították ki. Olasz hatásra virágokkal, lugasokkal, szökőkutakkal díszítették, egyes részeit pedig az amerikai földrészről származó zöldségfélékkel ültették tele.

I. Ferenc neve egy másik Loire menti kastély, Amboise okán is ismerős lehet. Ő volt az, aki az itáliai Leonardo da Vincit francia honba csábította.

A francia forradalom után a kastély gyakran cserélt gazdát, közben pedig az eredeti reneszánsz kertet divatos angolparkká alakították. A lepusztult épületet 1906-ban a Joachim Carvallo – Ann Coleman házaspár vásárolta meg. A spanyol tudós orvosi karrierjét adta fel, hogy életét Villandry felvirágoztatásának szentelje. Nem mellesleg egykori munkatársa, Charles Richet 1913-ban orvosi Nóbel-díjat kapott.

Korabeli metszetekre és tervrajzokra alapozva, és 16. századi reneszánsz épületekről, kertekről írt írások alapján, ko visszavarázsolták a reneszánsz időkre jellemző hangulatot.

Carvallo igazi reformer volt, ő hozta létre a történelmi rezidenciák tulajdonosainak társaságát, és ő nyitotta meg először birtokát a nagyközönség előtt.

Villandry-kastély és kert látogatása

Villandryban maga a kastély is látogatható, de az igazi látványosság itt a kert.

A valaha vizesárokkal övezett kastély körül három tengely mentén, három szinten hozták létre a kertet. A 1200 hárs- és 1150 citrus fával, valamint sövényekkel, lugasokkal és csatornákkal határolt, négyszögletes táblákra tagolt kert nagyon rendezett és jól áttekinthető.

A kert képe a változatos formáknak, és a jól megválasztott növényeknek köszönhetően minden évben és évszakban egy kicsit más. Évente 250 ezer saját nevelésű palántát ültetnek ki az üvegházakból.

A kastély szalonjának meghosszabbításaként egy Szerelemkertet is kialakítottak. A négy táblában szív, legyező, pajzs és kard formára nyírt és piros virágokat láthatunk. Az itt található néyg terület a gyengéd, a szenvedélyes, az ingatag és a tragikus szerlmet jelképezi.

A vízi kert legnagyobb medencéje XIV. Lajos tükrét formázza, zavartalanul úszkálnak benne a hattyúk és az óriási aranyhalak. Az innen eredő víz táplálha a szökőkutakat és vízeséseket.

A Napkert csak 2008-ban készült el, Joachim dédunokája valósította meg az eredeti terveket. A Fekhő térben kék és fehér virágú évelők, bokrok sorakoznak, a Nap térben a sárga az uralkodó szín. A Gyerekek területén gyümólcsfák adnak árnyékot és remek teret az önnfeledt játékra.

Útvesztő és gyógynövény-parcellák nélkül nem létezhet reneszánsz kert, ahogy veteményes sem, így természetesen itt is vannak. Ez utóbbi messziról úgy fest, mint egy gondosan ápolt díszpark, ám közele érve feltűnik, hogy a rendzett sorba ültetett tartka növények valójában karalébék, káposzták, paradicsomok és saláták. A térdig érő kerítés pedig valójában egy almafa.

Nagyon köszönjük a csodálatos fotókat Komlósy Katalinnak!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük